Sokkolhat-e más népeket, hogy a magyarok véres hurkát is esznek? – Antropológusok a kulturális különbözőségekről

Horizonttágító előadásra számíthat a közönség, mert az az alapvető kérdésfelvetés, hogy miként vagyunk mi is idegenek mások szemében •  Fotó: Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék

Horizonttágító előadásra számíthat a közönség, mert az az alapvető kérdésfelvetés, hogy miként vagyunk mi is idegenek mások szemében

Fotó: Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék

Vajon más népek furának tekintik-e, hogy mi, magyarok például véres hurkát vagy disznóagyat is eszünk? Mi is a kulturális sokszínűség, mit jelent a kulturális különbözőség? – többek közt ezeket a kérdéseket járják körül a kolozsvári Magyar Néprajz és Antropológia Intézet munkatársai több állomásos székelyföldi eseménysorozatukon. Szabó Árpád Töhötöm néprajzkutató, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének vezetője, egyetemi oktató beszélt a Krónikának elmondta, a rendezvénynek az az alapfelvetése, hogy mi is a kulturális sokk, miként vagyunk mi is idegenek mások szemében és hogyan tudjuk egy kicsit magunkhoz szelídíteni az idegenséget.

Kiss Judit

2023. április 19., 08:392023. április 19., 08:39

Hogyan látnak bennünket más hagyományokkal rendelkező népek, és hogyan látunk mi másokat? Hogyan lehet magunkhoz szelídíteni az idegenséget? – erre is keresik a választ a kolozsvári Magyar Néprajz és Antropológia Intézet munkatársai a szerdán kezdődő több állomásos székelyföldi eseménysorozaton. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Néprajz és Antropológia Intézete munkatársainak interaktív előadása a Kulturális sokk címet kapta, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson vehetnek részt rajta az érdeklődők.

A sorozat szerdán, április 19-én kezdődik, majd 20-án, 24-én és 25-én is várják a közönséget – életkortól és műveltségtől függetlenül mindenkit.

Két részre osztják az előadókat, mindkét részben négy-négy oktató és egyetemi hallgató irányítja a rendezvényt.

Szabó Árpád Töhötöm néprajzkutató 2016 óta irányítja a Babeș-Bolyai Tudományegyetem keretében működő Magyar Néprajz és Antropológia Intézetet •  Fotó: Kriza János Néprajzi Társaság Galéria

Szabó Árpád Töhötöm néprajzkutató 2016 óta irányítja a Babeș-Bolyai Tudományegyetem keretében működő Magyar Néprajz és Antropológia Intézetet

Fotó: Kriza János Néprajzi Társaság

Mit érzünk mi kulturális sokknak, és mit éreznek annak mások?

Szabó Árpád Töhötöm, a Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék oktatója, szervező a Krónika megkeresésére kiemelte, a rendezvénysorozat keretében – amelynek társszervezője a Kolozsvári Akadémiai Bizottság – a kulturális különbözőségről, az eltérő társadalmi gyakorlatokról, magunkról és másokról, s persze a kettő találkozásáról fognak beszélgetni a résztvevőkkel. „Ehhez hasonló rendezvényt tartottunk már négy éve, az alapötlet az, hogy onnan indulunk ki: mi is a kulturális sokk. Amikor elmegyünk külföldre, sok minden sokkolhat bennünket: például hogy ott mit esznek az emberek, hogyan étkeznek, miként tartanak társas kapcsolatokat, stb.

Idézet
A kulturális sokk kérdését picit visszafordítjuk önmagunk felé és úgy tesszük fel: vajon ha egy idegen hozzánk látogat, őt vajon mi sokkolhatja a magyar kultúrában” – mondta Szabó Árpád Töhötöm.

