Kovács Levente 2019 óta az Óbudai Egyetem rektora
Fotó: Facebook/Prof. Dr. Kovács Levente
„Hiába éltünk kisebbségben, a magyarul tanulás hozzásegített ahhoz, hogy identitásom erős alapokon álljon, de ahhoz is, hogy a világ bármely táján könnyen szót értsek az emberekkel, tudós kollégákkal” – vallja interjúnkban prof. dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora. A nemzetközi hírnévnek örvendő kutató, egészségügyi mérnök, az orvosi informatika tudósa Resicabányán született, Temesváron nevelkedett – ahol Tőkés Lászlótól is kapott „útravalót” –, évfolyamelsőként zárta a műszaki egyetemet. Ezután a Nyugat helyett inkább a „közeli” Budapestet választotta továbbtanulása, szakmai önmegvalósítása helyszínéül, ahol egészen a rektori címig vitte. A 46 éves, rákkutatással is foglalkozó Kovács Leventét életútjáról, munkájáról, mesterséges intelligenciáról is faggattuk.
2023. június 22., 09:082023. június 22., 09:08
– Nemrég visszatért gyermek- és fiatalkora városába, Temesvárra, ahol a Bánsági Magyar Napok keretében szervezett kötetlen beszélgetésen felelevenítették többek között a Bartók Béla-gimnáziumban eltöltött éveit. Sok csínytevésben volt benne? Vagy úgynevezett „mintagyerek” volt?
– Nem szeretném feltalálni a meleg vizet: abban mindannyian egyetérthetünk, hogy életünk egyik legmeghatározóbb része a gyermekkorunk és a felnőtté válásunk időszaka. Resicabányán születtem, de hétéves koromban Temesváron kaptak állást a szüleim, így odaköltöztünk.
Azt hiszem, inkább jó gyerek voltam, igyekeztem megfelelni az elvárásoknak, de persze a baráti közösségből sem igen lógtam ki. Nagy mozgásigényem volt, szerettem sportolni, sokáig versenyszerűen teniszeztem, és persze fociztunk is, amikor csak lehetett. A Bartók-líceumban töltött évek különösen fontosak voltak számomra, nemcsak a barátságok és a kiváló tanárok miatt, hanem mert szórványban élő magyarként anyanyelvemen tanulhattam.
Életút-beszélgetés a Bánsági Magyar Napokon
Fotó: Facebook/Prof. Dr. Kovács Levente
– A látogatás alkalmával kiemelte a családi háttér fontosságát, mérnök édesanyja és matematikus édesapja munkaszeretetét, és azt is, „hogy magyarnak és hívő embernek” nevelték egy olyan korban, „amikor ezt nem támogatta a bennünket körbe vevő rendszer”. Ezzel együtt, szórványban felnőtt magyarként 2000-ben évfolyamelsőként zárt egy román tannyelvű elit felsőoktatási intézményben, a Temesvári Műszaki Egyetem automatizálás és ipari informatika szakán. Visszatekintve hogy érzi: minek volt köszönhető ez a ritkaságszámba menő, példamutató megvalósítás?
– Mindig is reál beállítottságú személy voltam, így a sokak számára hűvös és visszafogott számok világa és a műszaki terület számomra vonzó volt, nagyon szeretem benne, hogy egyértelmű és világos keretek között tevékenykedhetünk. A számok és a történetek miatt viszont szintúgy kedvenceim között szerepelt a történelem is.
A mérnöki tudományok által biztosított metrikák a teljesítményt mérik, így kellő szorgalommal és odafigyeléssel a Temesvári Műszaki Egyetem hallgatójaként is a legmagasabb szinten meg tudtam felelni. Nem tagadom, szorult belém némi versenyszellem, szerettem mindig a legjobbra törekedni, a legjobb lenni, és büszke vagyok arra, hogy ezt mindig a teljesítményemmel értem el, néha akár ellenszélben is.
Fotó: Facebook/Prof. Dr. Kovács Levente
– Bár számos nyugati lehetőség közül is választhatott, végül 2002-ben otthonához közelebb, a magyar fővárosban folytatta tanulmányait. Milyen út vezetett a temesvári villamosmérnöki végzettségtől a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának egészségügyi mérnöki (Msc) képesítéséig? Minek volt betudható az új irány?
