Lőrincz Gyulának az 50. születésnapja alkalmából tartott, 2017-es performanszára emlékeztet a kolozsvári Insomnia kultúrkocsma falára helyezett tábla, Mihai Nuțu vizuális művész alkotása
Fotó: Mihai Nuțu
Emléktáblát állítottak a kolozsvári Insomnia Kávézó és Bisztró egyik termének falára az alapító, a tavaly elhunyt Lőrincz Gyula kolozsvári képzőművész, grafikus tiszteletére a kedden kezdődött Insomnia Napok keretében.
2023. május 10., 14:582023. május 10., 14:58
A 27 éve alapított kultúrkocsma, amely számos kulturális eseménynek adott teret az elmúlt évtizedekben, Mihai Nuțu vizuális művész alkotásával emlékeztet az Insomnia alapítójára. Lőrincz Gyula a Krónika első művészeti vezetője, napilapunknak az 1999-es indulásakor eltervezett arculatának kialakítója is volt.
A happening keretében a tutajon hatalmas, szinte embernagyságú, színes bogármakettekkel együtt utazott a művész, mondván, „átmentettem a bogaraim a következő fél évszázadra”.
Lőrincz Gyula 2017-es performansza: a vizuális művész a Szamoson tutajon utazott hatalmas, színes bogármakettekkel, mondván: „átmentettem a bogaraim a következő fél évszázadra”
Fotó: Lőrincz Gyula/Facebook
Ez a mondat szerepelt egyébként a tavaly nyáron bekövetkezett hirtelen halála után a temetési meghívóban is. Az Insomniában egyébként Bréda Ferenc (1956 –2018) esszéíró, költő, irodalomkritikus, irodalomtörténész emlékét is tábla őrzi, Bréda ugyanis törzsvendége volt a kultúrkocsmának.
Az Insomnia Napok keddi nyitányán Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója elevenítette fel Lőrincz Gyula munkásságát. Mint mondta, Lőrincz Gyula a Kolozsvári Magyar Opera díszlettervezőjeként is
Kiemelte, hogy az általa alapított kocsma, illetve kávézó nem egyszerűen szórakozóhely, még csak nem is találkozási hely, hanem művésztelep is, és valószínűleg még sok olyan alkotóról fogunk hallani, akik valamilyen módon innen indultak.
Lőrincz Gyula 1967-ben született Székelyudvarhelyen, tanulmányait a marosvásárhelyi Művészeti Líceumban, majd a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia grafika szakán végezte.
Márkos Tündével közösen hozta létre 1998-ban a kincses város máig egyik legismertebb kulturális kávéházát, az Insomniát. Lőrincz Gyula grafikusként, képzőművészként számos egyéni és csoportos tárlaton mutatta be alkotásait.
Számos művészeti programot működtetett, ugyanakkor az elmúlt években a Kolozsvári Magyar Opera díszlettervezőjeként opera- és színházdíszleteket készített Erdélyben és az anyaországban is. „Számomra az őszinteséget jelentik a festmények, a színekben nem lehet hazudni” – fogalmazta meg egyszer ars poeticának is beillő gondolatát a képzőművész.
Kolozsvár leghosszabb ideje működő kávéháza, az Insomnia Kávéház és Bisztró nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepli megnyitásának 27. évfordulóját, egyszersmind tiszteleg tavaly elhunyt alapítója, Lőrincz Gyula vizuális művész előtt.
A kolozsvári kultúra különféle vetületeire összpontosít az Insomnia Napok, amelyet az Insomnia Kávéház fennállásának 27. évfordulója megünnepléseként szerveznek május 9. és 14. között.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
szóljon hozzá!