Közös nevező a kisebbségi létezés – Szigetre vetettek világteremtése a vásárhelyi és beregszászi társulat közös előadásában

Közös nevező a kisebbségi létezés – Szigetre vetettek világteremtése a vásárhelyi és beregszászi társulat közös előadásában

A marosvásáhelyi és beregszászi színészek a Budapesti Operettszínház egyik termében próbáltak az elmúlt hetekben

Fotó: Spectrum Színház/ Facebook

Közös sorsról, valamint egy elveszett világ visszateremtéséről szóló üzenetet is megfogalmaz a marosvásárhelyi Spectrum Színház és a beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház koprodukciója. Török Viola rendezőt arról kérdeztük, miként született az előadás ötlete, és milyen üzeneteket közvetít a Shakespeare-darabból készült produkció. A rendező azt mondta, a kisebbségi létezés is közös nevezőre hozza a két társulatot, már tíz éve tartják a kapcsolatot, a beregszásziak többször voltak már Vásárhelyen vendégszerepelni, A vihar üzenete pedig az, hogy egy szigetre vetődött társaság megújul, megtisztul, önmagára talál, megtapasztalja az összetartozás érzését, ahogy a szövegben szerepel: „gazdátlan önmagunkra találtunk”.

Kiss Judit

2023. április 18., 18:162023. április 18., 18:16

Régóta ismeri egymást a két társulat és figyelik egymás munkáját, innen is jött a közös előadás ötlete – mondta el a Krónikának Török Viola rendező annak kapcsán, hogy a marosvásárhelyi és a beregszászi magyar színház koprodukciójaként mutatják be A vihar című produkciót. A Shakespeare darabjából készült előadás premierjét szerdán láthatja a közönség Vásárhelyen, majd a magyarországi Színházi Olimpiára viszik.

Török Viola közölte, a kisebbségi létezés is közös nevezőre hozza a két társulatot, már tíz éve tartják a kapcsolatot, a beregszásziak többször voltak már Vásárhelyen vendégszerepelni.

„Gazdátlan önmagunkra találtunk”

„Már régóta próbáltuk elképzelni, hogy milyen lenne egy közös produkció. Sajnos a háború miatt eljött a szorosabb összetartás ideje, kicsit olyan, mintha szigetre vetettek lennénk mindannyian – a kárpátaljaiak főleg. Ez is ad egyfajta aktualitást annak, hogy a szigeten játszódó A vihart visszük színre együtt” – fejtette ki a Krónikának a rendező.

Galéria

Tatai Sándor (balra) a varázsló Prospero szerepében

Fotó: Spectrum Színház/ Facebook

Hozzátette, a darabválasztás is ennek mentén alakult, A vihar üzenete az, hogy egy szigetre vetődött társaság megújul, megtisztul, önmagára talál és megtapasztalja az összetartozás érzését, ahogy a szövegben szerepel: „gazdátlan önmagunkra találtunk”. „A színrevitel mikéntjében próbáltunk találni valamit, ami megnyugtató, további reményeket keltő üzenet.

Idézet
Nekem már régóta van egy álmom – mint a főszereplő Prosperónak, akit az „álmok anyagából szőttek” –, hogy valamiképpen újrateremteni a színpadon az elveszett Paradicsomot, a régi reneszánsz világot , ami közös volt egész Európában a Shakespeare korában” – emelte ki a rendező.

Arról is beszélt, hogy Erdély is hozzátartozott a reneszánsz műveltség kialakulásához és a reneszánsz táncokat, zenéket a mai napig őrzi magában a népi kultúra, vagyis a néptánc- és népzenekultúránk, sőt a mai napig használjuk mindezt úgy, hogy sokszor nem is tudjuk, hogy reneszánsz eredetű dallam.

Galéria

A reneszánszkori, a népzenekincsünkben is jelen lévő muzsika is hangsúlyos szerepet kap az előadásban

Fotó: Spectrum Színház/ Facebook

„Kelemen Lászlóval ezt nagyon szépen ki tudtuk fejteni, mert megtaláltuk annak a bizonyos régi virágéneknek az olasz változatát és így konkrét zenei párhuzamot tudtunk állítani az erdélyi és az olasz reneszánsz között. A tündérkertszerű visszateremtési üzenet volt a vezérmotívum: ha mostanáig megőriztük, mi lenne, ha ez lenne a további csírája az egész európai kultúra visszateremtésének, valamint hogy ne hagyjuk elveszni ezeket az értékeket?” – mutatott rá Török Viola.

