Életében egyetlen könyvet sem olvasott a romániai lakosság 35 százaléka, holott az olvasás pozitívan hat a szellemre, lélekre

A Gutenberg galaxis varázslata. Ugyanaz az írás mindenkiben más és más képzeteket, képeket idéz elő •  Fotó: Haáz Vince

A Gutenberg galaxis varázslata. Ugyanaz az írás mindenkiben más és más képzeteket, képeket idéz elő

Fotó: Haáz Vince

Friss felmérés szerint életében egyetlen könyvet sem olvasott a romániai lakosság 35 százaléka. Az adatok szerint Romániában kevesen olvasnak, annak ellenére, hogy a könyvfogyasztásnak pszichológiai, neurobiológiai és szociológiai szempontból is számos pozitív hozadéka lehet. Olvasásszakértők szerint mindössze napi 6 percnyit kellene könyvet lapozni ahhoz, hogy ez a tevékenység pozitívan hasson az agyműködésre, és hogy nagy mértékben csökkentse a stressz-szintet.

Kiss Judit

2023. április 16., 10:382023. április 16., 10:38

Az Eurostatnak, az Európai Unió statisztikai hivatalának kutatása során a romániai lakosok viszonylag nagy hányada úgy nyilatkozott, soha nem olvasott el egy könyvet sem, és a lakosok zöme kevesebb mint napi 5 percet szán olvasásra – idézte a Digi24.ro hírportál a kutatás eredményét.

A romániai lakosságról az elmúlt években több ízben is hasonló adatokat mutattak a kultúrafogyasztást vizsgáló felmérések: évről-évre az derült ki, hogy egyre kevesebbet olvasnak az emberek, nem járnak könyvtárba, és a digitális világ egyeduralma sem kedvez a hagyományos olvasás térnyerésének.

A pandémia időszaka alatt, a bezártság miatt 2020 és 2022 között viszont világszerte megugrott az olvasás népszerűsége. A bukaresti székhelyű Kulturális Kutatási és Képzési Intézet (INCFC) 2020 év végén készített felmérése szerint a 18 év feletti, városi és vidéki lakosság körében végzett, Kultúrafogyasztás világjárvány idején elnevezésű romániai kutatásból többek közt kiderült, hogy míg 2019-ben a megkérdezettek 22 százaléka olvasott rendszeresen, a pandémia kezdetének évében ez az arány 35 százalékosra nőtt.

Bár a szakemberek arra is fel szokták hívni a figyelmet, hogy az olvasás nagy mértékben befolyásolja azt is, milyenné válik a szókincsünk és nyelvhasználatunk, az Eurostat friss felmérése szerint a fiatalok 35 százaléka vallotta azt, hogy nem olvasott még el egyetlen könyvet sem, és csak 16 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy havonta olvas.

Szakértők szerint a fikciós történetek befogadása nagymértékben fejleszti az empátiát •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Szakértők szerint a fikciós történetek befogadása nagymértékben fejleszti az empátiát

Fotó: Haáz Vince

2016-ban széltében-hosszában bejárta a hazai sajtót a hír, miszerint egyetlen könyvesbolt sem működött a dél-romániai Teleorman megyében.

Marian Godină, a több könyvet megjelentető, népszerű brassói rendőr a Villanófény a szemközti sávból című könyvének eladási adatait vizsgálva vette észre és közölte meglepetten, hogy a bolgár határ menti megyében egyetlen példány sem fogyott könyvéből, mivel ott nem működtek könyvesüzletek. A romániai viszonyokat kritikus szemszögből láttató könyv egyébként a legkeresettebb hazai szerzők közé emelte Godinát pár évvel ezelőtt.

Edzi a gondolkodást, megelőzheti a demenciát az olvasás

Az olvasásszakértők szerint mindössze napi 6 percnyit kellene olvasni ahhoz, hogy ez a tevékenység pozitívan hasson az agyműködésre, és hogy nagy mértékben csökkentse a stressz-szintet. A különféle kapcsolódó szakterületek kutatásai azt igazolják, hogy az olvasásnak számos pozitív hozadéka van az emberi pszichére, a mentális és érzelmi folyamatokra nézve, és a szociológia is kimutat jótékony hatásokat. Amint az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) honlapján szerepel, az olvasás ugyan nem velünk született képesség, agyunk egy bonyolult folyamattal mégis képes elsajátítani.

Orvosi szempontból szintre pontról pontra leírható, hogy mi történik, ha valaki egy novellát, regényt olvas, belehelyezkedik egy fiktív univerzumba és más emberi nézőpontokba: a szöveg hatására az agyunkban ekkor egy szimulációs tér és belső képek jelennek meg szinte szó szerint a szemünk előtt.

