A Dacia útja az olcsó és rossztól kezdve az egyszerű, de nagyszerűn át a természettel eggyé váló drágaságig

A Duster 3-at jelenleg a titui műszaki központban tesztelik, próbagyártása a következő hetekben indul el, a vásárlókhoz 2024 első felében, remélhetőleg már az év elején eljuthat – nyilatkozta a Hotnews hírportálnak Mihai Bordeanu, a Dacia romániai vezetője. A harmadik generációs kiadásnak – amelyet hivatalosan még nem mutattak be, tehát még homály fedi, hogy fog kinézni – nem lesz dízelmotoros verziója, viszont hibrid változatban is kapható lesz (a Jogger utáni második Dacia-modellként). A márkát birtokló Renault képviselői szerint

a 2010 óta gyártott Duster legújabb változata nagyobb off-road képességekkel és tágasabb beltérrel rendelkezik majd,

és még inkább a természetjárást elősegítő alternatívaként ajánlanák majd a vásárlóknak, például sátor-, kerékpár- vagy sílécszállító „társként” (ebben is ráismerhetünk a Jogger családi kombit övező „zöld” kampányokra).

Az új változat a tervezők szerint több módosítást tartogat, mint amennyit a 2017-ben piacra dobott, jelenleg is gyártott elődje hozott. Az új dizájnelemek már az úgynevezett Bigster Concept elképzelésre hajaznak – a következő, kompakt SUV (utcai terepjáró) modelljét, a testesebb, robusztusabb Bigstert a tervek szerint 2025-ben dobják piacra. A Duster 3-at ugyanakkor már nem a Logan-család B0-ás, hanem az úgynevezett CMF-B platformra építik, amit például a Renault Cliónál és Capturnál, illetve a Nissan Juke-nál is használnak.

A Duster jelenleg a mioveni-i gyárban előállított gépkocsik 65 százalékát teszi ki, ami napi 900 elkészült autót jelent, de a szám igény esetén 1100-ra is növelhető.

A harmadik generációs változat gyártása érdekében a karosszéria részlegen 44-ről 52 százalékosra növelik a robotizálás arányát. Amúgy ez irányú fejlesztéseket von maga után majd a Bigster 2025-ös „beköszönése” is; a Dacia legnagyobb autója szintén kapható lesz majd hibrid változatban – olvasható a Hotnews cikkében.

A 2010-ben a genfi autószalonon bemutatkozott Dusterből eddig 2,3 millió darabot gyártottak, kevesebb mint tizedét Renault márkanév alatt (egyes országokban Renault Dusterként forgalmazzák). A román SUV 2013-ban arculatfrissítésen esett át, a 2017 óta gyártott második generációs változat 2021 végén kapott „faceliftet”.

Tavaly Európában a kilencedik legeladottabb új autó volt 150 ezer darabbal, ami két százalékos növekedést jelentett 2021-hez képest (a Dacia Sandero tavaly európai ezüstérmes volt e tekintetben, 200 550 darabbal).

A Dacia modelljei több nemzetközi rangsorban is az éllovasok között találhatók, ami mindenképpen sikertörténetről árulkodik.

Szakemberek szerint a márkanév tulajdonosai sikeresen leépítették azt a régi (alapvetően jogos) beskatulyázást, miszerint a román márka gyenge minőséget képvisel, és csak azoknak kell, akik jobbat nem engedhetnek meg maguknak.

Mint ismeretes, a Dácia egykori római provinciáról elnevezett autót 1966 óta gyártják. Mérföldkő a vállalat életében az 1999-es év, amikor a Renault felvásárolta: a stratégiai jelentőségű lépés minőségi ugrást is maga után vont. A 2004-től gyártott Logan rendkívül népszerűvé vált: bár eredetileg a fejlődő piacokra szánták a családi szedánt (5000 eurós indulóárral), Nyugat-Európában is sikert aratott. 2006-ban mutatkozott be a tágas Logan MCV kombi, 2007-ben pedig a praktikus Logan Van, amelyek további sikereket értek el a kategóriájukban – olvasható a Dacia honlapján.

A 2008-ban megjelent Sandero a Dacia második legjelentősebb bevezetése. Ez volt egyben a márka legnagyobb kereskedelmi sikere is.

A jármű számtalan előnyének köszönhetően – tágas méretek, praktikus és sokoldalú kialakítás, megfizethető ár – a Sandero Európa legkeresettebb modelljévé vált a magánszemélyek körében.