Erőt gyűjteni és visszateremteni az elveszett európai Paradicsomot

Shakespeare páratlan életművének betetőzése, A vihar a világirodalom egyik kimagasló remeke, a színpadi művek között egyedülálló, költői szépségű mesejáték. Valószínűleg ez Shakespeare utolsó önálló darabja. A történet szerint Prosperót, Milánó törvényes hercegét hataloméhes öccse, Antonio elűzte a trónról, és kislányával, Mirandával együtt a tengerre vetette.

A száműzöttek egy távoli szigeten értek partot, amelyet később varázserejének segítségével szabadított fel Prospero a gonosz Sycorax boszorkány uralma alól.

Majd a boszorkány fiát, Calibant, aki egy visszataszító külsejű vadember, a szolgájává tette. Ariel, a légi szellem hálából szintén a szolgálója lett, mivel őt is rabságban tartotta Sycorax mindaddig, amíg Prospero ki nem szabadította. A mű cselekménye ezen események után, tizenkét évvel később kezdődik. Prospero vihart támaszt a tengeren, mert megtudja, hogy áruló öccse, valamint szövetségese, Alonso, Nápoly királya, valamint fia, Ferdinand és Alonso öccse, Sebastian a közelben hajóznak el. A viharnak az lesz a következménye, hogy Antonio és kísérete hajótörést szenvednek, és a szigeten érnek sértetlenül partot.

Galéria

A Shakespeare-darabból készült előadás rendezője, Török Viola

Fotó: Haáz Vince

A rendező úgy fogalmazott, hogy az előadás üzenete ilyenképpen egyfajta visszateremtés Prospero varázspálcájával. Shakespeare darabjának főszereplője azt mondja, hogy „az álmok anyagából szőttek bennünket” és őt az álom éltette tovább, hogy hazamenni, de ahová vetődik, a sziget – az „erdélyi sziget ” – szelleme őt állandóan fogja: „fog a hely, bűbájotok nem enged el”.

„Prospero ebből szeretne tovább építkezni, erőt gyűjteni, majd hazatérni Milánóba és újjáteremteni azt az elveszett Paradicsomot, amiből annak idején kiűzetett annak idején. A közös munkafolyamat során mindennek volt egy szép üzenete, hogy vigyázzunk az értékeinkre, hátha nem vesz el minden, őrizzük meg. Sőt, gondoljuk tovább azt, amit csak lehet, igyekezzünk tovább építkezni belőle és akkor talán vissza tudjuk teremteni az elveszett világot” – mondta Török Viola.

Gördülékeny a két társulat együttműködése

Kérdésünkre, hogy a szereposztásban milyen arányban vannak kárpátaljai és marosvásárhelyi színészek, a rendező elmondta, több a kárpátaljai. Öten vannak Vásárhelyről, és nyolcan Beregszászról, de az arány kicsit aranymetszés-szerű: a főbb szerepeket, például Prosperót Tatai Sándor vásárhelyi színművész alakítja – a két csapat pedig kiegészíti egymást, egyensúlyban vannak a szereposztásban. Az is érdekesen alakul, hogy a szereplők közül, akik a szigeten vannak, főként vásárhelyiek, és akik a szigetre érkeznek, azok pedig nagyjából kárpátaljaiak – tette hozzá a rendező. Kifejtette, azért is alakult így, hogy tudjanak próbálni, két részre osztották a csapatot.

Január óta próbálnak, előbb Budapesten dolgoztak a kárpátaljaiakkal, majd volt egy hét közös próba szintén ott, most pedig megérkeztek Vásárhelyre, ahol a Nemzeti Színházban lesz a bemutató szerdán. Az előadás egyébként az április 15-én kezdődött, július elsejéig tartó magyarországi Színházi Olimpiára készült: április 20-án láthatják a nézők a budapesti József Attila Színházban.

