Menetidőrekordot döntött Erdélyben a bécsi gyors, de csigalassúsággal haladnak a vasúti fejlesztések

Menetidőrekordot döntött Erdélyben a bécsi gyors, de csigalassúsággal haladnak a vasúti fejlesztések

Sínre tették. A Dacia nemzetközi járat 2022-ben Brassóban

Fotó: Ovi Stîngaciu/Asociația Pro Infrastructură

A Dacia nemzetközi vonatjárat 96 perc alatt tette meg a Piski és Segesvár közötti 169 kilométeres távot (négy megállóval), és ezzel jelentősen javított a vonalon jegyzett korábbi menetidőrekordon. A „bécsi gyors” sikerét azonban beárnyékolja, hogy a vasúti vágányok felújítása 11 évig tartott, és most sincs teljesen kész. Hiába a többmilliárdos szerződések, csigalassúság jellemzi más vonalak korszerűsítését is, pedig a felújítások után a vasúti közlekedés felvenné a versenyt a közútival több kulcsfontosságú erdélyi távon.

Páva Adorján

2023. június 14., 10:292023. június 14., 10:29

A vasúti megvalósításról a Pro Infrastruktúra Egyesület számolt be közösségi oldalán. A romániai infrastrukturális nagyberuházásokat figyelő civil szervezet tájékoztatása szerint 1995-től hosszú ideig 2 óra és 10 perc alatt tették meg a vonatok a Hunyad megyei Piski és a Maros megyei Segesvár közötti távot, tehát az új csúcs ennél több mint fél órával jobb.

Az említett utat Szászvárosban, Gyulafehérváron, Balázsfalván és Medgyesen is megszakító, Bukarest és Bécs között közlekedő Dacia szerelvény jelenleg legtöbb 150 km/h-s sebességgel képes közlekedni a vonalon, de ha valamennyi korszerűsítési munkálatot befejezik, akkor 160-nal száguldhat majd a 169 kilométeres össztáv mintegy 140 kilométerén keresztül.

Ebből is kiderül, hogy a felújítási munkálatokat még nem fejezték be. Mégpedig a 11 évvel ezelőtt elkezdett munkálatokat – a Pro Infrastruktúra meg is jegyzi, hogy a hihetetlenül sok idő beárnyékolja a mai megvalósításokat. Az első kivitelezési szerződéseket ugyanis még 2012-ben írták alá, hogy aztán csak 2018–2019-ben kezdjék részlegesen átadni a forgalomnak az első szakaszokat, a kétvágányú vasúti pálya egyik vonalán; a legtöbbet kilenc évet kellett várni egy szakasz átadására, miközben a határidő három év volt.

A közlekedési szakembereket tömörítő szervezet felteszi a költői kérdést: az ősidők óta tartó felújítással járó kellemetlenségek (útvonal-módosítások, késések, járatcsökkentések, építkezési telepek) ismeretében vajon mennyivel csökkenhetett az utasok száma 2010-hez képest.

Közben 2021-ben is folytatódott a „rémálom”, hiszen hiába készült el mindkét vágány, továbbra is csak egyet lehetett használni, mert szintén késett az állomások elektronikus vágányváltóinak (kitérőinek) beszerzése, amelyeket külön szerződés rögzített.

Ráadásul a Fehér megyei Koslárd környékén egyik új vágányt sem lehetett használni, két éven keresztül a régi vonalra terelték a vonatokat. Több ponton csak a napokban helyezték üzembe az új berendezéseket, ezért lehet csak mostantól használni rendeltetése szerint a korszerűsített vasútvonalat.

De még itt sem ért véget a történet: a vonatok közlekedésének felügyeletét ellátó, a vasúti forgalom biztonságát szavatoló úgynevezett ETCS-rendszert (európai vonatbefolyásoló rendszer) még tesztelni sem kezdték a felújított szakaszon – működése nélkül pedig nem közlekedhetnek a szerelvények 160 km/h-s sebességgel.

A késlekedés az előzmények ismeretében finoman szólva nem túl biztató előjel, ugyanis Kürtösön öt év telt el, amíg sikeresként könyvelték el a próbákat.

Az egyesület egyébként megjegyzi: mivel a jelenleg érvényes menetrend még a korábbi állapotokat tükrözi, a Dacia nemzetközi vonat csak akkor tud ilyen gyorsan közlekedni Piski és Segesvár között, ha korábban késést halmozott fel – ellenkező esetben meg kell felelnie a hosszabb időintervallumoknak.

„Kétségbeejtő a politikusok krónikus érdektelensége mindennel szemben, ami vasúti fejlesztést jelent, még a többmilliárd eurós projektek esetében is. Kár, hiszen a menetidő-csökkenés jelentős lenne: a Piski–Arad-távot (158 km) kevesebb mint 90 perc alatt lehetne megtenni (1995-től 2 óra volt a rekord), ám a munkálatok elvégzői máris hároméves késést halmoztak fel, és még kell legalább három év a szolcsvai alagutak elkészültéig. A Brassó–Segesvár-utat (112 km az új vonalon) kevesebb mint egy óra alatt lehetne megtenni (szemben az 1995-ös 92 perccel), ám háromévnyi munka után sem kezdtek dolgozni az alagútfúrók, tehát még várunk vagy öt évet.

Idézet
A Ploiești–Bukarest–Konstanca-vonalon a vasút már felveszi a versenyt a közúti közlekedéssel, és hasonló teljesítmény érhető el Brassó–Arad és Brassó–Kolozsvár között is. Az a kérdés, hogy melyik évtizedben”

– érzékeltette a szomorú helyzetet a Pro Infrastruktúra Egyesület.

Mint ismeretes, a Brassó–Segesvár-vonal felújítása a Román Vasúttársaság (CFR) jelenlegi legnagyobb infrastrukturális beruházása: a 112 kilométeres, három szakaszra felosztott táv csaknem hatmilliárd lejből újul meg. Ám itt is az a nagy kérdés, hogy mikor, hiszen miközben a szerződés szerint jövőre el kellene készülni a korszerűsítéssel, jelenleg a munkálatok alig egyötöde készült el.

A Brassó–Apáca és Kaca–Segesvár közti vonalakon (összesen 84 km) húsz százalékon állnak, miközben a köztes, 28 km-t kitevő Apáca–Kaca-távon 15,5 százalékos a teljesítmény.

Utóbbi Brassó megyei szakaszon kellene megépülnie az ország leghosszabb vasúti alagútjainak Ürmösnél (7 km) és Homoródnál (5 km).

Hosszas késlekedés után – melyeket részben a Dunán szállított munkagépek kései megérkeztével magyaráztak – a kivitelezők idén nyáron fognak neki az alagutak fúrásának, mely a terv szerint 18-19 hónapot vesz igénybe.

A számos bosszantó késlekedés ellenére év elején még azt becsülte a Club Feroviar vasúti szakportál, hogy a tavalyi „szűk esztendő” után 2023 lehet a vasúti fejlesztések éve: nagy valószínűséggel 100 kilométernyi új vasútvonalat adnak át idén Romániában. Ez több, mint a szakemberek év eleji előrejelzése szerint idén biztosan megépülő 78 kilométernyi autópálya. A legnagyobb vasúti megvalósítások Dél-Erdélyben, a Piski–Arad-vonalon, több szakaszon várhatók, összesen 88 kilométer hosszan. Közben számos egyéb fejlesztés is folyamatban van.

korábban írtuk

Zakatol a munka: idén a vasút „lehagyhatja” az autópályát az átadott új szakaszok versenyében
Zakatol a munka: idén a vasút „lehagyhatja” az autópályát az átadott új szakaszok versenyében

A tavalyi „szűk esztendő” után 2023 lehet a vasúti fejlesztések éve: nagy valószínűséggel 100 kilométernyi új vasútvonalat adnak át idén Romániában. Ez több, mint a szakemberek szerint idén biztosan megépülő 78 kilométernyi autópálya.

Amint arról beszámoltunk, múlt héten az abszolút vasúti sebességrekord is megdőlt Romániában: A CFR Infrastructură közlése szerint egy mozdony 210 kilométer/órás sebességgel száguldott a Brăila megyei Făurei környékén kialakított, most felújított tesztpályán.

korábban írtuk

Hisszük, ha látjuk? Megdőlt a vasúti sebességrekord Romániában
Hisszük, ha látjuk? Megdőlt a vasúti sebességrekord Romániában

A Román Vasúttársaság infrastruktúrafejlesztési részlegének pénteki közlése szerint egy mozdony 210 kilométer/órás sebességgel száguldott a Brăila megyei Făurei környékén kialakított tesztpályán, ami országos vasúti sebességrekordot jelent.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 12., szerda

Nem bírt magával: visszaeső drogdílert vettek őrizetbe Kolozs megyében

A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) kolozsvári területi irodájának ügyészei szerdán őrizetbe vettek egy visszaeső kábítószerdílert.

