Szükségállapot: korlátozhatók bizonyos jogok

A szükségállapot olyan rendkívüli állapot, amelyet az alkotmány értelmében vagy akkor hirdethetnek meg, ha a nemzetbiztonságot vagy a demokráciát fenyegető súlyos veszélyhelyzet alakult vagy alakulhat ki, illetve természeti katasztrófa esetén. A meghatározás szerint olyan rendkívüli, nem katonai jellegű esemény esetén rendelik el, amely mértéke és intenzitása révén veszélyezteti a lakosság életét és egészségét, a környezetet, a fontosabb anyagi vagy kulturális értékeket, a normalitás helyreállítása érdekében pedig sürgős lépésekre, külön források biztosítására, illetve a rendelkezésre álló erőforrások egységes koordinálására van szükség. Szükségállapot idején a központi és a helyi közigazgatás egyes jogköreit a katonai és más, központi hatóságok veszik át. Ilyen esetben a szükséges intézkedéseket a Vészhelyzeteket Menedzselő Országos Rendszer hozza meg, amelyet a belügyminiszter vezet, és a miniszterelnök koordinál.
Szükségállapot idején korlátozhatók bizonyos polgári jogok, kivéve az alapvető szabadságjogokat. Ilyen helyzetben a hatóságok korlátozhatják vagy megtilthatják a járművek és az emberek közlekedését bizonyos helyeken vagy időpontokban, illetve indokolt esetben kijárási engedélyt adhatnak. Razziákat szervezhetnek, kizárólagos jogot kapnak a nyilvános rendezvények engedélyezésére, evakuálhatják azon személyeket a szükségállapot által érintett területről, akiknek a jelenléte nem indokolt, ideiglenesen bezárhatják a benzinkutakat, vendéglőket, kávéházakat, klubokat, kaszinókat, az egyesületek székhelyeit és egyéb nyilvános helyeket. Emellett megtilthatják a közúti, vasúti, tengeri, folyami és légi közlekedést bizonyos útvonalakon, illetve az élelmiszerek és egyéb szükséges termékek államosításáról dönthetnek.