Kifejtette, a szakemberek itt olyan példákat szoktak felsorolni, mint a disznótoros ebéd során felszolgált főtt disznóagy vagy a véres hurka, de ilyen lehet a szilvapálinka, a velős csont is. „Így egyre mélyebbre ásunk a saját kultúránkba, és rákérdezünk: mik azok a dolgok, amiket mi természetesnek tartunk, ekként fogyasztjuk, ekként öltjük esetleg magunkra, de egy külső szemlélő, tőlünk távolabb élő népcsoport tagjai esetleg sokkolónak érzékelhetnek” – mondta az egyetemi oktató.

Afrikai, dél-amerikai példák

Szabó Árpád Töhötöm arra is kitért, hogy az előadást „kérdezz-felelek” stílusban állítják össze, igyekszenek úgy alakítani az eseményt, hogy a résztvevők ne csak hallgatókként, hanem aktívan kapcsolódhassanak be és természetesen más, távolabbi kultúrákba is betekintést nyerhetnek.

Más tájakon más számít természetesnek. Szárított húst árusító férfi Abuja (Nigéria) utcáin, 2018. •  Fotó: Csatlós Lehel Galéria

Más tájakon más számít természetesnek. Szárított húst árusító férfi Abuja (Nigéria) utcáin, 2018.

Fotó: Csatlós Lehel

„Bennünket, néprajzkutatókat, vagy »nagyképűbb» szóval kulturális antropológusokat az jellemez, hogy elég nagy tudást halmoztunk fel a világ egzotikus és kevésbé egzotikus kultúráiról. Az előadásban afrikai, melanéziai, dél-amerikai példákat említünk, tehát elég széles skálán mozogva próbáljuk magunkat összehasonlítani más népekkel” – mondta Szabó Árpád Töhötöm. Arra is kitért,

néprajzkutatókként úgy tartják, hogy a magyar kultúra a miénk és számunkra a legkedvesebb, de ugyanakkor csak egy a kultúrák sorában: bizonyos tekintetben pont olyanok vagyunk, mint bármilyen más kultúra, ugyanakkor meg nagyon különbözőek és különlegesek is.

Globalizáció: egyneműsödés és sokszínűség

Felvetettük a néprajzkutatónak azt is, hogy a világ minden szegletébe elérkezett, elérkezik a globalizáció, és hogy a hagyományos kultúráknak számos életmódbeli, szokásrendbeli, gasztronómiai szegmensét fenyegeti az „egyformává válás”, valamint hogy vajon mely területek a legveszélyeztetettebbek. „Természetesen erről a jelenségről is szó esik a rendezvényen. Ott a kérdés, hogy miért van szükségünk a hagyományos tudásra. Mi azt állítjuk, hogy pont azért, mert nagyon sokféle kulturális hatással találkozunk, így mi magunk válhatunk idegenekké a saját magunk számára, idegenek jönnek a mi környezetünkbe és ahhoz, hogy ezeket az idegen hatásokat, az idegenséget a helyén tudjuk kezelni – akár mi vagyunk idegenek, akár mások –, szükség van erre a látásmódra” – fejtette ki Szabó Árpád Töhötöm.

Hozzátette, a kérdésre, hogy mi oldódik fel a hagyományos kultúrából a nagy globális világsodrásban, az a válasza: „minden és semmi”.

„A teljes életmódunk ki van téve annak, hogy globalizálódik, de ha észnél vagyunk, oda tudunk figyelni arra, hogy megtartsuk, újrafogalmazzuk azt, amit a sajátunkként ismerünk fel. A kulturális örökség és örökségesítés fogalma és gyakorlata sok mindent le tud fedni és alkalmas arra, hogy ezekre a kérdésekre felhívja a figyelmet” – fejtette ki a néprajzkutató.

Számunkra furának tűnő szokás a világ másik részén, másik korszakban. Két kanak harcos pénisztokkal és lándzsával, Új-Kaledónia, 1880 körül. Ismeretlen fotós. •  Fotó: Wikimedia Galéria

Számunkra furának tűnő szokás a világ másik részén, másik korszakban. Két kanak harcos pénisztokkal és lándzsával, Új-Kaledónia, 1880 körül. Ismeretlen fotós.

