A hétfői fejlemények alapján kijelenthető, hogy az egész hercehurcában az alkotmánybíróság bizonyult a legkorrektebbnek, hiszen leszögezte: a miniszterelnök kijelölésének célja a kormányképes többség kialakítása, nem a pillanatnyi hatalmi érdekek alapján történő trükközés.

A mostani kutyakomédia, amit az államfő és a parlamenti pártok játszanak, ugyanis még a romániai szinthez képest is példátlan, hiszen sem a kisebbségben kormányzó liberálisok, sem az ellenzéki, de a parlamentben a legtöbb mandátumot birtokló szociáldemokraták nem akartak szavazni az új kormányról.

Persze eltérő okokból: míg a liberálisok eleve azért provokálták ki az Orban-kormány megbuktatását, és azért nem akarták megszavazni az új kormányukat, hogy megpróbáljanak előre hozott választást kicsikarni, a szociáldemokraták és szövetségeseik azért tartózkodtak a voksolástól, hogy tovább húzzák az alkotmányos eljárást, és minél később kerüljön sorra a második szavazás a kormányról, amelynek kudarca esetén az államfő végre megkapná, amit akar, és feloszlathatná a parlamentet, kiírva az előre hozott választást.

Jelen pillanatban tehát ott tartunk, hogy a romániai politikai osztály tagjai már megint nem az általuk – legalább a párt nevében – vallott értékek alapján határozza meg önmagát, hanem azon az alapon, hogy akar-e előre hozott választást vagy sem.

A liberálisok és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) még mindig arra számítanak, hogy ha sikerülne valamikor május-júniusra kierőszakolni az előre hozott megmérettetést, a mostani konjunktúra alapján sikerülne jó eredményt elérniük a voksoláson.

A liberálisokat azért szorítja az idő, mert kisebbségi kormányuk egyrészt számos népszerűtlen intézkedésre kényszerül, másrészt a szociáldemokraták alkalmi szövetségek útján rendszeresen keresztül tudják húzni a számításaikat.

A szocdemek kapcsán továbbra is érvényes, hogy az ő érdekük viszont éppen az, hogy a liberálisok minél hosszabb ideig – lehetőleg az év végén esedékes rendes parlamenti választásig – maradjanak kormányon, hogy a kormányzás megpróbáltatásai erodálják a népszerűségüket. Hogy ebben akár igazuk is lehet, egy múlt heti, saját felmérésük igazolhatja, amely szerint a liberálisok ugyan még mindig 40 százalék körüli támogatottsággal bírnak, de a PSD kikerülni látszik a „karanténból”, és azt követően, hogy hosszú ideje 20 százalék körül mérik, most már 27 százaléknyian támogatják őket. Ez ugyan ahhoz még kevésnek tűnik, hogy bevállalják az előre hozott választásokat, de néhány héten belül még ez is megváltozhat.

A liberálisok – és fő mentoruk, Klaus Johannis államfő – ugyanis az elmúlt időszakban többször is tanúbizonyságát adták annak, hogy a demokrácia és a jogállamiság melletti elköteleződésükről szóló hangzatos nyilatkozatok ellenére hatalomra kerülve ők is előszeretettel kerülik meg a demokratikus intézményeket, és szívesen élnek autoriter eszközökkel.

Az már eleve a cinizmus csimborasszójának minősül, hogy miután a Ludovic Orban vezette kormány kiprovokálta a saját megbuktatását, Klaus Johannis államfő ismét a megbuktatott kormányfőt jelölte miniszterelnöknek, de ugyanilyen önkényes döntésnek minősül, hogy a bírák és ügyészek szakmai tevékenységét felügyelő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács negatív véleménye ellenére is kinevezte a legfőbb ügyészt.

A kormány is sorozatosan kerülte meg a demokratikus alapelveket, amikor a parlamentet „átugorva”, felelősségvállalással akarta bevezetni a kétfordulós polgármester-választást, illetve amikor sürgősségi rendelettel próbálja módosítani a választási törvényt kevesebb mint egy évvel a voksolás előtt.

Ennek nyomán az elvakult híveken, illetve a megveszekedett PSD-ellenes szavazókon kívül egyre többen ábrándulhatnak ki a liberálisokból, ami a PSD malmára hajthatja a vizet.

Bárhogy is alakul a helyzet, egy dolog bizton kijelenthető: ha a jó kormányzást – illetve egyáltalán az érdemi kormányzást – jelentő intézkedések terén lenne ennyire kreatív a politikai osztály, mint amilyen találékony a saját hatalma bebetonozását, az ellenfél eltiprását célzó intézkedések terén, jóval előrébb tartana az ország.