Aztán 2010-ben érkezett a Duster, amely révén a gyártó szerint a Dacia újból forradalmasította a járműipar hagyományos szempontjait, hiszen „a Duster nem csupán a legkedvezőbb árú SUV, hanem egy vonzó jármű is egyben, amely bármilyen akadályt sikeresen képes leküzdeni”. A kereskedelmi sikerek folyományaként a múlt évtized elején – a mioveni-i mellett – Dacia-gyárat nyitottak Marokkóban is. Közben a választék előbb az 5 és 7 férőhelyes családi egyterű Lodgy, majd az egyterű kombi Dokker és a Dokker Van kisfurgon megjelenésével vált egyre szélesebbé.

Szintén nagy dobásnak viszonyult az első elektromos autó, a Spring 2021-es bevezetése, és ugyanakkor „vezették be” a Logan MCV és a Lodgy továbbfejlesztett utódjaként a Joggert, melynek új, tavaly kigördült változatában, egy 5 vagy 7 üléses családi autóban „a kombik hosszúsága, az egyterűek tágassága és az SUV-k robusztus stílus egyesül”.

Közben a tulajdonosok folyamatosan arra törekedtek, hogy szinte minden mást a legjobb árnak rendeljenek alá, de vállalható minőséget is biztosítva.

Szándékosan nem tömték tele elkápráztató, ám a gyakorlatban szinte felesleges, a sofőrök által alig használt kütyükkel az autókat, aminek köszönhetően kiváló árat tudtak tartani. „A titok: a gyakorlatiasság. Ebben az egyre összetettebb világban igyekszünk folyamatosan szem előtt tartani a legfontosabb szempontot: hogy a lehető legtöbb ember számára elérhető új autókat gyártsunk” – hirdeti a Dacia. Amely szerint autóik „mindent tudnak, amire valóban szükség van, ráadásul mindezt vonzó megjelenés mellett; a Dacia márkánál minden egyszerű és világos”.

Közben a folyamatos, természetes megújulási tendenciák felgyorsultak az elmúlt években, az új modellek megjelenésén kívül lényeges arculatfrissítések is történtek. Főleg az elmúlt egy-két évben. A Dacia új márkaarculatot vetett be: új logót, új színeket, átdolgozott termékkínálatot, hogy fokozzák „az egyszerűség, a tartósság és az elérhetőség ígéretét”.

Legfontosabb jellemző, hogy eltűnt a sokak által csak sörnyitónak csúfolt embléma: az új egy egymáshoz érő D és C betűből áll, amely a Dacia és az ügyfelei közötti bizalmat szimbolizálja (innen ered a „Dacia Link“ név).

Az emblémát minden modellükön bevezették, a hűtőrácson, a kerékkupakon, a multimédiás rendszerek kezelőfelületén is látható. Megújult a márka logója-felirata is: a Dacia-nevet leíró öt betű „a márka szellemiségét tükröző minimalista dizájnnal készült, robusztus és egyszerű”. Közben a modellek felszereltségi szintjét is átnevezték. Az Essential a legelérhetőbb verziókat takarja, míg az Expression kivitelek „a kínálat szívét” képviselik. A Journey pedig a gazdag felszereltségű változatokat jelzi, amelyet a nagyobb szabadságra vágyók számára készítenek.

És aztán jött az Extreme, amely Romániában immár négy típusra, a Springre, a Sandero Stepwayre, a Joggerre és a Dusterre is kérhető. A Dacia csúcsfelszereltségi szintjét képviselő kiadás „robusztusabb, „outdoor személyiséget” kölcsönöz az autóknak, leginkább a természetjáró sofőröket, családokat célozza meg.

Az Extreme változatot külsőleg és belsőleg „a természet színei” ihlették, belül a Microcloud nevű szövet mutatós, ugyanakkor állítólag strapabíró is. Az Extended grip nevű funkció eközben javítja az autó közlekedését terepen, laza vagy havas úton a nyomaték egyenletesebb elosztása révén. A Spring esetében 45-ről 65 lóerősre növelték a motor teljesítményét. A Jogger összecsukható ágyat is kaphat ebben a kiszerelésben, akárcsak a hátuljához erősíthető sátrat – a természetközeliség jegyében.

Ugyanakkor a csúcsfelszereltség természetesen csúcsárakat is jelent: miközben például egy Jogger Essentialt jelenleg 16 690 eurós alapáron hirdetnek (roncsprogram nélkül) a Dacia oldalán, az Extreme alapfelszereltség 19 650, az Extreme+ 21 250 eurós indulóáron kapható, extrákkal (mint például a fehér helyett más szín választása) tovább nő az összeg. A legolcsóbb hibrid változat 24 250 euróról startol.

Eközben a Dusternél jelenleg még nagyobbak az árkülönbségek: miközben az Expression felszereltség 17 900 eurótól indul, az Extreme 24 400-tól.

