Marius Pașcan parlamenti képviselő figyelmébe ajánljuk a 112-es egységes segélyhívó szám használatát szabályozó hivatalos útmutatót.
Talán nem szerénytelenség azt állítani, hogy a kincses város kevesebb lenne a Kolozsvári Magyar Napok nélkül – fogalmaz a Krónikának adott interjúban Gergely Balázs, a kilencedik kiadásához érkezett, Kárpát-medencei léptékben is példamutató fesztivál főszervezője.
A szupermarket pénztárosa ideges: a futószalag mögött kígyózó sor órák óta végeláthatatlan. És emiatt természetesen a vásárlók is szüntelen morognak, oda-oda vetnek egy-egy szúrós tekintetet, mondatot.
Fullasztó, átláthatatlan posztkommunista esőerdő, balkáni dzsungeltörvények, egymást mardosó bizsnicár törzsek, vérre szomjazó, smekker bennszülöttek – a 100 éves Románia „tiszteletére” rendezett abszurd színjátékban mindenki megtalálja a maga helyét.
Nincs mit szépíteni: egy külföldre szegődő fiatal ma mezőgazdasági munkásként, pincérként vagy kamionsofőrként már a középiskola után, 19 éves korától annyit kereshet a messze idegenben, mint itthon egy felsőfokú végzettséggel rendelkező közép- vagy csúcsvezető.
Megszépül a kolozsvári Főtér egyik gyöngyszeme: felújítják az Erdély legreprezentatívabb barokk műemlékeként számon tartott Bánffy-palota homlokzatát, miután megkötötték az erre vonatkozó szerződést.
„Nem János szomszéd ellenében” – hangoztatják a székelyföldi románok önjelölt képviselői, akik bukaresti tüntetést szerveznek a közigazgatási törvénykönyv ellen, hogy az államfő ne hirdesse ki a jogszabályt, és „a román nyelv maradjon az állam egyetlen hivatalos nyelve”.
Románia nagy bánata, hogy az Európai Unió nem egy luxusautó tetejéről pénzt dobáló oligarcha.
Újabb többnyelvű helységnévtáblával büszkélkedik Kolozsvár: az útügyi hatóság munkatársai a kincses város Györgyfalva felőli bejáratánál is kihelyezték a háromnyelvű, Cluj Napoca-Kolozsvár-Klausenburg feliratú táblát, immár az út mindkét oldalán.
Reszkessetek, erdélyi magyar politikusok, újságírók, autonomisták, zászlókitűzők, koszorúzók, megemlékezők, nótázók, kommentelgetők: olyan törvénytervezetet dolgoztak ki, amely börtönnel büntetné a „románellenes” megnyilvánulásokat és szervezkedést.
Máris páratlan izgalmakat, szurkolói és közösségi élményeket szállít a labdarúgó-világbajnokság, és ugye a java még hátravan.
Megtört a jég. Csak idő kérdése volt, meddig lehet mesterségesen, mélységesen igazságtalan, álságos és csalárd módon fagypont alatt tartani a románok közvélekedését országuk felépítéséről, berendezkedéséről, a helyi erőforrások, javak felhasználásáról, elosztásáról, elszipolyoz&
Az Európai Bizottság 246 millió eurót fordít az A3-as észak-erdélyi autópálya Aranyosgyéres–Marosugra–Marosvásárhely közötti, 56,5 kilométeres szakaszának megépítésére – közölte kedden Corina Crețu regionális politikáért felelős uniós biztos.
Előrelépéseket tartogat a kisebbségi anyanyelvhasználat terén az új közigazgatási törvénykönyv, amelynek tervezetét a héten fogadta el a szenátus, és a döntéshozó kamaraként eljáró képviselőház asztalára került.
Úgy látszik, Dan Tanasă is ember: bármennyire is képzett, sikeres magyarjelkép-vadász, ő is tud hibázni. Ugyanis a hivatásos feljelentő múlt héten olyan szívességet tett fogadott ellenségeinek, amelyet igazából csak megköszönni lehet neki.
Autonómiaügyben régóta idejétmúlt az a megállapítás, miszerint nem szabad fejjel a falnak rohanni. A fővesztés terhe ugyanis nem azok vállát nyomja, akik ma még hisznek az önrendelkezés megvalósításában, és tenni próbálnak érte.
Miközben a Romániában élők elsöprő többsége súlyos problémának tartja a korrupciót, legalább egyharmaduk élt a lefizetés, a csúszó- vagy hálapénzadás lehetőségével a megkérdezésük előtt eltelt egy évben.
A Román Labdarúgó-szövetség fegyelmi bizottsága szerdán a szervező Sepsi OSK-ra 10 ezer, a Bukaresti Dinamóra pedig 15 ezer lejes pénzbírságot szabott ki a két csapat egymás elleni bajnoki mérkőzésén tapasztalt szurkolói rendbontások miatt.