Fotó: Bíró Blanka
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter múlt heti bukaresti látogatásának tudható be, hogy Klaus Iohannis nem hirdette ki a trianoni diktátum aláírásának évfordulóját román ünneppé nyilvánító törvényt – állítja a jogszabály kezdeményezője, Titus Corlățean.
2020. június 04., 19:552020. június 04., 19:55
2020. június 05., 11:142020. június 05., 11:14
A szociáldemokrata párti volt külügyminiszter egy interjúban azt állította: a külügyminisztérium megtiltotta az összes román külképviseletnek, valamint a román kulturális intézeteknek, hogy ünnepségeket szervezzenek. Ezt – valamint azt, hogy Iohannis nem hirdette ki a jogszabályt – a bukaresti külügyi találkozónak tudja be. Egyébként
„A békeszerződéssel a nagyhatalmak elismerték Erdély (és a Bánság keleti részének) egyesülését Romániával, illetve a románok 1918. december 1-jén kifejezett akaratát, valamint a gyulafehérvári nemzetgyűlés határozatát. A trianoni szerződés rögzítette az osztrák–magyar dualizmus nemzetei önrendelkezési jogának megvalósítását, az Amerikai Egyesült Államok elnökének, Woodrow Wilsonnak nemzetközileg elfogadott elve szerint. Ilyen volt az erdélyi román többség, de más nemzetek, például csehszlovákok, szerbek, horvátok és szlovénok esete, ami lehetővé tette új, független államok kialakulását és elismerését” – jelentette ki Ciolacu, aki szerint az ezzel kapcsolatos törvény nem irányul más nemzetek ellen.
Amúgy a soviniszta, magyarellenes megnyilvánulásairól ismert történész, Ioan Aurel Pop vezette Román Akadémia azt közölte: bár nem tudta úgy megünnepelni a diktátum aláírásának napját, „ahogy megérdemelte volna”, azért megemlékezett a szerinte az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlést szentesítő diktátumról.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen 18 ezer lej pénzbüntetés kifizetésére kötelezte csütörtökön a bukaresti ítélőtábla Silvestru Şoşoacát, aki 2021 decemberében bántalmazott egy rendőrt.
Az egészségügyi minisztérium a bukaresti Sf. Pantelimon Sürgősségi Klinikai Kórházba küldi az ellenőrző testületét, miután az egészségügyi intézmény igazgatója feladatai végrehajtásának akadályoztatására panaszkodott.
Is this trUE? címmel dezinformáció-ellenes kampányt folytat márciustól júniusig az Európai Bizottság romániai képviselete. A kampány célja, hogy felhívja a polgárok figyelmét a félretájékoztatás jelenségére.
Tizenöt párt, választási és politikai szövetség nyújtotta be a Központi Választási Irodához (BEC) az európai parlamenti (EP-) választásokon induló jelöltjeinek listáját. Emellett hét független jelöltet is iktattak.
Fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Poarta Albă-i börtön vezetősége, miután a drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló Vlad Pascu az apja telefonján keresztül interjút adott Marian „Ceauşescu” Moroşanu aktivistának.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!