– Az ember életében vannak olyan fontos döntések, amelyek hosszú időre meghatározzák életútját. Számomra ilyen volt az, amikor úgy éreztem, hogy a szakmai fejlődésem szempontjából változtatni kell. De az ember nem gép, nem csak szakmai élete van.
Budapest és a BME akkor a legjobb lehetőségnek tűnt magánéleti és szakmai szempontból is, a doktori tanulmányaim elvégzése céljából.
Azt azért látni kell, hogy az informatika egy olyan tudományos terület, amelynek – bátran kimondhatom – nincsenek határai. Olyan tudást ad, amely sokféle területen kamatoztatható, ma már a mindennapjainkat körbeszövik a különféle IT-fejlesztések. Az én érdeklődésem hamar az orvosi tematika irányába fordult, és mint ipari automatizálást végzett villamosmérnök rájöttem arra, hogy az informatikai tudományok által biztonságosan kezelhető adatbázisok, döntéstámogató rendszerek, vagy akár mérnökök által algoritmizált segédeszközök segíthetik a terápiás eljárásokat, a jobb életminőség elérését, a modern orvostudomány fejlődését.
Fotó: Facebook/Prof. Dr. Kovács Levente
– Időközben a BME-n már egyetemi docensként is tevékenykedett, majd 2012-től az Óbudai Egyetemen tanított, ahol viszonylag hamar, 2019-ben a rektori címig vitte. Hogy érzi: javarészt szakmai-tudományos munkájának köszönheti az elismerést és bizalmat, vagy mindig is vezéregyéniség volt, és tudatosan dolgozott azért, hogy sokakat képviseljen-vezessen?
– Ez egy összetett és nehezebb kérdés. Megmondom őszintén, nem szerepelt az elképzeléseim között, hogy valaha egyetemet irányítsak. 2012-ben kerültem az akkor még nagyon fiatal, két évvel korábban akkreditált Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karára. Az alapító rektor, Rudas Imre professzor keresett meg azzal, hogy nem folytatnám-e a munkát az ÓE kötelékében. A robotika és a mechatronika területén akkor már komoly eredményeket tudtak felmutatni, és nyitottak voltak az én témáim iránt, az egészségügyi és orvosi területeket érintő fejlesztésekre.
Sokan próbáltak lebeszélni, nem értették, hogy miért látok fantáziát egy akkor kisebb presztízsű intézményben. Engem pedig vonzott a kihívás, hiszen az Óbudai Egyetem a korábbi műszaki főiskolák – mint például a Kandó, a Bánki, a Könnyűipari – egyesüléséből fejlődött ki, ahol mindig is erős volt a gyakorlati képzés, és szorosan együttműködtek az ipari szereplőkkel. A tudományos tevékenység azonban nem kapott akkora hangsúlyt.
Személy szerint láttam abban fantáziát, hogy olyan szakmai környezetben folytathassam a munkát, amely rugalmasabb, közelebb van a közvetlen gazdasághoz. Tetszett az a gyakorlatias hozzáállás, az, ahogyan a vezetés és a kollégák mindig azt nézték, miként lehet egy feladatot megoldani vagy egy kitűzött célt elérni. Tudományos munkámat maximálisan támogatták, a sikerek pedig magukért beszéltek.
Nagy lehetőség volt, és az egyetem vezetése részéről nagy bizalom, hogy az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ keretein belül létrehozhattam az Élettani Szabályozások Tudásközpontot, amelynek vezetőjeként 2015-ben – az Óbudai Egyetem történetében először – az Európai Unió egyik legnagyobb presztízsű, az Európai Kutatási Tanács (ERC) által támogatott pályázatán sikerrel indultam. A megszelídített rák elnevezésű projekttel nyertünk, és fontos eredményeket értünk el.
Ezek a sikerek is hozzájárultak ahhoz, hogy átértékelve az informatikai kar mesterképzését, előbb oktatási dékánhelyettesként vállaljak szerepet a tudományos munka oktatási portfólióba való leképzésében, majd eredményeim alapján 2018-ban oktatási rektorhelyettes választottak, és később úgyszintén egyre többen támogattak abban, hogy induljak a rektori székért.