Galéria

Tatai Sándor színművész alakítja a varázspálcájával újat teremtő Prospero szerepét

Fotó: Haáz Vince

Aztán Kisvárdán mutatják be háromszor, majd Kőszegen is láthatja a közönség június elsején a Várszínházban. A rendező arról is beszélt kérdésünkre, hogy a munka- és játékstílus tekintetében gördülékeny volt a két társulat együttműködése. „Látszott, hogy a beregszászi társulat elemző és színreviteli stílusa is erős, és nagyon talált velük a szó. Az előadás zene- és mozgásközpontú, hangsúlyos a koreográfia, Sikentáncz Szilveszter munkája. A beregszászi társulat hozzá van szokva a mozgásszínház, zene és szöveg ötvözetéhez, ők ezt a fajta stílust sokszor gyakorolták, és látszik, hogy otthon vannak benne” – mondta Török Viola.

korábban írtuk

Premier a Spectrum Színházban: Léda „hattyúdalát” Farkas Ibolya, a marosvásárhelyi színjátszás nagyasszonya adja elő
Premier a Spectrum Színházban: Léda „hattyúdalát” Farkas Ibolya, a marosvásárhelyi színjátszás nagyasszonya adja elő

Ady szerelmének, Lédának a szemszögéből mutatja be a költő és elhagyott kedvese viszonyát, a fájdalmas szakítást és a női önértékelés különféle vetületeit az a monodráma, amelyet a marosvásárhelyi Spectrum Színházban mutatnak be március 4-én.

korábban írtuk

Jeles vendégeket fogad a tízéves Spectrum Színház
Jeles vendégeket fogad a tízéves Spectrum Színház

Öröm és megtiszteltetés az idén tízéves marosvásárhelyi Spectrum Színház számára, hogy a magyar kultúra területén jeleskedő, kiemelkedő alkotókat láthattak és láthatnak vendégül – mondta el a Krónikának Török István, a teátrum vezetője.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 10., szerda

A szilágysomlyói születésű Jovián György festőművésznek nyílik kiállítása Bukarestben

Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.

A szilágysomlyói születésű Jovián György festőművésznek nyílik kiállítása Bukarestben
2024. április 10., szerda

A 80 éve született Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön és Székelyszentmiklóson

A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.

A 80 éve született Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából  Sepsiszentgyörgyön és Székelyszentmiklóson
2024. április 09., kedd

A Csillagok háborúja-sorozat rendezője tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap az idei cannes-i filmfesztiválon

Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.

A Csillagok háborúja-sorozat rendezője tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap az idei cannes-i filmfesztiválon
2024. április 09., kedd

Agócs Gergely néprajzkutatóval alakíthatják ki egyéni mesemondói stílusukat a pedagógusok

Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.

Agócs Gergely néprajzkutatóval alakíthatják ki egyéni mesemondói stílusukat a pedagógusok
2024. április 09., kedd

Japán sztrájkkal kapcsolódik be a kormány diszkriminatív bérpolitikája elleni országos tiltakozásba a Csíki Székely Múzeum

Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.

Japán sztrájkkal kapcsolódik be a kormány diszkriminatív bérpolitikája elleni országos tiltakozásba a Csíki Székely Múzeum
2024. április 09., kedd

A székely nemzet legendás hőséről, Gábor Áronról mutatnak be összegző kötetet Sepsiszentgyörgyön

Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.

A székely nemzet legendás hőséről, Gábor Áronról mutatnak be összegző kötetet Sepsiszentgyörgyön
2024. április 09., kedd

Verssétára hívja közönségét a nagyváradi színház, Kovács András Ferencre emlékeznek a magyar költészet napján

Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.

Verssétára hívja közönségét a nagyváradi színház, Kovács András Ferencre emlékeznek a magyar költészet napján
2024. április 06., szombat

Most vagy soha! – A film készítésének kulisszatitkaiba avatnak be erdélyi turnéjukon az alkotók

Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.

Most vagy soha! – A film készítésének kulisszatitkaiba avatnak be erdélyi turnéjukon az alkotók
2024. április 04., csütörtök

A kultúra nem lóverseny, hanem a boldog sokféleség terepe – Visky András Kossuth-díjáról, alkotásról, megajándékozottságról

„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.

A kultúra nem lóverseny, hanem a boldog sokféleség terepe – Visky András Kossuth-díjáról, alkotásról, megajándékozottságról
2024. április 04., csütörtök

A Semmelweis című filmmel nyit, számos friss alkotást kínál közönségének a Brassói Magyar Filmnapok

Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.

A Semmelweis című filmmel nyit, számos friss alkotást kínál közönségének a Brassói Magyar Filmnapok