Fotó: Védelmi Minisztérium
Indokoltnak tartja Puskás Bálint korábbi alkotmánybíró Klaus Johannis államfő döntését, miszerint hétfőtől szükségállapotot hirdet az országban.
2020. március 16., 08:132020. március 16., 08:13
„Azért tarom indokoltnak, mert sajnos az eddig elrendelt elővigyázatossági intézkedéseket nem nagyon tartották be. Sőt vannak olyan személyek, akik 10-14 embert is megfertőztek.
Féltem attól, hogy Romániában gyorsan elterjed a vírus, mivel az emberek jobb szeretik nem betartani azt, amit kérnek tőlük, és amit megszabnak nekik. Ebből a szempontból megalapozott a szükségállapot elrendelése” – szögezte le a Krónikának nyilatkozva vasárnap.
Sürgősségi állapot foganatosítását jelentette be szombaton a koronavírus-fertőzés miatt Klaus Johannis államfő.
A taláros testület volt tagja ugyanakkor megjegyezte:
Emlékeztetett, legutóbb 1999-ben, a bányászjárás idején hirdettek szükségállapotot, amit „elég simán megúsztunk”. Rámutatott, az alkotmánymódosítás előtt elfogadott sürgősségi kormányrendelet lehetőséget ad katonai erőknek arra, hogy törvényerejű rendeleteket adjanak ki, és bizonyos emberi szabadságjogokat korlátozzanak.
Raed Arafat, a katasztrófavédelmi főigazgatóság vezetője felhívást intézett a sajtóhoz, amelyben „felelős polgári hozzáállást” kér, és leszögezi: a sürgősségi állapot bevezetése nem problémát, hanem segítséget jelent a járvány leküzdésében, ezért ezt a témát „nem szabad elpolitiz
Lapunk kérdésére, miszerint ellensúlyozhatók-e az esetleges visszaélések, elmondta, az alkotmány egyszerűen és érthetően szabályozza a kérdést, az alkotmánymódosítás előtt jóváhagyott törvény viszont helyenként ellentmondhat az alkotmány előírásainak. „Ha ilyen visszaélés történne, az ombudsman, vagy más illetékes szervek megtámadhatnák az alkotmánybíróságon, és biztos vagyok benne, hogy az alkotmánybíróság ezeket korlátozná” – jelentette ki. „Remélem, nem kerül sor visszaélésre, bár a miniszterelnök kijelölésének körülményei miatt
– mondta el lapunknak Puskás Bálint.
Szükségállapot: korlátozhatók bizonyos jogok
A szükségállapot olyan rendkívüli állapot, amelyet az alkotmány értelmében vagy akkor hirdethetnek meg, ha a nemzetbiztonságot vagy a demokráciát fenyegető súlyos veszélyhelyzet alakult vagy alakulhat ki, illetve természeti katasztrófa esetén. A meghatározás szerint olyan rendkívüli, nem katonai jellegű esemény esetén rendelik el, amely mértéke és intenzitása révén veszélyezteti a lakosság életét és egészségét, a környezetet, a fontosabb anyagi vagy kulturális értékeket, a normalitás helyreállítása érdekében pedig sürgős lépésekre, külön források biztosítására, illetve a rendelkezésre álló erőforrások egységes koordinálására van szükség. Szükségállapot idején a központi és a helyi közigazgatás egyes jogköreit a katonai és más, központi hatóságok veszik át. Ilyen esetben a szükséges intézkedéseket a Vészhelyzeteket Menedzselő Országos Rendszer hozza meg, amelyet a belügyminiszter vezet, és a miniszterelnök koordinál.
Szükségállapot idején korlátozhatók bizonyos polgári jogok, kivéve az alapvető szabadságjogokat. Ilyen helyzetben a hatóságok korlátozhatják vagy megtilthatják a járművek és az emberek közlekedését bizonyos helyeken vagy időpontokban, illetve indokolt esetben kijárási engedélyt adhatnak. Razziákat szervezhetnek, kizárólagos jogot kapnak a nyilvános rendezvények engedélyezésére, evakuálhatják azon személyeket a szükségállapot által érintett területről, akiknek a jelenléte nem indokolt, ideiglenesen bezárhatják a benzinkutakat, vendéglőket, kávéházakat, klubokat, kaszinókat, az egyesületek székhelyeit és egyéb nyilvános helyeket. Emellett megtilthatják a közúti, vasúti, tengeri, folyami és légi közlekedést bizonyos útvonalakon, illetve az élelmiszerek és egyéb szükséges termékek államosításáról dönthetnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elutasította a bukaresti ítélőtábla annak a 17 éves romániai diáknak a kiadatását, akit az Egyesült Államokban azzal vádolnak, hogy több száz bombafenyegetést küldött amerikai intézményeknek, illetve kiskorú lányokat vett rá erőszakos cselekményekre.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) államfőjelöltje 52 százalékkal vezet a 48 százalékon mért Nicușor Dannal szemben az elnökválasztás vasárnapi második fordulója előtt a CURS közvélemény-kutató kedden ismertetett felmérése szerint.
Nem zárta ki Sorin Grindeanu közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) első alelnöke, hogy a párt ellenzékből támogasson egy kisebbségi kormányt, de leszögezte: előbb megvárják az elnökválasztás vasárnapi második fordulójának az eredményét.
A román belügyminisztérium Facebook-oldalán hívta fel a figyelmet kedden, hogy a közösségi médiában egy romániai merényletről szóló videós álhír terjed.
Hosszas hallgatás után üzenetet tett közzé Călin Georgescu, a tavalyi, érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali jelölt, ám nem buzdított egyértelműen arra, hogy az emberek az őt „helyettesítő” George Simionra szavazzanak.
Kedden elkezdődött a másodikosok országos képességfelmérője az anyanyelv és irodalom tantárggyal.
Teljesen eltűnt a különbség a megismételt elnökválasztás második fordulójába jutott két jelölt, George Simion és Nicușor Dan között, olyannyira, hogy fej-fej mellett, egyenlő támogatottsággal állnak – legalábbis ez áll az AtlasIntel friss felmérésében.
Közleményben fejezte ki aggodalmát az Országos Audiovizuális Tanács (CNA), miután George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és a szélsőjobboldal államfőjelöltje tudtukon kívül lefilmezte a Digi 24 újságíróit, és sértegette is őket.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordulnak az USR parlamenti képviselői, miután George Simion, az AUR elnökjelöltje azt állította a blogján, hogy kritikusai „zavart elméjű” és „irracionális” emberek.
Hallgatólagosan elfogadta a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely értelmében a köztisztséget betöltő pedagógusok legtöbb öt egymást követő éven át tarthatják fent tanári állásukat.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás