Csíksomlyó rejtett természeti értékeit mutatja meg képein Szabó Szilárd nagykárolyi születésű fotós, környezetvédelmi szakember

A Szabó Szilárd fotóiból készült tárlat megnyitóját szombaton 18 órától tartják a Károlyi-kastély Lovagtermében, a rendezvényt a Károlyi Gróf Kulturális Turizmus Promóciós Központ és a helyi Vasile Vénig László Fotóklub támogatásával szervezik. A kiállítás május 25-én, a pünkösdi csíksomlyói búcsú előtt Csíkszeredába költözik: a megyei tanács épületében lesz megtekinthető.

Alföldiként még mindig rácsodálkozik a Székelyföldre

A nagykárolyi születésű környezetvédelmi szakember gyerekkora óta szenvedélyesen fotóz. A Krónika megkeresésére elmondta, húsz éve él Csíkban, és bár alföldi létére otthon érzi magát a hegyvidéken, fotós munkájában az is segíti, hogy talán ma is jobban rá tud csodálkozni Csík környékének természeti szépségeire, mint egy Székelyföldön született ember.

Szabó Szilárd szülővárosa lakóinak rendhagyó fotókiállítás keretében mutatja be kedvenc helyét, a csíki Somlyó–hegyet, annak természeti és kulturális értékeit.

A kiállított és vetített fotókon keresztül az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a táj legtöbbször rejtett szépségeibe, miközben az előadó bemutatja a barangoló fotós munkamódszereit, a hegyvidéki fotózás nehézségeit és buktatóit,

a jó kép elkészítéséhez nélkülözhetetlen lelkiállapot elérésének egyéni módját. Szabó Szilárd a Krónikának elmondta, már 7 éves korától kezdve rabul ejtette a képkészítés, és most már nagyon ideje volt egy egyéni kiállításnak.

„Sokan rágták a fülemet, hogy rengeteg fotóm összegyűlt, készítsek tárlatot belőlük. Fotóklub tagja vagyok és csoportos tárlatokon már vettem részt, de egyéni tárlatom még nem volt. A mostani tárlat azért is aktuális, mert közeleg a pünkösdi búcsú, és Csíkszeredáról a nagyvilágnak ez jut eszébe, a fotóim pedig ezt a környéket hozzák közel az érdeklődőhöz – talán a megszokottól kissé eltérően” – mondta a fotós.

Olyan helyeken is találni rejtett szépséget, ahová gyakran jár az ember

Szabó Szilárd kiemelte, egyik kedvenc fotóterülete a Nagysomlyó-hegy, amely 1033 méter magas, kettős vulkáni kúp Csíksomlyón, a Csíki-medence közepén.

Szabó Szilárd egyébként a környéken rengeteg képet készített az elmúlt húsz évben, amióta Csíkban él. Úgy fogalmazott, a móddal, ahogyan ő fotóz,

nem a szenzációt, a különleges alkalmat keresi, hanem arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy olyan helyeken is meg lehet találni a rejtett szépséget, ahová gyakran jár az ember.

„Speciális lelkiállapotot igényel, hogy az ilyesmit az ember észrevegye, és meg tudja örökíteni olyan formában, hogy az másnak is jelentsen valamit. Én próbálok olyan szemszöget, vagy szemszögeket találni, ami kicsit rejtettebb, vagy kicsit több, mint amihez az emberek hozzászoktak” – fejtette ki a fotós.

Rámutatott, az emberek Csíksomlyón elsősorban a búcsúra figyelnek, és

legfőképpen pünkösdkor fotózzák a helyet, közben pedig érdemes máskor is meglátogatni, hiszen a környéken sok olyasmit lehet felfedezni, ami a végigfutó turistaszem előtt láthatatlan marad.

Szabó Szilárd a kápolnák környékét is fotózza más rendezvényeken, de azért elsősorban a természet felé irányítja fényképezőgépét.

Nem kell kiabálni az erdőben, de jelezni kell a medvének, ha ott jár az ember

Mivel a tárlat címében szerepel a medve is, megkérdeztük a fotóst, környezetvédelmi szakembert, mik a személyes tapasztalatai a nagyvadak által sűrűn látogatott környék járásához kapcsolódóan.

„A medve úgymond hívószó, amivel a nagykárolyi embert mindenképp meg lehet szólítani, a címben ez kicsit tudatos reklámfogás. De természetesen szó esik az előadáson arról is, hogy ez a fajta fotográfia, amit én művelek, miként készül, olyan körülmények közt, hogy egyedül bóklászom az erdőben” – fejtette ki Szabó Szilárd. Kérdésünkre, hogy van-e ehhez mersze, hiszen a környéken is sok a medve, a környezetvédelmi szakember arról beszélt, hogy

tekintetbe kell venni azokat a szempontokat, amelyeknek megfelelően viszonylag biztonságban mozoghat az ember az erdőkben.

Csíksomlyó környékén a medve jelenléte gyakorlatilag állandó, így az érdeklődőknek arra is felhívja a figyelmét, hogy miként ajánlott közlekedni egy ilyen területen, ahol medvék bármikor felbukkanhatnak.

„Mindenkinek azt szoktuk javasolni, hogy nem kell felkiabálni az egész erdőt, de azért a nagyvad vegyen tudomást arról időben, hogy érkezünk.

Az állat általában nem akarja a konfliktust az emberrel, igyekszik elkerülni a találkozást, de erre meg kell neki adni a lehetőséget: időben vegye észre, hogy érkezünk, legyen hová elhúzódnia olyan időszakban, olyan helyzetben, ami számára kritikus, és ne zavarjuk” – mutatott rá a szakember.

Mint sorolta, fontos tudni, hogy bocsos medvével találkozáskor más a helyzet, még kritikusabbnak számít. Májustól kezdve, nyár elején várható, hogy elindulnak az anyamedvék a bocsokkal – hívta fel a figyelmet. Azt is elmondta, hogy a Nagy-Somlyón jelenlegi tudása szerint nincsen medvebarlang, tehát talán ott nincs az a veszély – vagy legalábbis eddig nem volt – hogy anyamedvével fusson össze az ember, viszont májustól, tehát amikor a vadak elhagyják a barlangot, gyakorlatilag bárhol előfordulhat.

És mivel a kicsi bocsok lassan mozognak, az anya jobban félti őket, így nyilván alacsonyabb a tűréshatára.

„Természetesen találkoztam én is medvével, a Nagy-Somlyón is. Mindig tudatosan igyekszem az olyan helyzeteket elkerülni, amikor ebből baj lehet. Eddig az állatok ugyanolyan tisztelettel viseltettek irántam, mint én irántuk,

úgyhogy hála Istennek eddig még nem volt oly konfliktusom” – mondta a környezetvédelmi szakember.

Egészen egyszerű dolgokról készített fotók is nagyon hatásosak lehetnek

Szabó Szilárdot arra kértük, említsen a növény-, illetve állatvilágból olyan témákat, amiket szívesen fotóz.

Mint mondta, a természet közelségének szempontjából a Nagy-Somlyó nagyon jó hely, hiszen nagyon változatos az élővilág: legelő, mezőgazdasági terület, lombhullató erdő, fenyőerdő, minden van a viszonylag kis helyen. „Amit én keresek a természetben, az valójában az, amire az ember rezonál.

A természet persze önmagában is szép, de egy igazi fotós meglátásom szerint akkor éri el a célját, ha a kép az emberből valamilyen érzést, emléket képes kiváltani.

Az ilyen látványokat keresem a természetben. Sokszor egészen egyszerű dolgok is nagyon hatásosak lehetnek, amelyek az embernek rímelnek az érzelmi világával, olyan húrokat pendíthetnek meg benne, amire nem is gondolna” – mondta a fotós.

Kérdésünkre példaként hozta fel egyik fotóját, ami a kiállításban is szerepelni fog: egy sötét fenyveserdőben egy fiatal, égő sárga levelű bükkfa látható, sokan jeleztek vissza, hogy hatásos a kép: üzenheti a magányt is, de azt is, hogy sötétben is lehet tündökölni. Tehát ez a fotó valójában nem mond szó szerint senkinek semmit, nincs olyan mondanivalója, ami egységes volna mindenki számára, és mégis érzelmeket, gondolatokat indít el az emberben, és ez a legfontosabb – mondta Szabó Szilárd.

Természetkárosító a terepmotorozás és a hétvégi házak sokasodása

Kérdésünkre arról is beszélt, hogy végzettségét tekintve állattenyésztő mérnök, de már pályája elején madarászattal kezdett foglalkozni és madárszakértőként került a környezetvédelmi ügynökséghez. Az ügynökségen belül a természetvédelmi osztály vezetője,

az utóbbi több mint tíz évben európai uniós projektek keretében nagy ragadozókkal, medvékkel, farkasokkal foglalkoznak, úgyhogy elég széleskörű rálátása van a nagyragadozók világára és a környezetvédelemre.

Szabó Szilárdtól azt kérdeztük, mi az, amit a természetvédelem sokrétű problémáiból jelenleg a „legnagyobb felkiáltójelnek” tart Erdélyben, a Székelyföldön. „Ha általánosítani próbálunk, jelen korunk legnagyobb problémájának azt találom, hogy elég hirtelen ért minket a technológiai, anyagi fejlődés. A jómód pedig egyre inkább megenged olyan természetkárosító tevékenységeket, amik eddig nem voltak gyakoriak. Valahogy mindenképpen meg kellene tartani az egyensúlyt a fejlődés és a természet megőrzése között.

Kifejtette, régebb ez a jelenség nem létezett ilyen tömegesen, de most, hogy az emberek megengedhetik maguknak, egyre erőteljesebbé válik. Vagy például szintén létezik a hétvégi házak problémája: mindenki akar valahol valamit építeni, mindenki akar valamit fejleszteni, van valamilyen befektetési ötlete – és ezek közül bizony sok természetkárosító lehet.

Szabó Szilárd azt mondta, hogy azáltal, hogy a városi ember próbál elmenekülni a zsúfoltságból, lehet, hogy magát a természetet is zsúfolttá teszi egy idő után.

„Például Csíksomlyó nagyon közel van a városhoz, és meglehetősen terhelt ilyen szempontból, sokat romlott a helyzet. Annak ellenére, hogy az emberek nagy többsége jóindulatú és alapvetően nem akarja szándékosan károsítani az erdőt, a természetet, mégis sajnos ez történik” – mutatott rá a szakember.

Hozzátette, egyszerűen az is rombolhatja a természetet, hogy nagy tömegek járnak-kelnek ott, sokan mennek ugyanarra a helyre, mert közel van a városhoz, sokféle tevékenység zajlik az erdőben – önmagában már ez komoly terhelést jelent.

Kérdésünkre, hogy ez miként hat a növény-és állatvilágra, Szabó Szilárd azt válaszolta, az állandó emberi jelenlét már önmagában nagy problémát jelent e tekintetben.

„Székelyföldön ez a medve esetében látszik a legvilágosabban: a vad hozzászokik az állandó emberi jelenléthez az erdőben, és így már az emberhez való természetes viszonyulása a lakott területek környékén is megváltozik, nem fél tőle. Bárhol találkozhat az emberrel, az ember nyomaival, a szeméttel” – emelte ki Szabó Szilárd.

Hozzátette, az is gyakori, hogy azok, akik a természetben mozognak, sokszor hagynak maguk után dolgokat, amit nem volna szabad: magyarán szemetet. „A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség keretében mindig is nagy hangsúlyt fektettünk és fektetünk arra, hogy próbáljuk felvilágosítani a tömegeket, de

az emberek jó része még mindig nincs tisztában azzal, hogy például hogyha nem az ösvényt követi, hanem keresztülvág a domboldalon, mi mindent károsíthat: vannak növényfajok, amelyeknek a taposás egyáltalán nem tesz jót, de az emberek megzavarhatnak költőhelyeket is.

Egyébként a madárvilág alkalmazkodóbb, de itt is vannak érzékeny fajok, amelyek esetében ha a fészek környékén két-háromszor megjelenik egy-egy ember, vagy kutya, vagy hangoskodást hallanak, otthagyják a madárfészket” – mondta el Szabó Szilárd.