Fotó: Rostás Szabolcs
Egyelőre nem tudni, meghosszabbítják-e a jövő hét elején lejáró veszélyhelyzetet, mivel a Raed Arafat katasztrófavédelemért felelős belügyi államtitkár és az ellenzéki pártok között a témában lezajlott egyeztetésen nem sikerült áttörést elérni.
2020. június 10., 19:022020. június 10., 19:02
2020. június 10., 19:222020. június 10., 19:22
Az ellenzéki pártok egy része ellenzi a rendkívüli jogrend időtartamának növelését abban a formában, ahogy azt a kormány szeretné. Az álláspontok közelítése érdekében Raed Arafat, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi államtitkára szerdán a parlamentben egyeztetett a hosszabbítást ellenző politikai vezetőkkel, Marcel Ciolacuval, a Szociáldemokrata Párt (PSD), Dan Barnával, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és Victor Pontával, a Pro Románia elnökével, de a kiszivárgott hírek szerint nem sikerült teljes körű megegyezésre jutniuk.
A szociáldemokraták ugyanis csupán 7 nappal hosszabbítanák meg a rendkívüli jogrendet, míg Arafat 15 napos hosszabbítást szeretne – ebben az USR is egyetért vele. Egyik párt sem tartja indokoltnak, hogy az ország teljes területén meghosszabbítsák a rendkívüli jogrend hatályát, ehelyett csak ott tartják indokoltnak, ahol gócpontok alakultak ki. Marcel Ciolacu leszögezte: ha a veszélyhelyzetet ugyanúgy akarják kihirdetni, mint az elmúlt hónapban, semmiképp sem támogatják. A Ludovic Orban vezette kormány azonban ragaszkodik az egész országra kiterjedő hosszabbításhoz.
Néhány témakörben ugyanakkor sikerült megegyezésre jutniuk a feleknek. Így ismét megnyitják a kórházakat, hogy a krónikus betegek hozzájuthassanak a szükséges kezelésekhez. Emellett arról is döntés született, hogy akik járványügyileg veszélyes övezetből érkeznek, azokat a 14 napos elkülönítés letelte után teszteljék, ez ugyanis eddig nem történt meg. Mindemellett a zárt térben való maszkviselés és a távolságtartás fenntartásáról is megegyeztek, mint ahogy abban is, hogy a kormány leállítja a közvetlen közbeszerzéseket.
A PSD most a kormány konkrét javaslatára vár, hogy a szükséges korlátozó intézkedéseket a veszélyhelyzet meghosszabbítása nélkül is gyakorlatba lehessen ültetni. Arafat állítólag ígéretet tett, hogy bemutatja a kormányhatározat-tervezet alapjául szolgáló számadatokat és elemzéseket, az ellenzék szerint nyitott az út a megegyezés felé, ugyanakkor régiónként differenciált intézkedéseket akarnak. A nap folyamán Ludovic Orban miniszterelnök is arra kérte a parlamentet, objektív elemzés, ne pedig politikai érdekek alapján döntsön a veszélyhelyzet meghosszabbításáról. Szerinte a veszélyhelyzet feloldása egyet jelent a polgárok egészségének veszélyeztetésével, ha ugyanis a hatóságoknak nem lesznek eszközei a rendeletek betartására kikényszerítésére, nem lehet megakadályozni a járvány terjedését.
Az Antena 3 hírtelevíziónak nyilatkozva azt mondta: ajánlatos, hogy a koronavírus-járvány fellángolásának megelőzése érdekében megmaradjon a különleges jogrend bizonyos formája. Hozzátette: ha a jövő hét elején lejáró, eredetileg 30 napra meghirdetett szükségállapot végén semmilyen korlátozás nem marad hatályban, és ismét elkezd terjedni a vírus, úgyis vissza kell vezeti a korlátozásokat. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a politikusoknak sikerül megegyezniük a veszélyhelyzet fenntartásáról, arról, hogy milyen lazítások mellett tartják azt fenn még egy ideig.
