Bekérette a román külügyminisztérium Irán bukaresti nagykövetét, hogy tisztázza az ázsiai ország által Romániával szemben megfogalmazott vádakat. A két ország közötti vita azt követően robbant ki, hogy pénteken Bukarestben gyanús körülmények között elhunyt egy iráni bíró, akit hazájában korrupciós

Mostantól nem kell 14 napig kórházban maradniuk azoknak, akik elkapták a koronavírust, de tünetmentesek vagy csak enyhe tüneteik vannak.

Bukarestben jelenleg nincs meg a politikai akarat a magyar–román viszony javítására, a román elitet pedig a magyarellenesség fűzi össze – vélekedett a Krónika megkeresésére Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője a legújabb magyar–román diplomáciai csörte kapcsán.

Az, hogy a román legfőbb ügyészség Klaus Iohannis államfő április végi magyarellenes kirohanása kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy az ugyan gyűlöletbeszédnek minősül, de nem tekinthető uszításnak, ezért nem indítanak eljárást miatta, olyan, mintha azt mondták volna ki: valaki nem teljesen, csak egy kicsit veszítette el a szüzességét.

Nemzetközi körözést bocsátott ki a rendőrség a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) letöltendő börtönbüntetéssel sújtott volt alezredese, Daniel Dragomir ellen.

Szobrot avattak kedden délután Bukarestben Ferenc pápa tavalyi romániai látogatásának emlékére. A szoboravatás nem csupán azért visszás, mert még élő egyházfő képmását állították fel, hanem azért is mert a talapzat felirata a pápa „dákoromániai” látogatásáról szól.

Józan ésszel egyre nehezebben értelmezhető tartományba kezd átcsúszni a román politikum tevékenysége a koronavírus-járvány kezelése kapcsán. Néha ugyanis az az érzése az embernek, hogy sem az ellenzék, sem a kormány nem veszi kellően komolyan a helyzetet. 

Hat vadonatúj autóbusszal bővült hétfőtől a Nagyváradi Helyi Közlekedési Vállalat (NHKV) járműparkja, az új szerzeményeket aznap be is mutatták a nyilvánosságnak a közlekedési vállalat telephelyén.

Határozottan cáfolták a bukaresti hatóságok az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) vádját, miszerint a jobbközép kormány politikai érdekeinek megfelelően manipulálja a fertőzési adatokat, hogy kicsikarja a parlamentben a veszélyhelyzet meghosszabbítását.

A szerdai képviselőházi szavazás, amelyen a román honatyák elsöprő többsége elutasította, hogy március 15-e a romániai magyar közösség törvényben rögzített, hivatalos ünnepe legyen, ismét csak bebizonyította, hogy nincsenek csodák. 

Egyelőre nem tudni, meghosszabbítják-e a jövő hét elején lejáró veszélyhelyzetet, mivel a Raed Arafat katasztrófavédelemért felelős belügyi államtitkár és az ellenzéki pártok között a témában lezajlott egyeztetésen nem sikerült áttörést elérni.

Valószínűleg nem ér véget a veszélyhelyzet június 15-én, amikor lejár a 30 napra meghirdetett rendkívüli jogrend. Raed Arafat belügyminisztériumi államtitkár szerint a jelenlegi járványügyi helyzetben még nem térhet vissza a normális életmód a hónap közepétől.

A romaklánok a jelek szerint visszatérőben vannak az országba, és fittyet hánynak a törvényekre, ezért a rendőrségek tennie kell valamit, ellenkező esetben hat hónap múlva talán már az utcára se merünk kimenni – figyelmeztet Traian Băsescu volt államfő, a Népi Mozgalom Párt (PMP) európai parlamenti képviselője.

Apai ágon a közeli Pocsajról és Hajdúszovátról származom. Anyai ágon részben a szintén nem annyira távoli Köröstarcsáról. Normális körülmények között alig több mint félóra alatt befutható lenne a táv Nagyváradról, ahova az említett településekről őseim beköltöztek a könnyebb boldogul&

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter múlt heti bukaresti látogatásának tudható be, hogy Klaus Iohannis nem hirdette ki a trianoni diktátum aláírásának évfordulóját román ünneppé nyilvánító törvényt – állítja a jogszabály kezdeményezője, Titus Corlățean.

A Magyarországon élők többsége egyetért a kettős állampolgársággal, de a vele járó szavazati joggal már kevésbé – derül ki a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport májusban készült felméréséből.

Az RMDSZ a PSD és az ALDE közösen megakadályozta a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) éves jelentéseinek elfogadását, azok ugyanis „aggasztó” információkat tartalmaznak az erdélyi „etnikai szélsőségességről” – állítja Lucian Viziteu, az USR parlamenti képviselője.