Megkönnyebbülés: már a nyáron mindenkinek csökkenhet a régóta egyre súlyosabb havi lakáshitelterhe

Fontos részletkérdés. A ROBOR-énál jóval alacsonyabb szinten tetőzhet az IRCC •  Fotó: Jakab Mónika

Fontos részletkérdés. A ROBOR-énál jóval alacsonyabb szinten tetőzhet az IRCC

Fotó: Jakab Mónika

Súlyos megpróbáltatásokon mentek keresztül az elmúlt egy-két évben a jelzáloghitelesek: havi törlesztőrészletük több száz vagy akár ezer lejt is meghaladó összeggel nőtt, miközben jövedelmük javarészt egy helyben toporgott. Sokan újratárgyalással, kamatlábváltással, újrafinanszírozással, törlesztésfelfüggesztéssel próbálták felvenni a harcot az egyre csak hízó összegekkel, amelyek szerencsére csak kevés esetben „csinálták ki” gazdájukat. Most azonban úgy néz ki, végre elértük a csúcspontot, nem nőnek tovább a részletek, sőt hamarosan mindenki számára csökkenésnek indulhatnak.

Páva Adorján

2023. június 23., 09:582023. június 23., 09:58

Az elmúlt időszak nehézségei alaposan megviselték a lakáshiteleseket, azokat, akik csak bankkölcsön segítségével tudtak saját otthont teremteni maguknak, azaz egy nagyot előrelépni az életben. A pandémia, majd az ukrajnai háború okozta bizonytalanság, az infláció elszabadulása által kiváltott „kamatlábfutás” azonban alaposan rányomta bélyegét a családi költségvetésre is. Csupán egy év alatt nagyot dagadtak a törlesztőrészletek:

például egy olyan ügyfél, aki 500 ezer lejes (100 ezer eurós) jelzáloghitelt vett fel 30 éves futamidővel, változó kamatozással egy 600 ezer lejt érő lakás megvásárlására, tavaly júliusban még 2250 lejjel kezdte a törlesztést, de idén júliusban már 3837 lejt kell fizetnie, azaz több mint 1500 lejjel nagyobb összeget.

A Wall-street.ro portál által ismertetett példából is kiderül: a drasztikus emelkedésért a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) a „ludas”. Hiszen az említett esetben 5 százalékos kamattal indult a kölcsön: ebből 2,34 volt a fix kamatrész és 2,65 az akkori IRCC. Utóbbi azonban jelenleg 5,98 százalékon áll, ami története legmagasabb értéke.

Mint ismeretes, a romániai pénzintézetek sokáig a lejben felvett jelzáloghitelek esetében alkalmazott bankközi hitelkamatlábat, az úgynevezett ROBOR-t használták a változó kamatozású részletek folyamatos „frissítésére”. Aztán 2019-ben utóbbit felváltotta a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC), amelyet anno a törlesztőrészletek stabilizálása érdekében vezetett be a román kormány és a jegybank.

Az új, hivatalosan negyedévente frissített mutatót már a korábban lebonyolított, valós tranzakciók alapján számolják, miközben elődje a bankok által az egymás közötti adásvételek esetén egy időintervallumban csupán felajánlott kamatok átlagát tükrözi. A ROBOR-t jobban érintik a szélsőséges ingadozások, jobban reagál a pillanatnyi fluktuációkra, mint az IRCC (amely amúgy hat hónappal „le van maradva”, tehát a fél évvel korábbi állapotokat tükrözi). Egyes szakvélemények szerint magas, növekvő infláció esetén az IRCC-s ügyfelek járnak jobban, miközben a ROBOR nagyon alacsony inflációkor lehet a „nyerő”.

Így nem véletlen, hogy az elmúlt egy-két évben sok régi ügyfél igényelte bankjától, hogy áttérjen a ROBOR-ról az IRCC-s szorzóra. Ugyanis előbbi szinte napról napra nőtt, alaposan elszállt, egy adott ponton már a 8 százalékot is meghaladta.

Tavaly februárban ismertettük egy kolozsvári férfi esetét, aki végül ugyanígy döntött. Az ügyfél ugyanis 2022 januárjában arra ébredt, hogy jelzáloghitelének törlesztőrészlete a decemberi 1667 lejről 1888 lejre ugrott. A hiteles 2017-ben 68 ezer eurónak megfelelő lejt vett fel lakásvásárlásra, 1550 lejes havi törlesztéssel kezdte harmincéves „kalandját”, aztán csaknem 2000 lejre is megnőtt a háromhavonta változó fizetnivaló, majd fokozatos csökkenésnek indult. Mígnem jött a tavaly januári ugrás, amikor a ROBOR még csupán – az akkor nagyon nagynak tűnő – 3,13 százalékon, az IRCC pedig 1,17-en állt.

korábban írtuk

Fel lehet venni a harcot a megugró törlesztőrészlettel: egy kolozsvári példa és a szakember szerint is érdemes utánajárni
Fel lehet venni a harcot a megugró törlesztőrészlettel: egy kolozsvári példa és a szakember szerint is érdemes utánajárni

Már meglevő bankkölcsön esetén érdemes félévenként-évenként szétnézni a piacon jobb lehetőségért, új hitel felvétele előtt pedig kötelező módon több helyről kell ajánlatot kérni – jelentette ki a Krónikának Bordás Attila.

A kolozsvári székhelyű bankkal kötött megállapodás-áttérés nyomán tavaly márciustól valamivel több, mint 1600 lejes törlesztőrészlet várt az ügyfélre. Ami persze azóta csak nőtt: olvasónk mostani beszámolója szerint 2022 júliusában 1805, októberben 2050, januárban 2353, áprilisban pedig 2404 lejre.

