Nemcsak a mérkőzéseken, hanem a kísérőrendezvényeken, szentmiséken is az összetartozás hangulata volt a meghatározó a katolikus papok számára rendezett, pénteken zárult teremlabdarúgó Európa-bajnokságon.
Több okból is szeretnek Erdélyben lenni a Kolozsváron és Marosvásárhelyen tanuló magyarországi egyetemisták, akik megkeresésünkre azt fogalmazták meg: az itteni közeg több szempontból is jobb, mint a magyarországi.
A digitális oktatás fejlesztésének lehetőségeiről, az alkotó jellegű pedagógiáról, a romániai oktatási rendszer digitalizációjáról is szó lesz a szombati nemzetközi konferencián, amelyet Csíkszeredában szerveznek.
Egész éven át tartó magyar kulturális rendezvénysorozat indult Brassóban Petőfi Kulturális Szalon címmel.
A házasság hete alkalmából arról kérdeztük Vitus-Bulbuk Emese kolozsvári családterapeutát, hogy melyek lehetnek a működőképes párkapcsolat ismérvei és fő, manapság tapasztalható nehézségei, illetve miként kerülhetőek el a buktatók.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
A test és a szellem közötti harmónia kialakítása talán a legnagyobb kihívás a mai ember számára – fejtette ki a Krónika megkeresésére Matei Linda kolozsvári testneveléstanár, akit a gyerekek mozgásra való neveléséről kérdeztünk.
Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész örül annak, hogy pozitív irányba mozdultak el a dolgok a Sepsiszentgyörgyre tervezett Petőfi-szobor ügyében, ugyanakkor továbbra is ragaszkodik az alkotással kapcsolatos elképzeléseihez.
Rohanunk a nyomor felé, az egész ország meg van véve, és minden, ami velünk történik, „egy körhinta, szédülős káprázat” – hangzanak el a majdnem minden időben aktuális reflexiók a Rokonok című Móricz-regény alapján készült kolozsvári előadásban.
Többek közt agroturizmust szeretnének beindítani, wellnessfürdőt létrehozni azokon az erdélyi településeken, amelyek európai uniós forrásokban részesülnek a turizmus fellendítése céljából.
Jánossy Alíz gasztronómiai szakírót, felelős szerkesztőt, a Krónika volt munkatársát a 100 recept – 100 háziasszony című, az egész Székelyföldet átfogó, de magyarországi vidékekre is összpontosító könyvsorozatról kérdeztük.
Örömre ad okot, hogy a cenzus adatai szerint megerősödött a magyar identitás a Csángóföldön – mondta el a Krónika megkeresésére Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSSZ) oktatási programjának koordinátora.
Nem látta meg az árnyékát Gyertyaszentelő napján a marosvásárhelyi állatkert medvéje, ami a néphagyomány jóslása szerint azt jelenti, közeleg a tavasz – mondta el a Krónika megkeresésére Halmágyi Ildikó biológus, az intézmény munkatársa.
Kis rendezvényből mozgalommá nőtte ki magát az Erdélyi Kézmíves Céh által szervezett Szalonnafeszt, azaz a szalonnák, sonkák versenye, amelyet idén a korábbiakhoz képest további helyszínekkel bővítenek a szervezők.
Sikeresnek bizonyul a Real – Második esély projekt, amelynek köszönhetően Hargita és Kovászna megyében több mint hatszázan kapnak esélyt, hogy megtanuljanak írni, olvasni, befejezzék elemi vagy általános iskolában félbehagyott tanulmányaikat.
Havazással, havas esővel beköszöntött ugyan Erdélybe a télies időjárás pénteken, de összességében véve egyáltalán nem mondható el, hogy hideg lett volna az időjárás az elmúlt időszakban.
A gazdasági nehézségek ellenére sikeresnek bizonyult a MAFESZT színházi seregszemle, amelynek a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház volt a házigazdája január 19. és 26. között – mondta el a Krónikának Balázs Attila, a színház igazgatója.
Felháborító, elkeserítő és végtelenül szomorú, hogy az, aki letette a hippokratészi esküt, képes pénzt követelni nyomorult egészségi helyzetben lévő – és valószínűleg jóval szerényebb anyagi körülmények közt élő pácienseitől.