Visszaállítják a barokk oltárt eredeti helyére, a toronyba

László Attila kiemelte, a toronynak a nagyközönség előtt történő megnyitása többfunkciós: egyrészt turisztikai célt szolgál és turisztikai igényt elégít ki, másrészt lehetőséget ad jobban rácsodálkozni az Isten által teremtett világra.

A főesperes-plébános elmondta, 2013-ben kezdték tervezni a templom felújítását, és már akkor megfogalmazódott, hogy látogathatóvá fogják tenni a tornyot – amit nagyon sokan kértek. A 2022 nyarán átadott, megáldott istenháza teljes körű restaurálásának pályázati feltételeiben is szerepelt a torony látogathatóvá tétele.

„Amikor először fölmehettem a toronyba, az állványokon, egészen a keresztig, olyan magasságba, ahol csak a madarak járnak, megdöbbentem, azt látván, milyen igényességgel építették meg elődeink a templomot. Reméljük, a toronyba látogatókat is megérinti ez az érzés” – mutatott rá László Attila.

Folyamatosan fejlesztik a kamerarendszert

Mint elhangzott, a templom és a torony őrzését önkéntesek segítségével szervezik meg, és bizony szükség van arra, hogy ne csak a templomot őrizzék, de a toronyban is külön őr vigyázzon a rendre –

Mint arról korábban írtunk, tavaly augusztusban megrongálták az egyik üvegablakot – amit nemrég sikerült pótolni –, és ebben a hónapban kiskorúak randalíroztak a templomban.

Sült krumplival, fagyival, sörrel is bemennek a látogatók a templomba

László Attila arról is beszélt, hogy mit tapasztaltak a látogatók részéről, amikor tavaly nyáron, a Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt látogathatóvá tették a tornyot. Mint sorolta,

A Krónika feltette a kérdést, hogy a vandalizmussal, rongálással szemben mit lehetne tenni az őrzésen és a figyelemfelhíváson kívül. László Attila kiemelte, sajnos nap mint nap tapasztalják, hogy vannak, akik nem tisztelik sem az épített örökséget, sem a templomi megszentelt közeget: akadnak, akik sült krumplival, kólával, sörrel, fagyival lépnek be az istenházába.

A látogatás ideje alatt minden körülmények között be kell tartani a kihelyezett írásbeli utasításokat, illetve a templomőr, felügyelő, kísérő szóbeli biztonsági utasításait. Az utasítások be nem tartásából eredő, illetve harmadik személynek ekképp okozott károkért az utasítást figyelmen kívül hagyó személy maga felel.

Egymást követve, 4-5 lépcsőfok követési távolság meghagyása javasolt. A le- és felfelé közlekedők találkozása esetén a biztonság szem előtt tartása mellett, egymással szemben az alapvető udvariassági normák szerint járjanak el. A torony magasságára tekintettel előfordulhat szélsőségesen eltérő időjárás (viharos szél, eső, jég), így ennek megfelelően gondoskodjon ruházatáról és figyeljen az időjárás miatt esetlegesen csúszóssá vált padlózatra a torony erkélyén.

A tárgyak lezuhanásából eredő károkért a plébánia semmilyen felelősséget nem vállal, illetve a tárgyak kiesésével, kiöntésével harmadik személynek okozott károkért az ezt okozó fél maga felel. Tilos a torony látogatása alkalmával a korlátokon a személyi biztonságot veszélyeztető módon áthajolni; a korlát peremére felállni; a torony teraszáról bármit kidobni vagy kiönteni; dohányozni és bármilyen tüzet okozó tevékenységet végezni.

Az Európai Unió, valamint a magyar és a román állam támogatásával felújított Szent Mihály-plébániatemplomot tavaly augusztus 13-án szentelték meg. Két hétre rá ismeretlenek betörtek és elvittek egy perselyt, másnap vasrúddal megrongálták az egyik festett üvegablakot. A gótikus templom építése a 14. század második felében kezdődött, és a 15. század első felében fejeződött be. Jelenlegi, neogótikus tornya 1837 és 1859 között épült, ez a legmagasabb templomtorony Erdélyben.