A Kós Károly tervezte épületegyüttest 1912-ben kevesebb mint egy év alatt építették, javításokat legutóbb az 1980-as években végezték rajta, most kívül-belül gyönyörűen megújult
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
Bár csak novemberben nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt a teljes körű felújítás alatt álló sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, csütörtökön, a múzeumok világnapja alkalmából vezetett épületbejárást tartanak. Ez azért is rendkívüli és egyedülálló esemény, mert ily módon több mint száz év elteltével láthatóvá válik Kós Károly népi és középkori építészetből ihletődő egyéni stílusa. A monumentális, eredetileg is múzeumnak tervezett műemléképület korszerű kiállításokkal nyitja meg újra kapuit az ősszel. Vargha Mihály szobrászművész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója a Krónikának elmondta, arra gondoltak, ne várjanak addig a múzeum kinyitásával, hanem engedjenek betekintést, a felújított épület milyen a berendezések nélkül.
2023. május 17., 09:482023. május 17., 09:48
Szeretnék műalkotásként bemutatni a helyi közönségnek a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum épületének megújult és újra felfedezett tereit. Az épület restaurálása befejeződött, viszont a Lábas házból való visszaköltözést, a kiállítóterek berendezését csak most kezdik.
A Kós Károly tervezte múzeum felújításáról 2017-ben írtak alá finanszírozási szerződést. A kivitelezési munkálatok csak 2021-ben kezdődhettek el, mivel sokáig egyetlen cég sem jelentkezett a munkálatra.
Az épületegyüttest szervesen egészíti ki az azt körülvevő dendrológiai park
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
A szecessziós épület a maga gyönyörű „meztelen valóságában”
A 21,8 millió lejes beruházás a Regionális Operatív Program keretében valósult meg, a helyreállítás befejeztével modern múzeum várja a látogatókat, átszervezett kiállítóterekkel. A nagyszabású felújítási projekt keretében helyreállították az épületegyüttest, növelték a kiállítótereket, külön termet alakítottak ki a múzeumpedagógiai tevékenységek számára és egy szuvenírboltot is létrehoztak. A múzeumkertet is átrendezik, a jövőben ide is terveznek rendezvényeket.
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
Hozzátette, rengetegen érdeklődtek a felújítás alatt, őt is megállították az utcán, ki aggódva, ki reménykedve, hogy ugye jól sikerül a felújítás. „A mostani megnyitással mintegy meg akarjuk köszönni az érdeklődő közönség empátiáját, ahogyan a sorsunkat a szívükön viselték.
Május 18-a 1977 óta a közgyűjtemények ünnepe, a múzeumok világnapja, de Szent Iván-éjkor, június 22-én, a múzeumok éjszakáján szintén megnyitják a sepsiszentgyörgyi épületet rövid időre a nagyközönség előtt.
Szemléletében is megújul a Gábor Áron-kiállítás
„Az épületben jelenleg nagyon kevés műtárgy van, ezután költöztetjük vissza a tárgyi anyagot. Volt olyan, amit nem mozdítottunk el a felújítás miatt, például a barátosi, 300 éves festett famennyezetet az első emeleten. A földszinten meg lehet nézni Gyárfás Jenő Gábor Áron halála című, monumentális kompozícióját, amit az elmúlt évben gyönyörűen restauráltattunk Nagyszebenben, ugyanis felújításra szorult. A festményt a könyvtár teréből átvittük egy kiállítótérbe, ahol az ágyúöntő tevékenységét bemutató kiállítás része lesz” – mondta el Vargha Mihály. A felújítás ideje alatt Gábor Áron híres ágyúját elvitték több magyarországi helyszínre, hogy ott is megtekinthesse a közönség.
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
Mára már hazakerült a múzeumba a történelmi ereklye, és a Gábor Áron-tematikájú kiállításnak – amivel majd hivatalosan megnyitják ősszel a múzeumot – a legfontosabb tárgya lesz. „Egyébként a tárlatot szemléletében megújítjuk: eddig az volt a lényege, »Gábor Áron, a hős», mostantól pedig inkább arra helyezzük a hangsúlyt, hogy milyen volt az az 1848-as közeg, közösség, amelynek köszönhetően hőssé tudott válni” – fejtette ki az igazgató. Hozzátette,
„Persze Gábor Áron ennek az egész folyamatnak, mozgalomnak a csúcsfigurája, emblematikus figurája, de valójában mi a hátteret akarjuk bemutatni a múzeumban: azt, hogy miként tudott ő a mozgalom élére állni, és milyen volt az őt segítő, támogató társadalmi szolidaritás” – mondta el az igazgató. Mint sorolta, Gábor Áron mögött ott tevékenykedett Turóczy Mózes, Szacsvay József, és rengetegen részt vettek a gyutacsgyártásban, egész fegyveripar alakult itt ki röpke pár hónap alatt.
Az épületegyüttes termei a felújítás után
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
A múzeumigazgató azt is elmondta, hogy Kós Károly életét bemutató kiállítást is létrehoznak a második emeleten. „Aki most csütörtökön betér, az igazából az épületet magát, a kiüresített termeket tudja megtekinteni.
Ugyanakkor gyönyörű a park – a múzeumkert most dendrológiai parkká alakult, meg lehet nézni a múzeumőri lakásokat, és gyakorlatilag egy lecsupaszított, de szép együttest lehet megcsodálni” – hívta fel a figyelmet az intézményvezető.
Május 18-án, csütörtökön három délutáni időpontra, 16, 16.30, valamint 17 órára várják az érdeklődőket vezetett épületbejárásra. A részvétel regisztrációhoz kötött, a belépés felnőtteknek 5 lejbe kerül. Egy csoportba 25 személyt fogadnak. A részvételi szándékot és a kiválasztott kezdési időpontot a 0733-065-080-as telefonszámra, valamint a barthazonga.sznm@gmail.com címre várják.
Ősszel, várhatóan októberben adják át a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum felújított épületét – jelentették be csütörtökön háromszéki önkormányzati vezetők.
Immár negyedik magyarországi helyszínen mutatják be az érdeklődőknek Gábor Áron ágyúját, a felújítás alatt álló sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egyik legnagyobb attrakcióját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.
A színházi világnap, március 27. alkalmából Sebestyén Aba rendezőt, színészt, az immár 20 éve létrejött marosvásárhelyi Yorick Stúdió független színház vezetőjét faggattuk a teátrum küldetéséről.
A csángó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének román fordítását mutatják be Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.
Példaként tárja a mai világ elé a csángó zenei és tárgyi örökséget Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikusművész, akit több évtizedes fáradhatatlan munkája elismeréseként nemrég Kossuth-díjjal tüntettek ki.
Elhunyt életének 86. évében a bánffyhunyadi születésű Buzás Pál zongoraművész, tanár, karnagy és népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet, a magyar kulturális élet meghatározó személyisége – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban.
Az erdélyi magyar társulatok gazdag programmal ünneplik a világszerte március 27-én szervezett színházi világnapot.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház neves színművésze, egykori igazgatója, Nemes Levente idén megkapta a Kossuth-díjat. De mit jelent számára ez az elismerés? Hogyan látja a művészet és a színház szerepét a változó világban?
Március 25., Bartók Béla zeneszerző születésnapja lehet ezentúl a magyar zene napja.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban a közönség hétfőn, március 24-én 19 órától idén először láthatja a Madarak című produkciót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!