Az idei Erdélyi Szép Szó antológiában hatvannégy szerző szerepel egy vagy több szöveggel
Fotó: Pro Print kiadó
Erdélyi Szép Szó 2023 címmel látott napvilágot a Pro-Print Kiadónál, Lövétei Lázár László szerkesztésében az idei szépirodalmi antológia, amely a friss erdélyi próza-, vers- és esszétermés keresztmetszetét adja. A kötetet a május 11. és 14. között tartandó Csíkszeredai Könyvvásár keretében, május 12-én, pénteken 15 órától mutatják be. Lövétei Lázár László költőt, szerkesztőt többek közt arról kérdeztük, hogy milyen szempontok alapján állt össze az antológia, valamint hogy milyennek látja a friss erdélyi szépirodalmi termést.
2023. május 10., 18:242023. május 10., 18:24
A május 11. és 14. között tartandó Csíkszeredai Könyvvásár keretében mutatják be a Lövétei Lázár László által szerkesztett Erdélyi Szép Szó 2023 antológiát. A József Attila-díjas költő, műfordító a Krónikának kifejtette, több mint két tucatnyi irodalmi-kulturális folyóirat (Alföld, Cimbora, Előretolt Helyőrség, Élet és Irodalom stb.) átlapozása után azokat a szövegeket választotta ki, amiket alkotóként is „irigyelˮ a kollégáktól.
„Az irigykedést természetesen nagyon idézőjelben kell érteni, hiszen egy antológia szerkesztője mindig örül, ha jó írásokkal találkozik – hozzátéve rögtön az obligát mentegetőzést, hogy minden válogatás szubjektív.
Hozzátette, másik fontos szempont volt, hogy – legalább egy-egy írás erejéig – megemlékezzenek időközben elhunyt kollégákról (például Bogdán Lászlóról, Szőcs Gézáról), illetve fontos irodalmi évfordulókról is (Hervay Gizella, Tamási Áron). Utóbbiakkal kapcsolatban egészen remek esszék íródtak 2022-ben, sajnálta volna ezeket kihagyni az antológiából.
A legfrissebb erdélyi szépirodalmi antológiát május 12-én, pénteken mutatják be a Csíkszeredai Könyvvásáron
Fotó: Csíkszeredai Könyvvásár/Facebook
„Az esszé a legszabadabb műfaj”
A szerkesztőtől azt is megkérdeztük, miért döntött úgy, hogy a 2000 óta a próza- és verstermést összegező sorozat idei darabja esetében tágítja a kört és az esszétermést is bevonja a kötetbe. Lövétei erre azt mondta, hogy amikor 2000-ben megjelent az első Erdélyi Szép Szó a Hargita Kiadóhivatal és a Pro-Print Könyvkiadó közös kiadásában, Ferenczes István rövid előszóban ajánlotta az antológiát az olvasóknak, ő pedig most idézi Ferenczes akkori gondolatát.
Erről vallanak a ’90-es évek különböző ilyen jellegű próbálkozásainak sikerei és kudarcaiˮ – írta Ferenczes. Bő húsz évvel az első Erdélyi Szép Szó után kijelenthető, hogy igazuk volt Ferenczeséknek: vers és próza nem bántották egymást az elmúlt évek antológiáiban, ehhez nyilván Fekete Vince kifinomult szerkesztői szimata is kellett, aki egészen az idei évig az antológiák anyagát válogatta.
A költő úgy fogalmazott, nagyon szép esszéket írtak a tavalyi évben is a kollégák – például Bakk Miklós az alternatívakereső Molnár Gusztávról, vagy Demeter M. Attila „a hit grammatikájárólˮ – , szerinte kár lett volna mellőzni ezeket a szövegeket. „Nem beszélve arról, hogy – legalábbis Hamvas Béla szerint – az európai embernek csak egyetlen par excellence európai műfaja van: az esszé. Márpedig Erdély, reményeim szerint, még mindig Európához tartozik” – mondta a szerkesztő.
„Ki beszél még transzilvánul?”
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy Lövétei meglátása szerint milyen az a jelenkori „erdélyi belső táj”, ami a kötet anyagából – illetve a kötetbe esetleg be nem került, de általa átnézett – irodalmi termésből kirajzolódik. Valamint hogy vannak-e olyan gondolatok, kérdésfelvetések ebben a friss szépirodalmi anyagban, amik mondjuk több szerzőnél is előfordulnak, így valamiképpen „közösnek” tekinthetőek. Lövétei erre Markó Bélának a budapesti Kortárs folyóiratban megjelent, de az idei Erdélyi Szép Szóba is beválogatott esszéjének címét idézte, miszerint „Ki beszél még transzilvánul?”
Ami viszont számomra is meglepetés volt, az a szövegek túlnyomó többségének közös jellemzőjeként említhető önéletrajziság” – mondta a szerkesztő. Kifejtette, Gálfalvi György vagy Szilágyi Júlia esszéinek esetében még érthető is lenne ez az önéletrajziság, hiszen a Hervay Gizellával közös élményeiket összegzik-gondolják tovább sok-sok évtized távlatából, de az már igenis meglepetésszámba megy, hogy az antológia verseiből is a múlt feldolgozásának igénye olvasható ki.
„Ami a szívén, az a szájánˮ-versekkel tele a gyűjtemény
Föltettük azt a kérdést is, hogy mi jellemző leginkább a kötet versanyagának formavilágára, és vajon manapság a kötött avagy szabad formákat részesítik-e előnyben a szerzők.
Kovács András Ferenc verse jut eszembe hirtelen, no meg a Vári Csabáé –, a szabadvers mindent visz, csupa »ami a szívén, az a száján»-verssel van tele az antológia, kíváncsi is vagyok nagyon, mikor fordulunk vissza a biztonságosabb kötött formák felé” – fejtette ki a szerkesztő. Arra is rákérdeztünk, miként látja: a fiatalabb, a középkorú és idősebb szerzők alkotásaiban milyen irodalmi hagyományok „nyomai”, utóhatásai érezhetőek. „Hadd említsek egyetlen konkrét példát: a lassan középkorúnak számító Borbély András Cselédregény címmel írt egy szívszorítóan szép, önéletrajzi elemekkel bőven megtűzdelt esszét az erdélyi cselédsorsról. Ha Borbély Andrásnak sok követője akad a fiatalok körében, nem kizárt, hogy ismét divatba jön a két világháború között Erdélyben is nagyon erős irodalmi szociográfia. Én személy szerint nagyon örülnék egy ilyen fejleménynek” – válaszolta Lövétei. Hozzátette,
„Háborús időket élünk megint, tehát ma is megszívlelendőek Tamási következtetései a hazaszeretet, demokrácia és új életforma fogalmait illetően” – hívta fel a figyelmet a szerkesztő.
Három székelyföldi író részesült Magyarország Babérkoszorúja díjban a magyar irodalom területén nyújtott kiemelkedő teljesítménye elismeréseként.
Idén Lövétei Lázár László költő kapta a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat Kemény Zsigmond Irodalmi Díját, amelyet a lapban közlő szerzők egyikének ítélnek oda.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kölcsönös vendégszereplésen fogadja egymást a közeljövőben a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház.
Pignitzky Gellért, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze újabb egyéni előadást mutat be, amely József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című pszichoanalitikus naplója, versei és tanulmányai alapján készült.
László Noémi és Fekete Vince József Attila-díjas költők a meghívottjai a költészet napja alkalmából szervezett irodalmi rendezvényeknek április 11-én Kolozsváron.
Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.
„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.
Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.
Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.
Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.
A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!