Komoly elhatározás kellett ahhoz, hogy az Óbudai Egyetemre jöjjek, és sokat kaptam az intézménytől, lehetőséget, tudományos szabadságot, és eljött az a pont, amikor azt éreztem, hogyha tudom, akkor a saját erőmmel és eszközeimmel én is tenni szeretnék azért, hogy az Óbudai Egyetem előbbre tudjon lépni. És ha már rákérdezett, igen, elmondható rólam, hogy vezéregyéniség vagyok, de leginkább csapatjátékos. A win-win helyzetekben érzem jól magam, amikor azt látom, hogy a kollégáim is magukénak érzik a feladatot, és persze a sikert is, amelyet következetes munkával, lépésről lépésre érhetünk el.
Fotó: Facebook/Prof. Dr. Kovács Levente
– Tavaly díszdoktori címet adományozott Önnek a Temesvári Műszaki Egyetem. Milyen érzés volt így visszatérni anyaegyetemére?
Megható és felemelő. Három nyelven – angolul, románul és magyarul – köszöntem meg egykori alma materem szenátusának és minden jelenlevő, volt és jelenlegi kollégámnak a megtisztelő kitüntetést. Érzelmileg és tudományosan is jelentős számomra ez az elismerés, hiszen a Temesvári Műszaki Egyetem (PTU) falai között indult el kutatói pályám. Az egyetem jelenlegi rektora – akitől a díjat átvehettem –, Florin Drăgan professzor az 1990-es évek második felében tanársegédként oktatott engem, majd – már én is fiatal tanársegédként – együtt fociztunk és nyertünk egyetemi bajnokságot.
– Személye valóban fontos kapocs lehet az óbudai és a temesvári intézmény között. Létezik valamiféle együttműködés is?
– Az Óbudai Egyetem és a Temesvári Műszaki Egyetem közötti együttműködés egyik legsikeresebb eseménysorozata az idén 16. alkalommal megrendezett IEEE International Symposium on Applied Computational Intelligence and Informatics (SACI) konferencia, amely mérnöki szinten nemzetközi tudományos körökben a legmagasabban jegyzett rendezvény. A temesvári intézmény és az Óbudai Egyetem között hagyományosan jó kapcsolatban, a PTU díszdoktorai között található az Óbudai Egyetem két korábbi rektora, Prof. Dr. Rudas Imre és a 2016-ban elhunyt Prof. Dr. Fodor János is. Közös tevékenységek, kutatások, az oktatási területeken történő egyeztetések hosszú évek óta zajlanak, formálisan 2019-ben kötött a két intézmény együttműködési megállapodást.
Fotó: Facebook/Prof. Dr. Kovács Levente
– Szakterületei között élettani szabályozások, robusztus irányításelmélet, orvosbiológiai kutatások, orvosi informatika szerepel. Mit fednek mindezek röviden, és hogyan tudnak segíteni mindennapi betegségeink gyógyításában? Tudtommal jelenleg rákkutatásban is részt vesz.
– Általánosságban elmondható, hogy az élőlényekre ható mikro- és makroszintű fizikai hatások a biológiai szabályozási rendszerek egyes részeinek felborulásához, vagyis rendellenességekhez, betegségekhez vezethetnek.
Ez jelenti a személyre szabott orvoslás alapját, a modernkori digitális egészségügy, a kiberorvosi rendszerek kiindulópontját. A mérnöki megközelítés ebben az aspektusban elsősorban azt jelenti, hogy a megfelelő matematikai modellezési és irányításelméleti módszerek alkalmazásával hozzunk létre mesterséges élettani szabályozást az esetlegesen nem megfelelő biológiai szabályozás elősegítésére vagy pótlására.
Attól lesz a rendszer robusztus, hogy újratervezés nélkül is hibatűrő. A 2000-es évektől, a technológia fejlődésével, a mérnöki megoldások felerősödtek e területen, és hamarosan eljuthatunk oda, hogy létrejönnek olyan teljesen automatizált vércukormérővel, inzulinadagolóval felszerelt eszközök, amelyek segítségével a betegek vércukorháztartása folyamatosan kontrollálható. Mivel doktori értekezésem pont ebben, vagyis az úgynevezett mesterséges hasnyálmirigy tematikájában született, innen vettem az ötletet, hogy
Ahhoz azonban, hogy ez megvalósuljon, nemcsak orvosi, de mérnöki akadályokat is le kell küzdeni.
– Mennyire érzi hasznosnak vagy veszélyesnek a mesterséges intelligencia előretörését mindennapi életünkben, illetve az orvostudományban? Tartanunk kell a biotechnológiától?
– Ahogyan általában, úgy ezt a kérdést sem látom feketén-fehéren. Mint informatikus leginkább annak a lehetőségét látom benne, hogy segít megoldani olyan helyzeteket, problémákat, amelyek könnyebbé tehetik a kommunikációt, az orvoslást, a mindennapi életünket.
Például szülőként nem örülök annak, hogy a mobiltelefon által teremtett virtuális tér egy csomó valódi élménytől fosztja meg a gyerekeimet. Feleségemmel együtt küzdünk ma is, gondolom, sok szülőtárssal egyetemben.
Fotó: Facebook/Prof. Dr. Kovács Levente
– Pályafutása során csaknem 200 városban járt már szakmai úton, ahol előadásokat tartott. Világlátott emberként hogyan tekint a mai Temesvárra, mit érez, ha végigsétál a régóta ismert, ám azóta sokat változott utcákon, tereken?
– Temesvár örökre a szívemben marad. Nagyon sok emlék köt ide, amelyek kitörölhetetlenül bennem élnek. Sok helyen jártam, évek óta Budapesten élek, Óbudán dolgozom, a Ferencvárosban lakom, de egyetlen olyan város nincs, amelyet ilyen jól ismernék. A családomon és barátságokon túl, életre szóló találkozások emléke is ideköt. Feleségemmel egyetemistaként itt ismerkedtünk meg, és gyakran mondják, hogy minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő. Nos, ez ránk ezerszázalékosan igaz. Tímea nélkül – aki kiváló közgazdász – nem teljesedhetett volna ki az életem, amelynek nagyon fontos része a család, két, most már kamaszkorba ért gyermekünk is van Dóra és Ákos személyében.
Máig élénken élnek emlékezetemben az 1989-es temesvári felkelés pillanatai, amelynek Tőkés László volt a kirobbantója, és amely végül a romániai kommunista diktatúra összeomlásához vezetett. Megtisztelőnek és szerencsésnek mondhatom magam, hogy nála konfirmáltam a forradalom utáni első nemzedék tagjaként. Temesvár tehát egyszerre jelenti nekem az erős támogató hátteret és azt a tartást, amely szerint mindig és minden körülmények között ki kell állni magunkért és az igazságért, az egyenes gerincért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vasárnap reggel az urnáktól távozóban a sajtónak kijelentette, hogy a Románia számára legjobb lehetőségre szavazott az elnökválasztás második fordulójában.
Felavatták szombaton a kalotaszegi népi kultúra, népművészet és kézimunka gyűjtőjének és oktatójának, Gyarmathyné Hory Etelkának a szobrát szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron.
A megismételt romániai államfőválasztás vasárnapi döntő fordulóján való részvételre és jogaik melletti közös kiállásra kérik az erdélyi magyar fiatalokat szombaton kibocsátott közös felhívásukban a romániai magyar diákszervezetek.
Az elmúlt napok esőzései miatt ismét megnőtt a Korond-patak vízhozama, így a parajdi sóbányába történő beszivárgás csökkentése érdekében újra működésbe állították a nagy kapacitású motoros szivattyúkat.
A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt szombaton hajnali 1 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Különösen hideg időre, szélre és csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország egész területére.
Szobrot avatnak szombaton szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron Gyarmathy Zsigáné Hory Etelkának, akit „Kalotaszeg nagyasszonyaként”, népi kultúra, a hímzés, viselet és népművészet lelkes kutatójaként, továbbadójaként tisztelnek.
Több százan vettek részt azon a felvonuláson, amelyet pénteken este szerveztek civilek Kolozsvár központjában. A demonstráció részvevői annak fontosságát hangsúlyozták, hogy Románia az államfőválasztást követően is megőrizze európai elkötelezettségét.
Ismét alábbhagyott a lelkesedés a Kolozs megyében épülő gyorsforgalmi út esetében, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.
Az identitásunk, az önazonosságunk, a kultúránk, a hagyományaink és a történelmünk az, ami mindvégig összeköt bennünket – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Szatmárnémetiben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!