Páva Adorján

2018. április 04., 23:07

Utcafrontok Marosvásárhelyen és Brüsszelben

Hamarosan új fejezet nyílik a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblák regényes, végeláthatatlan történetében: az önkormányzat bíróságon próbálja megvédeni a prefektus által megtámadott határozatait.

A városi képviselő-testület még tavaly októberben fogadta el egyrészt az RMDSZ tervezetét, amely szerint a hivatalos utcanévjegyzéket módosítanák úgy, hogy abba a hagyományos magyar megnevezések is belekerüljenek. Ugyanakkor a Szabad Emberek Pártja által benyújtott, szintén elfogadott határozat a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését szabályozza.

Hiába a „gazdag kínálat”, a kormánymegbízott tetszését egyik változat sem nyerte el: Lucian Goga mindkét határozatot törvénytelennek tartja. A hosszú évek óta húzódó utcanévtáblaügyben korábban számos üres ígéretet megfogalmazó helyi RMDSZ most úgy véli, a prefektus semmilyen valós és egyértelmű jogalapot nem jelölt meg az elutasítását magyarázó átiratában (amelyben többek között azzal érvelget, hogy az utcák kétnyelvű hivatalos elnevezése nem fér a személyazonossági igazolványokba). Ugyanakkor a szövetség állítja: mivel kezdeményezésük kidolgozásakor „minden jogi, formai és tartalmi hiba elkerülésére odafigyeltek”, készek a végsőkig kitartani tervezetük mellett.

Hosszú hónapok múlva kiderül, hogy a bíróság mivel díjazza a kitartást, a korábbi tapasztalatok azonban nem sok jót ígérnek. Minden bizonnyal ismételten arról fog szólni a történet, hogy amit a törvény nem ír elő, nem mond ki betűről betűre, azt szabad-e vagy tilos. Bár a Civil Elkötelezettség Mozgalom által hasonló ügyekben indított (és elbukott) perek pozitívan derengő hozadéka, hogy nem mondták ki a tiltott szót, az elmúlt évek bírósági összképe továbbra is arról árulkodik, hogy a többféle, jogilag egyaránt megalapozható olvasat közül rendszerint a kétnyelvűséget „elhallgattató” értelmezést részesítik előnyben.

Ez a fajta „szokásjog” annak ellenére virágzik, hogy Románia alkotmánya kimondja: „ütközés” esetén a nemzetközi jogrend és az egyezmények felülírják a romániai törvényeket – márpedig a többnyelvűség oldalán állók következetesen a Románia által is ratifikált nemzetközi megállapodások előírásaira hivatkozva védik álláspontjukat. Csakhogy mindezek felett szemet huny mind a prefektus, mind az igazságszolgáltatás. A közigazgatási törvény rosszhiszemű értelmezése ugyanakkor fittyet hány a helyi autonómiára is – ugyebár arra az elvre, amely bizony alaptörvénybe ütközően sérül, ha például a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium parlamenti megalapításáról van szó.

A kormányzó pártokkal együttműködő RMDSZ a megállapodás január végi meghosszabbításakor célként fogalmazta meg a közigazgatási törvény módosítását, többek között az utcanevek kétnyelvűsítését is. Azonban a legóként szétszedhető és tetszés szerint újraépíthető jogalapok országában szinte felesleges bármit is ígérni, megfogadni, kijelenteni. A peres utak járhatóak, ám az igazságra minden bizonnyal csak messze-messze, talán az Emberi Jogok Európai Bíróságán bukkanhatunk. Másfajta nemzetközi beavatkozásra pedig eddig mindhiába vártunk, hiszen a sok dorgáló jelentés nem hatja meg Bukarestet.

Az aláírásgyűjtés szempontjából sikeres Minority SafePack európai kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés ugyan helyzetbe hozza az Uniót, de sajnos egyelőre nincs garancia arra, hogy a több mint 1,2 millió kérvényező akarata érdemben cselekvésre készteti a döntéshozókat Brüsszelben – a többnyelvűség fellegvárában. Ettől függetlenül ezen kell nagy erőkkel dolgozni, ugyanis az európai környezet még mindig jóval több biztató lehetőséggel kecsegtet a kisebbségvédelem terén, mint a velejéig romlott, tudatosan jogszennyezett romániai préri.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Kiss Judit 2019. július 18., csütörtök

Álbetegek, igazi érdekek

Hogy miként lehetne bár részben megszabadítani a romániai egészségügyet a rendszert sűrűn behálózó korrupciótól, nevezetesen a csúszópénzek gyakorlatától, annak csak a Jóisten a megmondhatója.

Pataky István 2019. július 17., szerda

Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag megfertőzte az országot, hirtelen eltűnt.

Balogh Levente 2019. július 16., kedd

Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges pártok – hangzik el gyakran az öntömjénező kijelentés bukaresti illetékesek részéről.

Makkay József 2019. július 15., hétfő

Szakmatanulás helyett bukott érettségizők

Egy kisvendéglőben a „pincér” nemrég nyakamba öntötte a levest. Annyira ügyetlenül mozgott, hogy messziről láttam, nincs sok köze a szakmához. Miután az első döbbenetből felocsúdtam, az éppen benn tartózkodó étteremtulajdonossal sikerült tisztáznunk a helyzetet.

Balogh Levente 2019. július 12., péntek

Román konfliktusrendezés provokációval

Úgy tűnik, a legendás román diplomácia új eszközzel kísérletezik a Magyarországgal fennálló évszázados nemzetközi konfliktusok „rendezésére”: a folyamatos és arcátlan provokációval.

Pataky István 2019. július 10., szerda

Közép-kelet-európaiak román kakukktojással

Az már most nyilvánvaló, hogy az Európai Unió évek óta súlyosbodó válsága nem az elkövetkező öt évben fog megoldódni. Az intézmények élére jelölt személyek, de a kiválasztás módja körül kialakult hangos viták sem jeleznek pozitív változást. 

Kiss Judit 2019. július 09., kedd

Hogyan magyarázzuk a bizonyítványunk?

Ismét itt a július eleji, az érettségi jegyében telő időszak vége: ez az az évről évre visszatérő periódus, amikor széltében-hosszában magyarázzák, magyarázzuk a bizonyítványt.

Bálint Eszter 2019. július 08., hétfő

Mindennapi bizonytalanságaink

Egyik kezével ad, a másikkal elvesz – továbbra is ez jellemzi a leginkább a román szociálliberális kormány ténykedését. No, persze a kapkodás mellett, amivel hol voksok reményében adakozni, hol meg elvenni próbál a polgároktól, hogy legyen miből fedeznie az adakozást.

Balogh Levente 2019. július 05., péntek

Az elfogadható kompromisszum

Az adott erőviszonyok és lehetőségek mellett nemigen lehetett volna jobb megoldást találni az EB elnöki tisztségének betöltésére a konzervatív Ursula von der Leyen német védelmi miniszternél, legalábbis magyar, illetve közép-európai szempontból.

Kiss Judit 2019. július 04., csütörtök

Mielőtt megfojtana a műanyaghulladék

Nagyfokú naivitás lenne elvárni, hogy gördülékenyen, az előírásoknak megfelelően működjenek sokakat érintő folyamatok Romániában. Nálunk ugyanis távolról sem lehet karikacsapáshoz hasonlítani azt, ahogy nyögvenyelősen, kínlódva próbálunk felzárkózni uniós elvárásokhoz.

Vélemény
Kiss Judit: Álbetegek, igazi érdekek

Hogy miként lehetne bár részben megszabadítani a romániai egészségügyet a rendszert sűrűn behálózó ...

Pataky István: Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag ...

Balogh Levente: Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges ...