Fontos részletkérdés. A ROBOR-énál jóval alacsonyabb szinten tetőzhet az IRCC
Fotó: Jakab Mónika
Súlyos megpróbáltatásokon mentek keresztül az elmúlt egy-két évben a jelzáloghitelesek: havi törlesztőrészletük több száz vagy akár ezer lejt is meghaladó összeggel nőtt, miközben jövedelmük javarészt egy helyben toporgott. Sokan újratárgyalással, kamatlábváltással, újrafinanszírozással, törlesztésfelfüggesztéssel próbálták felvenni a harcot az egyre csak hízó összegekkel, amelyek szerencsére csak kevés esetben „csinálták ki” gazdájukat. Most azonban úgy néz ki, végre elértük a csúcspontot, nem nőnek tovább a részletek, sőt hamarosan mindenki számára csökkenésnek indulhatnak.
2023. június 23., 09:582023. június 23., 09:58
Az elmúlt időszak nehézségei alaposan megviselték a lakáshiteleseket, azokat, akik csak bankkölcsön segítségével tudtak saját otthont teremteni maguknak, azaz egy nagyot előrelépni az életben. A pandémia, majd az ukrajnai háború okozta bizonytalanság, az infláció elszabadulása által kiváltott „kamatlábfutás” azonban alaposan rányomta bélyegét a családi költségvetésre is. Csupán egy év alatt nagyot dagadtak a törlesztőrészletek:
A Wall-street.ro portál által ismertetett példából is kiderül: a drasztikus emelkedésért a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) a „ludas”. Hiszen az említett esetben 5 százalékos kamattal indult a kölcsön: ebből 2,34 volt a fix kamatrész és 2,65 az akkori IRCC. Utóbbi azonban jelenleg 5,98 százalékon áll, ami története legmagasabb értéke.
Mint ismeretes, a romániai pénzintézetek sokáig a lejben felvett jelzáloghitelek esetében alkalmazott bankközi hitelkamatlábat, az úgynevezett ROBOR-t használták a változó kamatozású részletek folyamatos „frissítésére”. Aztán 2019-ben utóbbit felváltotta a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC), amelyet anno a törlesztőrészletek stabilizálása érdekében vezetett be a román kormány és a jegybank.
Az új, hivatalosan negyedévente frissített mutatót már a korábban lebonyolított, valós tranzakciók alapján számolják, miközben elődje a bankok által az egymás közötti adásvételek esetén egy időintervallumban csupán felajánlott kamatok átlagát tükrözi. A ROBOR-t jobban érintik a szélsőséges ingadozások, jobban reagál a pillanatnyi fluktuációkra, mint az IRCC (amely amúgy hat hónappal „le van maradva”, tehát a fél évvel korábbi állapotokat tükrözi). Egyes szakvélemények szerint magas, növekvő infláció esetén az IRCC-s ügyfelek járnak jobban, miközben a ROBOR nagyon alacsony inflációkor lehet a „nyerő”.
Tavaly februárban ismertettük egy kolozsvári férfi esetét, aki végül ugyanígy döntött. Az ügyfél ugyanis 2022 januárjában arra ébredt, hogy jelzáloghitelének törlesztőrészlete a decemberi 1667 lejről 1888 lejre ugrott. A hiteles 2017-ben 68 ezer eurónak megfelelő lejt vett fel lakásvásárlásra, 1550 lejes havi törlesztéssel kezdte harmincéves „kalandját”, aztán csaknem 2000 lejre is megnőtt a háromhavonta változó fizetnivaló, majd fokozatos csökkenésnek indult. Mígnem jött a tavaly januári ugrás, amikor a ROBOR még csupán – az akkor nagyon nagynak tűnő – 3,13 százalékon, az IRCC pedig 1,17-en állt.
Már meglevő bankkölcsön esetén érdemes félévenként-évenként szétnézni a piacon jobb lehetőségért, új hitel felvétele előtt pedig kötelező módon több helyről kell ajánlatot kérni – jelentette ki a Krónikának Bordás Attila.
A kolozsvári székhelyű bankkal kötött megállapodás-áttérés nyomán tavaly márciustól valamivel több, mint 1600 lejes törlesztőrészlet várt az ügyfélre. Ami persze azóta csak nőtt: olvasónk mostani beszámolója szerint 2022 júliusában 1805, októberben 2050, januárban 2353, áprilisban pedig 2404 lejre.
A hitelteher-növekedés ez esetben is jelentős, viszont nem szabad elfelejteni, hogy az IRCC csúcsa (ami a jelenlegi szint) 5,98 százalék, miközben a ROBOR tavaly augusztusban 8,27 százalékon tetőzött – ez pedig azt jelenti, hogy ha az említett ügyfél nem vált, törlesztőrészlete több száz lejjel magasabb lett volna jó néhány hónapon keresztül.
Fotó: Pixabay.com
A hiteles döntésének helyességét megerősíti, hogy a jelenlegi számítások szerint az IRCC nem fog tovább nőni, a harmadik negyedév elején, júliustól 5,92-5,93 százalékon fog állni – tehát enyhe csökkenést mutat majd, miközben egyelőre meg sem előzi a korábban jóval magasabb szintekre törő ROBOR-t, ami most (a három hónapos) 6,55 százalékon áll.
Ez viszont egyáltalán nem vigasztalja azokat a régi lakáshiteleseket, akik nem tértek át: becslések szerint több mint százezer ilyen ügyfélről lehet szó, miközben IRCC-s jelzáloghiteles összesen csaknem félmillió lehet az országban. Utóbbiakat egyébként korábban azzal kecsegtették szakemberek, hogy az év vége felé tetőzhet a mutató, tehát kellemes meglepetés lesz, ha valóban már júliustól kevesebbet kell törleszteniük. Még akkor is, ha a különbség egyelőre minimális lesz, de legalább nem növekvő irányban.
Mint ismeretes, a törlesztőrészletek „dagasztásához” a Román Nemzeti Bank (BNR) is hozzájárult, hiszen csak tavaly nyolcszor emelte meg az alapkamatot – természetesen nem jókedvében, hanem a szintén elszabadult infláció megzabolázása érdekében. A BNR év elején 7 százalékosra emelte az alapkamatot, viszont már több alkalommal nem változtatott ezen a szinten. Mugur Isărescu, a jegybank elnöke nemrég úgy fogalmazott, szerinte ez a felső határ, ami mindenképp jó hír a hiteleseknek. Akárcsak az infláció alakulása, amely áprilisban jelentősen, 11,2 százalékra csökkent a márciusi 14,5-ről.
Ennek egyik oka, hogy a szintén óvatosabb bankok túlnyomórészt szigorítottak a kölcsönfelvétel feltételein: nagyobb kamattal, kezelési költségekkel, fedezettel, önrésszel vagy rövidebb futamidővel számolnak. Emiatt visszaesett a hiteligénylések száma, amit az ingatlanpiac is alaposan megérez, hiszen korábban az adásvételi szerződések 80 százaléka bankkölcsön segítségével köttetett.
Egyébként a jelzáloghitelesek túlnyomó többsége valahogy csak-csak kitartott az elmúlt nehéz időszakban. Bár a tavaly decemberi 2,65 százalékról 2,73-ra nőtt márciusban a nem teljesítő hitelek aránya, ez a szám még mindig alacsonyabb a tavaly márciusban jegyzett 3,31 százaléknál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!