A hitelteher-növekedés ez esetben is jelentős, viszont nem szabad elfelejteni, hogy az IRCC csúcsa (ami a jelenlegi szint) 5,98 százalék, miközben a ROBOR tavaly augusztusban 8,27 százalékon tetőzött – ez pedig azt jelenti, hogy ha az említett ügyfél nem vált, törlesztőrészlete több száz lejjel magasabb lett volna jó néhány hónapon keresztül.

•  Fotó: Pixabay.com Galéria

Fotó: Pixabay.com

A hiteles döntésének helyességét megerősíti, hogy a jelenlegi számítások szerint az IRCC nem fog tovább nőni, a harmadik negyedév elején, júliustól 5,92-5,93 százalékon fog állni – tehát enyhe csökkenést mutat majd, miközben egyelőre meg sem előzi a korábban jóval magasabb szintekre törő ROBOR-t, ami most (a három hónapos) 6,55 százalékon áll.

Szakemberek már hónapokkal ezelőtt jelezték, hogy a bankok minden bizonnyal tévesen vetítették előre a történéseket, a rendkívül magas ROBOR nem bizonyult helyénvalónak, amit a valós tranzakciókat leképező IRCC enyhébb növekedése is bizonyít.

Ez viszont egyáltalán nem vigasztalja azokat a régi lakáshiteleseket, akik nem tértek át: becslések szerint több mint százezer ilyen ügyfélről lehet szó, miközben IRCC-s jelzáloghiteles összesen csaknem félmillió lehet az országban. Utóbbiakat egyébként korábban azzal kecsegtették szakemberek, hogy az év vége felé tetőzhet a mutató, tehát kellemes meglepetés lesz, ha valóban már júliustól kevesebbet kell törleszteniük. Még akkor is, ha a különbség egyelőre minimális lesz, de legalább nem növekvő irányban.

Mint ismeretes, a törlesztőrészletek „dagasztásához” a Román Nemzeti Bank (BNR) is hozzájárult, hiszen csak tavaly nyolcszor emelte meg az alapkamatot – természetesen nem jókedvében, hanem a szintén elszabadult infláció megzabolázása érdekében. A BNR év elején 7 százalékosra emelte az alapkamatot, viszont már több alkalommal nem változtatott ezen a szinten. Mugur Isărescu, a jegybank elnöke nemrég úgy fogalmazott, szerinte ez a felső határ, ami mindenképp jó hír a hiteleseknek. Akárcsak az infláció alakulása, amely áprilisban jelentősen, 11,2 százalékra csökkent a márciusi 14,5-ről.

Eközben a lakáspiacon csak most kezdenek „kiütni” az elmúlt időszak történései, félelmei: egyre több jelentés, statisztika támasztja alá, hogy az első negyedévben visszaesett a kereslet az új otthonok iránt.

Ennek egyik oka, hogy a szintén óvatosabb bankok túlnyomórészt szigorítottak a kölcsönfelvétel feltételein: nagyobb kamattal, kezelési költségekkel, fedezettel, önrésszel vagy rövidebb futamidővel számolnak. Emiatt visszaesett a hiteligénylések száma, amit az ingatlanpiac is alaposan megérez, hiszen korábban az adásvételi szerződések 80 százaléka bankkölcsön segítségével köttetett.

Egyébként a jelzáloghitelesek túlnyomó többsége valahogy csak-csak kitartott az elmúlt nehéz időszakban. Bár a tavaly decemberi 2,65 százalékról 2,73-ra nőtt márciusban a nem teljesítő hitelek aránya, ez a szám még mindig alacsonyabb a tavaly márciusban jegyzett 3,31 százaléknál.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 10., csütörtök

Damoklész kardjaként lebeg a leminősítés kockázata Románia feje felett

A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.

Damoklész kardjaként lebeg a leminősítés kockázata Románia feje felett
2025. július 10., csütörtök

Gazdasági miniszter: számos állami cég vezetőinek nőttek a juttatásai az elmúlt hónapokban

Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.

Gazdasági miniszter: számos állami cég vezetőinek nőttek a juttatásai az elmúlt hónapokban
2025. július 10., csütörtök

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok

A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok
Nem túl biztatóak a román GDP-adatok
2025. július 10., csütörtök

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok

2025. július 09., szerda

Mennyire lesz luxus autót vezetni? Összefoglaló a sofőröket többszörösen sújtó intézkedésekről

Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.

Mennyire lesz luxus autót vezetni? Összefoglaló a sofőröket többszörösen sújtó intézkedésekről
2025. július 09., szerda

A külföldi utazások ritkítását várja Bolojan, aki maga hagyna jóvá minden kiszállást

Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.

A külföldi utazások ritkítását várja Bolojan, aki maga hagyna jóvá minden kiszállást
2025. július 09., szerda

Roncsautóprogram: homályba vész a folytatás

A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.

Roncsautóprogram: homályba vész a folytatás
2025. július 09., szerda

Pénzügyminiszter: mérséklődött az ország leminősítésének kockázata

Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Pénzügyminiszter: mérséklődött az ország leminősítésének kockázata
2025. július 09., szerda

Folytatják a tiltakozást, „a megszorítások fekete doboza” elnevezéssel online kampányt indítanak a szakszervezetek

Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.

Folytatják a tiltakozást, „a megszorítások fekete doboza” elnevezéssel online kampányt indítanak a szakszervezetek
2025. július 09., szerda

A kormány célkeresztjében a különnyugdíjak, illetve a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára

Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.

A kormány célkeresztjében a különnyugdíjak, illetve a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára
2025. július 08., kedd

Pénzügyminiszter: el kell kerülni az uniós források befagyasztását, Románia leminősítését

A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.

Pénzügyminiszter: el kell kerülni az uniós források befagyasztását, Románia leminősítését