Az még kérdéses, hogy az új, harmadik generációs Duster mennyibe fog kerülni. Korábban 20 ezer euró alatti összegeket említettek, ám most már 20 ezer körülre lőtték be szakportálok, de végül meglehet, hogy 20 ezer fölé gurul az indulóár. Ugyanis romániai és külföldi szakemberek egyetértenek abban, hogy a Dacia – a közismert dráguláshullámokon túl – egyre inkább el akar távolodni a márkát eddig elsősorban jellemző, tudatosan felvállalt „low-cost” zászlóvivő szereptől. Amit egyesek furcsállnak, hiszen éppen ennek tudható be sikertörténetük, és továbbra is nagy potenciál rejlik benne.

A márkatulajdonosok minden bizonnyal nem akarnak teljes mértékben hátat fordítani az elmúlt két évtizedben eredményesen kiaknázott piaci szegmensnek, viszont kötelességüknek érzik kiszolgálni az igényesebb rétegeket is, ugyanis egyes kimutatások szerint autóik több mint kétharmadát a legmagasabb felszereltségi szinttel vásárolják. Ennek viszont ára van, és egyre nagyobb.

A vitathatatlanul mutatósabb Extreme vonalat jellemző „természetközeliség”, azaz „zöldbe” burkolás annak lehet a jele, hogy egy manapság felkapott, „menő” életérzéssel társítva próbálják tompítani a Dacia és drágaság szavak közt sokáig fennálló „ellentétet”, eddigi összeférhetetlenségüket.

Ráadásul mindezt éppen egy, az autóipar számára rendkívül kedvezőtlen körülmények, bizonytalanságokkal teli időszakban teszik. Hiszen köztudott, hogy az Európai Bizottság még szigorúbban akarja szabályozni az új gépkocsik károsanyag-kibocsátási szintjét az úgynevezett Euro 7-es szabvány bevezetésével, amelyet 2025-re tennének. A gyártók hevesen tiltakoznak egyrészt a határidő közelsége miatt – főleg annak tudatában, hogy 2035-ben úgyis be akarják tiltani a belső égésű motorral felszerelt új autók forgalmazását –, illetve az emlegetett környezetkímélő hasznokat is vitatják, miközben jelentős drágításokat vetítenek előre.

Belegázol az új autók „lelkébe” az Euro 7-es szabvány: tudnivalók a tervezett szabályokról, következményekről

Miközben az Európai Bizottság sokkal több tiszta üzemű járművet, kisebb légszennyezést ígér az Euro 7-es szabvány bevezetésével, az intézkedéscsomag ellen tiltakozó autógyártók csupán minimális „zöld” hatással és jelentős drágítással számolnak.

Amint arról beszámoltunk, Xavier Martinet, a Dacia marketingigazgatója januárban úgy nyilatkozott, miközben jelenleg egy új kompakt SUV ára 25-30 ezer eurónál kezdődik – ide akar majd „befarolni” éppen 2025-ben a Bigster –, az Euro 7-es szabvány 30-40 ezer euróra tornázza fel az indulóárat. A Duster 3 esetében is 5000 eurós többletköltséggel kellene számolni, ha Euro 7-es motorral kellene legördüljön a gyártósorról.

Mihai Bordeanu, a cég romániai első embere májusban már jóval messzebb ment: a Duster Extreme egyik nemzetközi tesztelése alkalmával kijelentette,

ha 2025 nyarán a jelenlegi elképzelések szerint kötelezővé teszik az Euro 7-es normát, az a mioveni-i gyár bezárását eredményezheti.

„Ha 2025 júliusára kötelezővé teszik, mi addig nem leszünk kész új termékeinkkel. Legyen ez intő jel, amelyet az EB-nek címzünk. A Bizottságnak »romantikus« meglátásai vannak a várható pluszköltségek terén, amelyeket 200–300 euróra taksál a mostani (Euro 6-os) autókhoz képest. Mi viszont, az ACEA-val, a Volkswagennel, a Forddal stb. együtt ezeket 2000 euró körülire jósoljuk. (...)

Természetesen nem kívánom a mioveni-i üzemünk bezárását, de mindenképpen jelzésértékű lenne. Ugyanis nem lehet mindent csak papíron elhatározni, a való életben máshogy állnak a dolgok” – fejtette ki a Dacia-igazgató.

A mioveni-i gyár bezárásával fenyeget a Dacia, ha valóban kötelező lesz 2025-re az Euro 7-es szabvány

Bekeményített a Dacia az autógyártók és az Európai Bizottság között dúló „háborúban”: a román gépkocsimárka tulajdonosai készek bezárni mioveni-i gyárukat, ha az uniós illetékesek megvalósítják terveiket.