Határeset. Hullámokat vert az óbébi új átkelő ügye
Fotó: Poliţiadefrontieră.ro
Bukarestben jelenleg nincs meg a politikai akarat a magyar–román viszony javítására, a román elitet pedig a magyarellenesség fűzi össze – vélekedett a Krónika megkeresésére Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője a legújabb magyar–román diplomáciai csörte kapcsán.
2020. június 21., 18:422020. június 21., 18:42
2020. június 21., 18:462020. június 21., 18:46
Kérdésünkre, hogy mennyire szól a román belpolitikai küzdelmekről Klaus Iohannis döntése, amellyel megtámadta az Óbéb–Kübekháza határátkelő megnyitását, és mennyire kell azt a magyar–román viszony fényében értelmezni, leszögezte:
Románia elutasítja, elfogadhatatlannak és nyelvezetét tekintve tiszteletlennek tartja azokat a bírálatokat, amelyeket Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogalmazott meg pénteken Klaus Iohannis román elnökkel szemben – olvasható a román külügyminisztérium közleményében.
Az Államfői Hivatal vizsgálja alkotmányosság szempontjából a parlament működését, és a román alaptörvény szerint nemzetközi megállapodásokat, például határátkelők létesítését a kormány köthet. Ha az államfő részéről kétely merül fel a parlament döntéseivel kapcsolatban, joga van az AB döntését kikérni. Az elmúlt években Iohannis elnök több alkalommal nehezményezte a honanyák és honatyák tevékenységét, a mostani eset tehát nem egyedi.
Budapestről nézve nem volt teljesen érthető Iohannis elnök határnyitásóvása. Szerencsésnek találnám, ha a két kormány és a két parlament rendszeresebben kapcsolatban lenne, tisztáznák közös ügyeiket. Meglátásomban a román kormánypárt és a román ellenzék, valamint a román és a magyar kormány közötti, ebben az esetben is hevesre sikerült reakciókban a bizalomhiány, és a járvány okozta vészhelyzet feszültsége is szerepet játszik.
– mondta az elemző. Arra a felvetésünkre, milyen érdeke fűződik Iohannisnak ahhoz, hogy megpróbáljon keresztbe feküdni egy magyar–román határátkelő létrehozásának, Barabás T. János kifejtette, nem látja, milyen érdeke lenne a határforgalom megnehezítésében. Ezt egy elnöki nyilatkozatban lehetett volna tisztázni, és nem csak a határnyitás megóvását bejelenteni, akkor Budapesten nem lettek volna kételyek.
– jelentette ki.
Azon kérdésünkre, miért teszi a kormány rendszeresen a román belpolitikai kampány témájává Magyarországot – mint ismert, a két legutóbbi kormányülésen Ludovic Orban a magyar kormányon köszörülte a nyelvét –, az elemző leszögezte: tudomásul kell vennünk, hogy a román nemzeti egység létrehozása Magyarország rovására történt meg 100 éve.
„Kevés idő volt arra, hogy a történelem értelmezéseken túlmenően más értékek is határozottabban érvényesüljenek a nemzettudatban. Már Ceausescu korában fő politikai eszköz volt a magyarellenesség.
Tehát ha összefogásra van szükség, akkor az elit szerint szidni kell a magyarokat, ha van ennek alapja, ha nincs – mert a román elit nem érzi elég erősnek az összetartozást létrehozó saját nemzeti értékeit” - vázolta a helyzetet.
Emlékeztetett: Európában számos példa van arra, hogy szomszéd államok történelmi sérelmeket hordoznak, de ezt helyre tudják tenni, és a közös történelem a normális élet részévé válik. „Tehát nem kell túldramatizálni a kétoldalú kapcsolataink helyzetét, de dolgozni kell a problémák oldásában.
Ha Bukarest nem segíti elő megfelelően a szakértő történészek, társadalomtudósok közös munkáját, találkozóit, a civil világ közeledésesét, és csak szólamokat pufogtat, akkor nem csoda, hogy a média, és a politikusok mindkét országban zaklatottan közelítik meg a kapcsolatainkat.
Az 1950-es években De Gaulle és Adenauer őszintén gondolták a német-francia közeledést, és ennek részeként támogatták például a fiatalok kölcsönös látogatásait, munkavállalását, oktatását” - hangsúlyozta Barabás T. János.
Kérdésünkre, miszerint lehetséges-e az egyre hűvösebb magyar–román viszony normalizálása annak fényében, hogy a frissen kidolgozott román védelmi stratégia kiemelt figyelmet szentel az illiberális demokrácia kockázatának, ami egyértelműen Magyarország ellen irányul, reményét fejezte ki, hogy a romániai választási kampány múltával a józan politikai hangok kerülnek az előtérbe.
Így a magyar–román kétoldalú kereskedelem meghaladta tavaly a 9 milliárd eurót, míg pl. román-bolgár viszonylatban ez az összeg 2-3 milliárd euró. A kétoldalú kereskedelemben csökken a román passzívum, vagyis gyorsabban nő a romániai export, ez is jelzi, hogy a gazdaságban növekszik a román érdek a kiegyensúlyozott politika iránt. A romániai vállalkozóknak mi vagyunk a legmegbízhatóbb partnerek a régióban, sajnos a politikusokra ez nem vonatkozik. A magyar OTP bank korrekt és innovatív üzletvitele román szakvélemények szerint jótékonyan hat a román gazdaságra, nekünk pedig például a román energiapolitikához való jobb bekapcsolódás lenne nagy segítség. Üzletembereink megbíznak egymásban. Tanuljunk tőlük” – fejtette ki lapunknak Barabás T. János.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hétfőtől zajlik a pótérettségi: az első napon a román nyelvi kompetenciák szóbeli felmérése zajlik.
Románia 350 millió eurót veszített el, amelyet gátak, víztározók és árvízvédelmi beruházások megvalósítására hívhatott volna le az Európai Unió helyreállítási alapjából.
Rövid beavatkozás után eloltották a tűzoltók a vasárnap délután egy személyszállító vonat egyik kocsijában kiütött tüzet – tájékoztatott a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Viharok várhatók vasárnap estétől hétfő reggelig a Bánságban, a Körösvidéken, Máramarosban, Erdély északnyugati részében és az Erdélyi-szigethegységben, míg a déli megyékben kánikulára lehet számítani vasárnap és hétfőn.
A fogyasztóvédelmi felügyelők ezen a héten 800 ezer lejre róttak ki bírságokat a tengerparton és elrendelték 29 vállalkozás tevékenységének leállítását az ellenőrzések alatt tapasztalt hiányosságok orvoslásáig.
Radu Miruță gazdasági miniszter szombat délután megérkezett a helyzet felmérésére a kudzsiri fegyvergyárba, amelynek lőszercsarnokában tűz pusztított a szombatra virradó éjszaka.
Romlott és válságosra fordult az állapota a bukaresti Agrippa Ionescu kórház intenzív osztályán kezelt Ion Iliescunak – közölték szombaton az egészségügyi intézmény képviselői.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter péntek este lemondásra szólította fel a bukaresti Floresca sürgősségi kórház égési sérülteket kezelő osztályának vezetőjét.
A bírák és ügyészek nettó fizetésének 70 százalékát kitevő nyugdíj – körülbelül 11 309 lej – nem elegendő a megélhetéshez – vélekedik a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache.
Robbanások által kövezett tűz ütött ki péntekről szombatra virradó éjjel 1 óra körül Kudzsir város két fegyvergyárának egyikében, egy 700 négyzetméteres lőszercsarnokban.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás