Balogh Levente

Balogh Levente

„Magyarbarát” román–moldovai egyesülés?

2018. március 30., 10:212018. március 30., 10:21

Mintha nem is abban az országban lennénk, amely következetesen ellenez minden határmódosítást Európában, és sem Koszovó függetlenné válását nem hajlandó elismerni, sem a katalán önállósodási törekvéseket.

A román parlament Besszarábia és Románia egyesülésének századik évfordulóján olyan nyilatkozatot fogadott el, amely szerint gyakorlatilag felszámolná a Moldovai Köztársaság államiságát, már ha ezt a moldovai polgárok is akarják. A dokumentum szerint ugyanis Románia polgárai máris készen állnak az egyesülésre. A politikusi nyilatkozatok még vadabbak voltak, a két házelnök beszédei alapján már-már olyan érzése támadhatott a tájékozatlan nézőnek, mintha máris felsorakozott volna a román hadsereg a román–moldovai határon, hogy dicsőségesen bevonuljon a Pruton túli országba.

Pedig néhány, egyéb értelmes témát kitalálni képtelen politikus hagymázas képzelgésein túl Románia és Moldova egyesülése nem hogy a közeljövőben nem esedékes, de még évek múlva sem tűnik annak. A két ország polgárai ráadásul a legkevésbé sem állnak készen az összeborulásra: Romániában csupán 27, Moldovában pedig még ennél is kevesebb, 21 százaléka támogatná a polgároknak az egyesülést – vagyis azt, hogy Románia bekebelezze északkeleti szomszédját. Emellett Románia és a román gazdaság nincs, és sokáig nem is lesz felkészülve arra, hogy gazdaságilag képes legyen integrálni az Európa egyik legszegényebb országának számító Moldovát.

Az unionista handabandázás és az önkormányzatok által a Prut mindkét oldalán elfogadott egyesülési szándéknyilatkozatok így nem többek politikai pótcselekvésnél, porhintésnél, amellyel megpróbálják elterelni a polgárok figyelmét a valós problémákról, ha már megoldani nem tudják őket. Az egyesülés már csak azért sem több Liviu Dragnea, Traian Băsescu volt államfő és társaik vágyálmánál, mivel Moldova Európa geopolitikailag jelenleg egyik legforróbb pontján fekszik.

Oroszország nem csupán azt próbálja megakadályozni, hogy a Nyugat – élen az Egyesült Államokkal – még közelebb tolja saját érdekszféráját az orosz határhoz, de egyenesen szeretné visszaszerezni régi befolyási övezetének legalább egy részét. Ehhez kiváló eszköz Moldova szakadár területe, Transznisztria, amelynek önállóságát ugyan még Moszkva sem ismerte el, de attól még a mintegy 500 000 orosz ajkú polgár lakta régióban állomásoztatja „békefenntartó” egységeit – jelentős katonai arzenállal egyetemben.

Amíg a terület státusa nem rendeződik, addig sem az EU, sem a NATO – vagyis az Egyesült Államok – számára nem lehet kívánatos egy potenciális konfliktuszóna „importálása”. Márpedig abban biztosak lehetünk, hogy Moszkva minden eszközzel odahat majd, hogy Transznisztria ne akarjon olyan ország része maradni, amely előbb- utóbb egy másik országgal egyesülve megszűnne létezni.

Persze egy precízen kidolgozott, a helyi viszonyokat maximálisan figyelembe vevő autonómia esetén már más lehetne a helyzet – csakhogy ebben az esetben meg Bukarest számára lenne szinte lenyelhetetlenül nagy falat Moldova. Hiszen a magát egységes nemzetállamként meghatározó – egyébként a románon kívül közel húsz nemzeti közösségnek otthont adó – Románia tűzzel-vassal küzd az autonómiának még a gondolata ellen is. Sőt a legeszementebb román „érv” szerint az autonómia – amelyet amúgy is a szeparatizmus szinonímájaként próbálnak beállítani, holott annak éppen az ellentéte – diktatórikus, ördögtől való dolog, amelyet a bolsevik diktátor, Sztálin talált ki és erőszakolt rá Romániára a Magyar Autonóm Tartomány képében.

Ennek folyományaként a magyar autonómia módszeres felszámolását a nemzeti függetlenségért vívott küzdelem dicsőséges momentumaként állítják be. Márpedig Moldovában már amúgy is létezik egy autonóm régió: az ortodox vallású, de török eredetű gagauzok lakta terület. Amely szinte pontosan olyan szintű önrendelkezéssel bír, amilyet az erdélyi és partiumi magyarok szeretnének. Mindezt úgy, hogy a moldovai alkotmány is egységes és oszthatatlan államként határozza meg az országot, akárcsak a román – de az alaptörvénybe mégis belefér az autonóm régió is.

Bár nem lehetetlen, mégis kétséges, hogy amennyiben mégiscsak kedvező nemzetközi konjunktúra alakulna ki az egyesülés szempontjából, az uniós, illetve washingtoni partnerek elfogadnák az újabb konfliktusok magvait elhintő lépést, vagyis a gagauz autonómia felszámolását, a szerzett jogok megcsonkítását, bármennyire is szeretné azt Bukarest. Magukról a gagauzokról nem is beszélve, akik mögött egyrészt Moszkva, másrészt Ankara is ott állhat.

Mindezek fényében tehát akár még pozitív hozadékkal is járhatna a román–moldovai egyesülés – hiszen azt semmilyen normális, józanul gondolkodó embernek, nemzetközi partnernek nem lehetne bemagyarázni, miért is ne lenne joguk a magyaroknak az autonómiára, ha egyszer a gagauzok rendelkezhetnek vele.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!

Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Balogh Levente

Balogh Levente

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.

Balogh Levente

Balogh Levente

A kódolt instabilitás kormánya

Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicuşor Dan diplomáciája

Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ne az adófizető vigye el a balhét a felelőtlen költekezés miatt

A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.

Balogh Levente

Balogh Levente

Elsöpör az AUR-hullám?

Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.