Figyelmeztetett: az egészségügyi, járványmegelőzési tevékenység nem folytatható abban az esetben, ha minden korlátozást teljesen feloldanak. Hozzátette ugyanakkor: a kormánynak van egy B terve arra az esetre, ha nem lesz megállapodás. Annak kapcsán, hogy ősszel érkezhet-e a járvány második hulláma, kifejtette: szakmaiatlan volna kijelenteni, hogy nem lesz második hullám, sőt a hatóságok készülnek is rá. Azt ugyanakkor nem lehet megjósolni, hogy erősebb vagy enyhébb lesz-e, mint az első.
Nelu Tătaru egészségügy-miniszter is arra kérte a parlamentet, hogy hagyja jóvá a veszélyhelyzet maghosszabbítását. A román közszolgálati televíziónak arról beszélt: reméli, a honatyák racionálisak lesznek majd, és a világjárvány kontextusában döntenek majd, nem a politikában. Leszögezte: továbbra is fennáll a járványveszély, ezt pedig a kormánynak és az államfőnek kezelnie kell. Hozzátette: be kell tartani a lazítások fokozatosságát, hogy visszatérhessen a „kvázi normalitás”. Kifejtette: az, hogy az intenzív osztályon ápolt betegek száma 200 alatt van, lehetővé teszi a helyzet kezelését, nincsenek túlterhelve a kórházak. Az elmúlt hétvége – amely az első olyan hétvége volt, amikor szabadon teraszozhattak az emberek – után számítani lehet arra, hogy fluktuáció áll be az új esetek számában.
Mint arról beszámoltunk, Klaus Iohannis államfő kedden jelentette be, hogy további lazítások mellett indokolt a veszélyhelyzet meghosszabbítása, és felszólította a parlamentet, hogy szavazza ezt meg. Az ellenzék irányította törvényhozás főbb pártjai azonban jelezték: nem kívánják meghosszabbítani a rendkívüli jogrendet. A PSD szerdán közleményt tett közzé, amelyben felhívta a figyelmet: a veszélyhelyzet meghosszabbítása több ezer céget tesz végképp tönkre, és több százezer ember kerülhet utcára miatta. Az ellenzéki párt szerint nem csupán a vendéglátóipart, hanem a szolgáltatói szektort, a fuvarozókat és a mezőgazdaságot is negatívan érintené a további korlátozás.
Már nem dolgozik a bukaresti Politikatudományi és Közigazgatási Egyetem (SNSPA) Marius Pieleanu szociológus, akit volt diákjai szexuális zaklatásával gyanúsítottak meg.
Egy craiovai férfit családon belüli erőszak miatt őrizetbe vettek, miután megverte 11 éves fiát.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) újabb elsőfokú (sárga) figyelmeztetéseket adott ki hétfőn; ezek az ország nyugati és délnyugati részében esőre, a déli országrészben kánikulára figyelmeztetnek.
Călin Georgescu volt államelnök-jelölt hétfő reggel megjelent a legfőbb ügyészségen, ahová beidézték az alkotmányos rend elleni cselekményekkel kapcsolatos ügyben, amelyben Horațiu Potra zsoldoscsapatának tagjaival együtt érintett.
Hétfőtől zajlik a pótérettségi: az első napon a román nyelvi kompetenciák szóbeli felmérése zajlik.
Románia 350 millió eurót veszített el, amelyet gátak, víztározók és árvízvédelmi beruházások megvalósítására hívhatott volna le az Európai Unió helyreállítási alapjából.
Rövid beavatkozás után eloltották a tűzoltók a vasárnap délután egy személyszállító vonat egyik kocsijában kiütött tüzet – tájékoztatott a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Viharok várhatók vasárnap estétől hétfő reggelig a Bánságban, a Körösvidéken, Máramarosban, Erdély északnyugati részében és az Erdélyi-szigethegységben, míg a déli megyékben kánikulára lehet számítani vasárnap és hétfőn.
A fogyasztóvédelmi felügyelők ezen a héten 800 ezer lejre róttak ki bírságokat a tengerparton és elrendelték 29 vállalkozás tevékenységének leállítását az ellenőrzések alatt tapasztalt hiányosságok orvoslásáig.
Radu Miruță gazdasági miniszter szombat délután megérkezett a helyzet felmérésére a kudzsiri fegyvergyárba, amelynek lőszercsarnokában tűz pusztított a szombatra virradó éjszaka.
szóljon hozzá!