Nem bírt magával: visszaeső drogdílert vettek őrizetbe Kolozs megyében
2024. június 12., szerda

„Büszkén és hálásan” ünneplik Váradon a románok a több száz magyar civil haláláért felelős Avram Iancut

Nagy csinnadrattával, a románok körében népszerű népzenei előadókkal emlékeznek a több száz magyar civil haláláért felelős Avram Iancura a 2024-es emlékév jegyében Nagyváradon, a magyarok által ma is Szent László térnek nevezett főtéren.

„Büszkén és hálásan” ünneplik Váradon a románok a több száz magyar civil haláláért felelős Avram Iancut
2024. június 12., szerda

Növelte önkormányzati képviselői számát Arad megyében az RMDSZ

Amellett, hogy megőrizte polgármesterei számát Arad megyében az RMDSZ a június 9-ei helyhatósági választásokon, növelte önkormányzati képviselőinek számát, így a 2024–2028-as ciklusban 54 helyi tanácsosa és két megyei tanácsosa lesz a magyar szervezetnek.

Növelte önkormányzati képviselői számát Arad megyében az RMDSZ
2024. június 12., szerda

Látványos forgószél „látogatott el” az egyik Kolozs megyei településre (VIDEÓ)

Forgószelet filmeztek kedden délután a Kolozs megyei Pusztaszentmárton melletti horgásztavon.

Látványos forgószél „látogatott el” az egyik Kolozs megyei településre (VIDEÓ)
2024. június 12., szerda

Még nem lehet elpakolni az esernyőt: szerdán is sok helyen leszakad az ég

Az ország 21 megyéjére érvényes sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a várható zivatarok miatt. Délen marad a kánikula.

Még nem lehet elpakolni az esernyőt: szerdán is sok helyen leszakad az ég
2024. június 12., szerda

Három személyt vettek őrizetbe a Nagyváradon holtan talált nő ügyében

Őrizetbe vettek három személyt annak a nőnek az ügyében, akinek a holttestét kedden találták meg egy nagyváradi lakótelep egyik utcájában parkoló autó ponyvával fedett utánfutójában.

Három személyt vettek őrizetbe a Nagyváradon holtan talált nő ügyében
2024. június 12., szerda

A keddi viharok is több erdélyi megyében okoztak károkat

Kedden 12 megye 31 településén volt szükség a katonai tűzoltók közbelépésére a viharos időjárás okozta károk elhárítására.

A keddi viharok is több erdélyi megyében okoztak károkat
2024. június 11., kedd

A múlt héten is történt kanyaró okozta haláleset, Maros megye még mindig az élbolyban a megbetegedések számának tekintetében

A múlt héten 768 kanyarós megbetegedést jelentettek Romániában – közölte kedden az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).

A múlt héten is történt kanyaró okozta haláleset, Maros megye még mindig az élbolyban a megbetegedések számának tekintetében
2024. június 11., kedd

Az erős szél leszakította egy Máramaros megyei kórház tetejének egy részét

A heves esőzések és erős széllökések károkat okoztak Máramaros megye több településén, a magyarláposi városi kórházból pedig hét beteget át kellett máshova helyezni, miután az épület tetejének egy részét leszakította a szél.

Az erős szél leszakította egy Máramaros megyei kórház tetejének egy részét
2024. június 11., kedd

Otthon, a Csángóföldön is lehet érvényesülni magyarként – Gál Alina, a Bákó megyei Gajcsána új, fiatal polgármestere terveiről

Gál Alina, a Bákó megyei Gajcsána első magyar, RMDSZ-színekben megválasztott polgármestere mindössze 28 éves. Bukarestben és Londonban tanult, de hazament szülőföldjére, amelyért tenni akar.

Otthon, a Csángóföldön is lehet érvényesülni magyarként – Gál Alina, a Bákó megyei Gajcsána új, fiatal polgármestere terveiről