Fontos részletkérdés. A ROBOR-énál jóval alacsonyabb szinten tetőzhet az IRCC
Fotó: Jakab Mónika
Súlyos megpróbáltatásokon mentek keresztül az elmúlt egy-két évben a jelzáloghitelesek: havi törlesztőrészletük több száz vagy akár ezer lejt is meghaladó összeggel nőtt, miközben jövedelmük javarészt egy helyben toporgott. Sokan újratárgyalással, kamatlábváltással, újrafinanszírozással, törlesztésfelfüggesztéssel próbálták felvenni a harcot az egyre csak hízó összegekkel, amelyek szerencsére csak kevés esetben „csinálták ki” gazdájukat. Most azonban úgy néz ki, végre elértük a csúcspontot, nem nőnek tovább a részletek, sőt hamarosan mindenki számára csökkenésnek indulhatnak.
2023. június 23., 09:582023. június 23., 09:58
Az elmúlt időszak nehézségei alaposan megviselték a lakáshiteleseket, azokat, akik csak bankkölcsön segítségével tudtak saját otthont teremteni maguknak, azaz egy nagyot előrelépni az életben. A pandémia, majd az ukrajnai háború okozta bizonytalanság, az infláció elszabadulása által kiváltott „kamatlábfutás” azonban alaposan rányomta bélyegét a családi költségvetésre is. Csupán egy év alatt nagyot dagadtak a törlesztőrészletek:
A Wall-street.ro portál által ismertetett példából is kiderül: a drasztikus emelkedésért a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) a „ludas”. Hiszen az említett esetben 5 százalékos kamattal indult a kölcsön: ebből 2,34 volt a fix kamatrész és 2,65 az akkori IRCC. Utóbbi azonban jelenleg 5,98 százalékon áll, ami története legmagasabb értéke.
Mint ismeretes, a romániai pénzintézetek sokáig a lejben felvett jelzáloghitelek esetében alkalmazott bankközi hitelkamatlábat, az úgynevezett ROBOR-t használták a változó kamatozású részletek folyamatos „frissítésére”. Aztán 2019-ben utóbbit felváltotta a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC), amelyet anno a törlesztőrészletek stabilizálása érdekében vezetett be a román kormány és a jegybank.
Az új, hivatalosan negyedévente frissített mutatót már a korábban lebonyolított, valós tranzakciók alapján számolják, miközben elődje a bankok által az egymás közötti adásvételek esetén egy időintervallumban csupán felajánlott kamatok átlagát tükrözi. A ROBOR-t jobban érintik a szélsőséges ingadozások, jobban reagál a pillanatnyi fluktuációkra, mint az IRCC (amely amúgy hat hónappal „le van maradva”, tehát a fél évvel korábbi állapotokat tükrözi). Egyes szakvélemények szerint magas, növekvő infláció esetén az IRCC-s ügyfelek járnak jobban, miközben a ROBOR nagyon alacsony inflációkor lehet a „nyerő”.
Tavaly februárban ismertettük egy kolozsvári férfi esetét, aki végül ugyanígy döntött. Az ügyfél ugyanis 2022 januárjában arra ébredt, hogy jelzáloghitelének törlesztőrészlete a decemberi 1667 lejről 1888 lejre ugrott. A hiteles 2017-ben 68 ezer eurónak megfelelő lejt vett fel lakásvásárlásra, 1550 lejes havi törlesztéssel kezdte harmincéves „kalandját”, aztán csaknem 2000 lejre is megnőtt a háromhavonta változó fizetnivaló, majd fokozatos csökkenésnek indult. Mígnem jött a tavaly januári ugrás, amikor a ROBOR még csupán – az akkor nagyon nagynak tűnő – 3,13 százalékon, az IRCC pedig 1,17-en állt.
Már meglevő bankkölcsön esetén érdemes félévenként-évenként szétnézni a piacon jobb lehetőségért, új hitel felvétele előtt pedig kötelező módon több helyről kell ajánlatot kérni – jelentette ki a Krónikának Bordás Attila.
A kolozsvári székhelyű bankkal kötött megállapodás-áttérés nyomán tavaly márciustól valamivel több, mint 1600 lejes törlesztőrészlet várt az ügyfélre. Ami persze azóta csak nőtt: olvasónk mostani beszámolója szerint 2022 júliusában 1805, októberben 2050, januárban 2353, áprilisban pedig 2404 lejre.
A hitelteher-növekedés ez esetben is jelentős, viszont nem szabad elfelejteni, hogy az IRCC csúcsa (ami a jelenlegi szint) 5,98 százalék, miközben a ROBOR tavaly augusztusban 8,27 százalékon tetőzött – ez pedig azt jelenti, hogy ha az említett ügyfél nem vált, törlesztőrészlete több száz lejjel magasabb lett volna jó néhány hónapon keresztül.
Fotó: Pixabay.com
A hiteles döntésének helyességét megerősíti, hogy a jelenlegi számítások szerint az IRCC nem fog tovább nőni, a harmadik negyedév elején, júliustól 5,92-5,93 százalékon fog állni – tehát enyhe csökkenést mutat majd, miközben egyelőre meg sem előzi a korábban jóval magasabb szintekre törő ROBOR-t, ami most (a három hónapos) 6,55 százalékon áll.
Ez viszont egyáltalán nem vigasztalja azokat a régi lakáshiteleseket, akik nem tértek át: becslések szerint több mint százezer ilyen ügyfélről lehet szó, miközben IRCC-s jelzáloghiteles összesen csaknem félmillió lehet az országban. Utóbbiakat egyébként korábban azzal kecsegtették szakemberek, hogy az év vége felé tetőzhet a mutató, tehát kellemes meglepetés lesz, ha valóban már júliustól kevesebbet kell törleszteniük. Még akkor is, ha a különbség egyelőre minimális lesz, de legalább nem növekvő irányban.
Mint ismeretes, a törlesztőrészletek „dagasztásához” a Román Nemzeti Bank (BNR) is hozzájárult, hiszen csak tavaly nyolcszor emelte meg az alapkamatot – természetesen nem jókedvében, hanem a szintén elszabadult infláció megzabolázása érdekében. A BNR év elején 7 százalékosra emelte az alapkamatot, viszont már több alkalommal nem változtatott ezen a szinten. Mugur Isărescu, a jegybank elnöke nemrég úgy fogalmazott, szerinte ez a felső határ, ami mindenképp jó hír a hiteleseknek. Akárcsak az infláció alakulása, amely áprilisban jelentősen, 11,2 százalékra csökkent a márciusi 14,5-ről.
Ennek egyik oka, hogy a szintén óvatosabb bankok túlnyomórészt szigorítottak a kölcsönfelvétel feltételein: nagyobb kamattal, kezelési költségekkel, fedezettel, önrésszel vagy rövidebb futamidővel számolnak. Emiatt visszaesett a hiteligénylések száma, amit az ingatlanpiac is alaposan megérez, hiszen korábban az adásvételi szerződések 80 százaléka bankkölcsön segítségével köttetett.
Egyébként a jelzáloghitelesek túlnyomó többsége valahogy csak-csak kitartott az elmúlt nehéz időszakban. Bár a tavaly decemberi 2,65 százalékról 2,73-ra nőtt márciusban a nem teljesítő hitelek aránya, ez a szám még mindig alacsonyabb a tavaly márciusban jegyzett 3,31 százaléknál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ukrajnával kíván dróngyártásról szóló együttműködési megállapodást kötni Románia.
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 2,3 százalékra nőtt a májusi 2,2 százalékról az éves infláció az Európai Unióban, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 5,8 százalékos az infláció.
Már közlekednek az autók azoknak a sztrádaszakaszoknak a nagy részén, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni – jelentette ki Sorin Grindeanu korábbi közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke szerda este.
Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.
Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket Romániában.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!