Fotó: Wikimedia

Ugyanúgy öltözik a tizenéves a világ bármelyik részén

Felvetettük a néprajzkutatónak azt is, hogy madártávlatból, felületesen nézve abból is látható a globalizáció, hogy

ha mondjuk távol-keleti, dél-amerikai, európai és afrikai tizenéveseket egymás mellé állítanánk, és hátulról néznénk rájuk, kiderülne, hogy öltözködésben, hajviseletben nagyon hasonlóak egymáshoz – hiszen mindannyian ugyanazokat a globálisan divatos ruhadarabokat viselik manapság, a hajukat is hasonlóan hordják

– ilyen értelemben nem látható annyira a hagyományos, egyedi kultúra külsőségekben, mint régen. Szabó Árpád Töhötöm azt mondta, a kulturális antropológiában azt szokták mondani, hogy a világ különböző kultúrái már nem úgy hasonlítanak egymásra, hogy mondjuk a Kenya fővárosában élő emberek hasonlóak öltöznek, mint a kenyai vidéki térségek lakói, hanem a kenyai középosztályba tartozóknak hasonló a megjelenése, mint a New York-i középosztályhoz tartozóknak vagy a párizsi középosztály tagjainak – nyilván eltolódó hangsúlyokkal.

Forgalomban tartani a kultúrák egyedi színeit

„A felvetés, hogy a tizenéves ma hasonlóképpen öltözik a világ minden táján, igaz, de – és most magunkat reklámozom – ahogyan mi, antropológusok felhívjuk a figyelmet a kulturális örökségekre, amelyeket az elődeink hagyományoztak ránk, azáltal be tudjuk vinni a színességet a globális sodrásba.

Idézet
És végső soron a világ minden részén törekszenek arra, hogy a helyi kulturális örökségeket megtartsák, forgalomba hozzák, forgalomban tartsák. tehát az egyneműség mellett a színesség nem tűnik el, sőt, a színesség is terjed a világban”

– mutatott rá a néprajzkutató.

Arról is beszélt, hogy egyelőre a négy székelyföldi helyszínen tartják a rendezvényt, de tervezik, hogy Kolozsváron és a Partiumban is megismertetik az érdeklődőkkel, sőt szeretnék Budapestre is elvinni. „Az esemény kifejezetten nem szakmabeli – ami nem azt jelenti, hogy ne látnánk szívesen szakmabelieket is, de elsősorban a nagyközönségnek szól. Úgy építettük fel az előadást, hogy minimális olvasottsággal rendelkezők számára is érthető. Mondjuk, aki már olvasott Jules Verne-t vagy Karl Mayt, vagy szereti az utazási szakirodalmat, esetleg nézi a tévében az utazási műsorokat, annak ez az előadás élvezhető lesz” – fejtette ki a néprajzkutató. Úgy fogalmazott,

horizonttágító az előadás, mert az az alapvető kérdésfelvetése, hogy miként vagyunk mi is idegenek mások szemében és hogyan tudjuk egy kicsit mi is magunkhoz szelídíteni az idegenséget.

Valaha teljesen más volt a fürdőruha. Vakációzók fürdőruhában pózolnak az óceán partján, Santa Monica, Kalifornia, 1890 körül. Ismeretlen fotós. •  Fotó: time.com Galéria

Valaha teljesen más volt a fürdőruha. Vakációzók fürdőruhában pózolnak az óceán partján, Santa Monica, Kalifornia, 1890 körül. Ismeretlen fotós.

Fotó: time.com

A Power Point-os előadást úgy tervezik, hogy mielőtt ők kimondanának egy kulcsfogalmat, azelőtt a közönségből fog elhangzani. Valójában arra számítanak, hogy a közönség építi fel az előadást arra a struktúrára, amit az előadók kitaláltak és a részvevők a végén pontozhatják saját magukat egy „igaz-hamis” űrlap segítségével.

Szabó Árpád Töhötöm 2016 óta irányítja a Magyar Néprajz és Antropológia Intézetet, 2021-ben Arany János-éremmel tüntette ki a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága. A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán a néprajz szakos képzés az 1990-1991-es tanévtől kezdődően indult dr. Péntek János egyetemi tanár kezdeményezésére. A szak 1990-2000 között B, 2000-2003 között A szak státusával rendelkezett, 2003 óta mind A, mind B szakként működött. 2007-től monoszakos néprajzos képzés zajlik. 1990-2002 között a képzés előbb a Magyar Filológiai Tanszék, ezt követően a Magyar Nyelv és Kultúra Tanszék keretében történt – tanszékvezető dr. Péntek János egyetemi tanár –, majd e tanszékből a 2002-2003-as tanévvel kezdődően vált ki a Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék. 2011-től Magyar Néprajz és Antropológia Intézetként működik.

korábban írtuk

Új, időszaki kiállítás nyílik a zabolai Csángó Néprajzi Múzeumban
Új, időszaki kiállítás nyílik a zabolai Csángó Néprajzi Múzeumban

A háromszéki Zabolán működő Csángó Néprajzi Múzeumban új, időszaki tárlat nyílik pénteken 15 órától. A Csángótelep 1935–1996 című tárlat megnyitójának házigazdája Pozsony Ferenc akadémikus, a Csángó Néprajzi Múzeum alapítója.

korábban írtuk

Erdélyben a falvak világa vonzza a távol-keletieket: a kalotaszegi varrottasokat kutatja Seiko Tanizaki japán néprajzos
Erdélyben a falvak világa vonzza a távol-keletieket: a kalotaszegi varrottasokat kutatja Seiko Tanizaki japán néprajzos

Seiko Tanizaki érdeklődését a kalotaszegi varrottasok keltették fel Erdély iránt több mint másfél évtizeddel korábban, és annyira megtetszett neki a vidék, hogy Székelyföldön alapított családot. 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 29., kedd

Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa: kettős esemény a Mikes-kastélyban

Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.

Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa: kettős esemény a Mikes-kastélyban
2025. július 29., kedd

Radu Jude Drakulájával jubilál a TIFF horrorfilm-fesztiválja a Szeben megyei Berethalomban

Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.

Radu Jude Drakulájával jubilál a TIFF horrorfilm-fesztiválja a Szeben megyei Berethalomban
2025. július 28., hétfő

Kertkönyvtár nyílik Sepsiszentgyörgyön, várják az érdeklődőket

Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.

Kertkönyvtár nyílik Sepsiszentgyörgyön, várják az érdeklődőket
2025. július 28., hétfő

Népi kultúrával köt össze generációkat a nagykárolyi Rekettye egyesület

Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.

Népi kultúrával köt össze generációkat a nagykárolyi Rekettye egyesület
2025. július 24., csütörtök

Szent László halálának évfordulóján tart előadást Jánó Mihály a középkori falképekről

Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.

Szent László halálának évfordulóján tart előadást Jánó Mihály a középkori falképekről
2025. július 22., kedd

Bartók Béla életművéhez kapcsolódva erősítik a kulturális kapcsolatokat Mórahalom és Nagyszentmiklós között

Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.

Bartók Béla életművéhez kapcsolódva erősítik a kulturális kapcsolatokat Mórahalom és Nagyszentmiklós között
2025. július 18., péntek

Színház, kosárlabda, autóverseny – Damokos Csaba designer plakátjaiból nyílik kiállítás

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.

Színház, kosárlabda, autóverseny – Damokos Csaba designer plakátjaiból nyílik kiállítás
2025. július 18., péntek

A Magyar Rendőrség is körözi a mezőméhesi gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját

A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.

A Magyar Rendőrség is körözi a mezőméhesi gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját
2025. július 16., szerda

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata

Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata
2025. július 15., kedd

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten

Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten