Emléktermet avatnak Fodor Sándor tiszteletére szülővárosában, Csíkszeredában, dokumentumfilm készült az íróról

Az íróról elnevezett reprezentatív emléksarokban várja majd a közönséget május 11–14. között a Csíkszeredai Könyvvásár néhány rendezvénye, könyvbemutatója az Erőss Zsolt Arénában, később pedig a városházán rendeznek be Fodor Sándor-termet. A szemle idejére emléksarkot rendeznek be Fodor Sándor személyes tárgyaival ebben a teremben.

A könyvvásárt követően az író kolozsvári dolgozószobájának alkotói sarka – az íróasztalával, a karosszékével, a személyes használati tárgyaival, metszetekkel és képekkel, a könyvgyűjteményének darabjaival a városházán talál végleges otthonra, ahol kiállítják majd az írói örökség egy részét.

Fodor Sándor a riporterek kedvence volt

A Fodor Sándor-terem új miliőben fogadja majd a könyvek szerelmeseit, a terem megnyitóján tulajdonképpen az emléksarkot is felavatják, ami egyben az író „hazatérésének” ceremóniája lesz. Az olvasók beülhetnek az író karosszékébe, olvashatnak az íróasztalánál, megérinthetik a Csipike írójának személyes tárgyait.

Az eseményen részt vesz az író lánya, Fodor Eszter, valamint Fodor Sándor csíkszeredai pályatársaként, barátjaként Molnár Vilmos szerkesztő, a Román Televízió Magyar Adásának munkatársaként Daczó Katalin újságíró, valamint Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere. A beszélgetést Székedi Ferenc közíró moderálja. Daczó Katalin Fodor Sándor emlékezete című dokumentumfilmje két részes: az első, A Fehérfenyőtől a műfordításokig című rész 39, a második, A hazatérés című 38 perces.

A kétrészes riportban életének legfontosabb helyszíneit keressük fel Csíksomlyón/Csíkszeredában és Kolozsváron, a film első részében az alkotó emberrel és életterével ismerkedhetnek meg a nézők: a novellaíróval, a Csipike szerzőjével és a műfordítóval. A második rész az író csíki kötődéseit, valamint jelképes hazatérését mutatja be” – olvasható az alkotás ismertetőjében.

Archív anyagok és mai emlékezet

Daczó Katalint arról kérdeztük, hogy a nemrég elkészült alkotást milyen archív anyagok alapján készítette, valamint, hogy milyen kép rajzolódik ki a filmben az íróról.

A rendező elmondta, a film azért kapcsolódik szorosan az emléksarokhoz, mert Kötő Zsolt operatőrrel együtt jelen voltak, filmezték, amikor összepakolták az író kolozsvári otthonában azokat a tárgyakat, amelyeket Csíkszeredába szállítottak a városháza munkatársai.

A film első részében leginkább magáról az íróról meg a műveiről van szó, de már abban felmerül az írói hagyaték kérdése. Fodor Sándor több mint tíz éve meghalt, viszont nem nyúltak addig a szobájához, a tárgyaihoz, amíg élt az özvegye, Fodor Éva festőművész. Mivel tavaly a művésznő is elhunyt, az utódoknak dönteniük kellett a hagyatékról.

„Fodor Eszter fontosnak tartotta, hogy a hagyaték egy része a szülővárosban, Csíkszeredában találjon otthonra” – mondta el a rendező. Kifejtette, hogy a Magyar Adás archívumában több Fodor Sándor-interjú is fennmaradt, leginkább a hetvenes-nyolcvanas évekből, és Daczó Katalin saját bevallása szerint ezekhez az archív anyagokhoz próbálta illeszteni a mai emlékezetet. A filmben többek között Vallasek Júlia kolozsvári irodalomtörténész beszél Fodor Sándor munkásságáról, ugyanakkor rokonok, barátok és ismerősök is megszólalnak.

Ehhez remek régi – többek között Csáki Zoltán és Gálfalvi Zsolt által készített – beszélgetések álltak rendelkezésünkre” – mondta el a rendező, aki szerint

Fodor Sándor műveinek egy része újra felfedezésre vár.

Ilyen például Az ígéret földje című regény, vagy a Bimbi tábornok című kisregény, amelyről a filmben Vallasek Júlia úgy fogalmaz, hogy egyes elemzők szerint az életmű csúcsa. „Mindenképpen olyan derűs, okos, optimista kép a világról, amit szerintem bármilyen generációnak jó lenne újraolvasni" – hívta fel a figyelmet az irodalomtörténész. Daczó Katalin arról is beszélt, hogy személyesen ismerte Fodor Sándort, volt alkalma újságíróként interjút készíteni vele, emellett 2006-ban rendeztek egy iskolatörténeti kiállítást Csíksomlyón, amihez az író a csíkszeredai gimnázium diákjaként viselt diáksapkájával járult hozzá. Ez ma a Csíki Székely Múzeum várostörténeti kiállításán látható.

Amint a dokumentumfilmben elhangzik, készül egy köztéri szobor is Csíkszeredában az író emlékére.

A tervek szerint az alkotás a Fodor Sándorról elnevezendő, a város központjához közel fekvő, eddig ifjúsági park néven ismert helyszínen lesz látható.

Csíkból Kolozsvárra: „otthonról” „haza”

„A film készítéséhez eléggé belemélyedtem a témába, újraolvastam a könyveit, meghallgattam a vele készült interjúkat, láthattam a tárgyait, az íróasztalát Kolozsváron, mindazt, amit most már Csíkszeredában is fognak látni az érdeklődők. Fodor Sándorról az a kép alakult ki bennem, hogy jóságos, bölcs, néha kissé naiv, aki mindvégig megőrzött egy részt gyermeki énjéből is” – mutatott rá a rendező.

Az író több írásában is megfogalmazta, hogy kolozsvári otthonából mindig „hazamegy” Csíkba, de ugyanúgy Csíkból is haza szokott utazni a kincses városba.

„Hát lehet az embernek két, igazi „otthona”?! Úgy látszik, lehet” – fogalmazott Fodor Sándor. Most, halála után 11 évvel az író ismét „otthonra talál” Csíkszeredában.

„Fodor Sándor neve minden magyar olvasó számára ismert. Megszokhattuk, hogy az utóbbi bő 50 esztendőben Csipikével együtt növünk óriás törpékké, hogy aztán Fodor Sándor kisregényeivel és nagyregényeivel, a hazulról haza írott leveleivel megértsük az alkotói nagyságát, visszapillantsunk egy önkényuralmi korszakra, vagy éppen megértsük ennek az átkos időszaknak a gyermekirodalomba bújtatott mögöttes tartalmát. A Csíkszeredában született író, műfordító immár tizenegy éve nincs köztünk bölcsességével, közvetlenségével, humorával. De velünk van a műveivel, a vele készült interjúkkal, és tovább él immár a szülővárosában létrejövő Fodor Sándor-emléksarok jóvoltából is” – olvasható a Csíkszeredai Könyvvásár szervezőinek közleményében.

Emlékplakettet lepleznek le, nagymonográfiát mutatnak be Fodor Sándor tiszteletére

Több kezdeményezést is indítottak, hogy emléket állítsanak Fodor Sándor írónak Csíkszeredában. Ezek közül több is megvalósul szerdán: emlékplakettet lepleznek le az író tiszteletére a Székelyföld folyóirat szerkesztőségében, valamint Fodor Sándor-nagymonográfiát is bemutatnak.

Elhunyt Fodor Nagy Éva festőművész, író, Fodor Sándor özvegye

Életének 95. évében elhunyt Fodor Nagy Éva festőművész, író, Fodor Sándor író özvegye – adta hírül a Kolozsvári Rádió.