Miközben a koronavírus-járvány kapcsán az elsődleges feladat a kór terjedésének visszaszorítása, az emberéletek védelme, a pandémia következményei nem csupán az egészségügy, illetve a mindannapi kényelmetlenségek szintjén tapsztalhatóak, de a gazdaság terén is súlyos hatásokkal jár.

Bár a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása érdekében az egészségügyi szakemberek és a hatóságok azt javasolják, mindenki maradjon otthon, aki teheti, – és mi is ezt szorgalmazzuk –, továbbra is akadnak olyan ügyek, amelyeket nem lehet interneten keresztül intézni.

Hamarosan döntést hoznak az európai uniós vezetők az Európai Bizottság hétfői javaslatáról, amelyben harmincnapos beutazási korlátozás elrendelésére szólította fel az európai uniós tagállamok vezetőit a koronavírus-járvány terjedésének lassítása céljából.

Bogdan Aurescu román külügyminiszter magyar kollégájánál, Szijjártó Péternél járt közben kedden annak nyomán, hogy miután Magyarország már éjféltől lezárta a határait, és csakis a magyar állampolgárok belépését engedélyezi, mintegy 3500 román állampolgár torlódott fel az osztrák&

Továbbra is feszült a helyzet a görög–török határon, miután Törökország szüntelenül próbálja átjuttatni görög területre az általa útnak indított migránsokat, közben pedig a Görögországhoz tartozó szigetekre is érkeznek a menekülteket szállító hajók.

Hétfőtől harminc napra szükségállapotot rendelt el az ország területén Klaus Johannis államfő. A rendkívüli intézkedések keretében bizonyos alapvető szabadságjogokat is korlátozhatnak.

Indokoltnak tartja Puskás Bálint korábbi alkotmánybíró Klaus Johannis államfő döntését, miszerint hétfőtől szükségállapotot hirdet az országban.

Persze az ijedtség természetesnek és normálisnak nevezhető, a tömegpszichózis, a csordaszellem hatása pedig szintén nem elhanyagolható tényező az olyan, rendkívüli helyzetekben, mint a világban jelenleg tomboló koronavírus-járvány.

Az anyanyelvhasználat román hatóságok általi korlátozását és a magyarellenes szurkolói rigmusokat emeli ki az Egyesült Államok külügyminisztériumának 2019-es, Romániára vonatkozó emberi jogi jelentése, amelyet csütörtökre virradóra hoztak nyilvánosságra Washingtonban.

Törökország nem hivatalosan hadat üzent Európának, a kontinens elleni támadás pedig nem hagyományos fegyverekkel, de nagy intenzitással zajlik.

Bár a következetesség elvileg szép erény, azért talán érthető, ha nem örülünk túlzottan annak, hogy a román ügyészségek a jelek szerint egy dologban jóformán maradéktalanul következetesek: a magyarellenes atrocitások, a közösségünk elleni uszítás elmismásolásában.

A Coudenhove-Kalergi Európa-díjjal tüntették ki szerdán Klaus Johannis államfőt.
A Cotroceni-palotában tartott ceremónián az Európai Néppárt elnöke mondott laudációt a díjhoz.

Miközben kedden elkezdődött az új kormány kijelölt minisztereinek meghallgatása a parlamenti szakbizottságokban, a kormányalakítással megbízott Nemzeti Liberális Párt (PNL) a többi parlamenti párttal tárgyalt arról, hogy többségi támogatást szerezzen a parlamentben.

Alaposan ráfér az a budapesti hátszél a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésére, amelyet az Országgyűlés, illetve a magyar kormány biztosít számára.

Igaza volt az alkotmánybíróságnak, amikor alkotmányellenesnek minősítette Ludovic Orban megbukott kormányfő újabb miniszterelnöki jelölését – mondta a Krónikának Puskás Bálint volt alkotmánybíró.

Túl vagyunk hát az előre hozott parlamenti választások kiírása körül zajló politikai iszapbirkózás – nevezhetjük nyugodtan színjátéknak is – újabb fejezetén, miután az alkotmánybíróság kimondta: Johannis államfő alkotmányellenesen jelölte ismét miniszterelnöknek Ludovic Orbant.

Washington továbbra is az egyik legfontosabb térségbeli szövetségeseként tekint Romániára, miközben Bukarest ezen státus megőrzése érdekében továbbra is gyakorlatilag zokszó nélkül szolgálja ki az Egyesült Államokat.