Ugyanaz az írás mindenkiben más és más képzeteket, képeket idéz elő, érdekes lenne megvizsgálni, hogy egy-egy történet olvasásakor ki hogyan képzeli el a szereplőket – milyen külsővel, fizikummal jelenik meg egy-egy alak a tudatunkban. Ez a folyamat elvezet minket a mentalizációhoz, ahhoz a jelenséghez, amikor meg akarunk ismerni, érteni valakit, amikor figyelünk a másikra – jelen esetben egy-egy fiktív szereplőre. Mindez edzi a gondolkodásunkat, segít megelőzni a demenciát, jobb mentális egészséghez, sőt, a stressz-szint csökkentésén keresztül jobb általános egészségi állapothoz vezet.

Irodalomterapeuta és szociológus a könyvekről

Több ország kutatása megerősítette, hogy kifejezetten a szépirodalom, illetve a fikciós történetek befogadása nagymértékben fejleszti az empátiát is, míg ha valaki elsősorban csak szakirodalmi tanulmányokat, újságcikkeket olvas, ugyanez már nem mondható el. Jakobovits Kitti magyarországi pszichológus, irodalomterapeuta a pandémia idején – amikor a könyvek jelentősége növekedni látszott – a Krónika megkeresésére elmondta: az olvasás pozitív hozadéka többek közt, hogy csökkenti a szorongást.

Az olvasásszakértők szerint mindössze napi 6 percnyit kellene olvasni ahhoz, hogy ez a tevékenység pozitívan hasson az agyműködésre •  Fotó: Jakab Mónika Galéria

Az olvasásszakértők szerint mindössze napi 6 percnyit kellene olvasni ahhoz, hogy ez a tevékenység pozitívan hasson az agyműködésre

Fotó: Jakab Mónika

„Bizonyos értelemben a társas interakciókat is pótolni tudja, mert olvasás közben az olyan szociális készségek, mint az empátia vagy a mentalizáció – egyszerűen fogalmazva az a képesség, hogy bele tudunk gondolni mások helyzetébe – szintén működnek, sőt fejlődnek. Ha tehát az otthonba visszahúzódó időszakban olvasunk, akkor lelkiállapotunknak is jót teszünk.

És abban is bízhatunk, hogy az olvasottak később társas kapcsolataink tekintetében is javunkra válhatnak” – mutatott rá a szakember.

A szociológusok is egyetértenek azzal, hogy az olvasási szokásokat döntően befolyásolja a technikai eszközök fejlődése. George Butunoiu szociológus a hasonló nevű hírcsatorna portáljának, a Digi24.ro-nak a kérdésére kifejtette, az 1989-es fordulat előtti időszakban a hazai lakosság sokkal jobban állt olvasás tekintetében, hiszen egyebet nem is nagyon lehetett csinálni.

„Az 1989-es változásokat követően azonban a szélrózsa minden irányából szinte bombázták az embereket Romániában a figyelemfelkeltő ingerek, főként a televízión keresztül.

Aztán a mass media további változásaival és a világháló térnyerésével egy időben még inkább háttérbe szorultak a könyvek” – összegzett a román szociológus.

korábban írtuk

Állami támogatás-kiegészítéssel lenne fenntartható a diákok díjmentes kultúrafogyasztása
Állami támogatás-kiegészítéssel lenne fenntartható a diákok díjmentes kultúrafogyasztása

Elsőre ugyan jól hangzik az RMDSZ által tervezett oktatásügyi törvénymódosításban egyebek közt az a passzus, hogy a diákok ingyenességet élveznek majd a közintézmények által szervezett kulturális és sporteseményekre szóló belépőjegyeket illetően, a belépőjegyek árának kiesése azonban komoly aggodalmat kelt.

korábban írtuk

Kiadókkal, könytárakkal közösen kívánja olvasásra ösztönözni a fiatalokat a bukaresti kormány
Kiadókkal, könytárakkal közösen kívánja olvasásra ösztönözni a fiatalokat a bukaresti kormány

Nicolae Ciucă miniszterelnök az „Évente egy könyvet minden diáknak” elnevezésű program beindítását javasolta a Victoria-palotában tartott, hétfői találkozón.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

Színház, kosárlabda, autóverseny – Damokos Csaba designer plakátjaiból nyílik kiállítás

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.

Színház, kosárlabda, autóverseny – Damokos Csaba designer plakátjaiból nyílik kiállítás
2025. július 18., péntek

A Magyar Rendőrség is körözi a mezőméhesi gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját

A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.

A Magyar Rendőrség is körözi a mezőméhesi gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját
2025. július 16., szerda

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata

Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata
2025. július 15., kedd

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten

Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten
2025. július 14., hétfő

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről

Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről
2025. július 13., vasárnap

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat

A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat
2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás