"Bár kiállíthatok az Armoryn, és egyéni tárlatom volt Berlinben, két évvel ezelőtt Váradon nem jutottam be egy megyei tárlatra, Ujvárossy Lászlóval és Bóné Rudolffal egyetemben. Nem tudom, milyen szempontok alapján történt a válogatás."
Ami nem látszik, amiről nem beszélünk, az nincs is – a hajdani pártállam cenzúrája vallotta ezt, nyíltan vagy burkoltan, vakon bízva feltételezett kommunikációs monopóliumában. Csakhogy kommunikációs monopólium, abszolút hírzárlat még akkor, a műholdas tévéadók és a számítógépes világháló előtt sem létezett.
Túl vagyunk az európai parlamenti választásokon, s egyben egy politikai vonatkozásban igencsak mozgalmas tavaszon, melynek történései rendhagyó módon felkavarták, de legalábbis megmozgatták az erdélyi magyar belpolitika állóvizét.
Hevesen tiltakozik a kolozsvári tudományegyetem magyar tanszéke az ellen, hogy Nagyváradon magyar szakot indítson a Partiumi Keresztény Egyetem. A képzés minőségi szempontjaira hivatkoznak, meg arra, a magánegyetem vállalta volna, hogy csak kiegészítő szakokat hirdet meg, azaz beéri a másodhegedűsi szereppel az idők végezetéig, illetve nyilván addig, amíg a kolozsvári állami egyetemi képzés helyzete nem rendeződik.
Sok embernek ajánlom...
Az van, hogy önmagunkból kikönyökölve, kettő, esetleg három darab nagyon tisztára törölt intellektuális szemüvegen át hunyorgunk jobbra is, meg balra is. Ha már eléggé ki vagyunk könyökölve magunkból, annyira, hogy fennáll a veszélye, hogy egyszer csak kiesünk, kellő ügyességgel és hajlékonysággal visszafordulva, ráláthatunk magunkra.
"Sokszor már azon gondolkodom, hogy abba kellene hagyni az egészet, és átadni valaki másnak. De elszomorít, hogy azok, akik hivatásuk révén fel kellene hogy karolják a cserkészetet, eléggé közömbösen viszonyulnak az ügyhöz." - Beszélgetés Samu Pál szászrégeni pedagógussal, közösségszervezővel
Az emlékiratoknak Erdélyben négyszáz éves múltjuk, hagyományuk van, memoárok mostanában is szép számmal jelennek meg. Műszaki beállítottságú szerzőktől viszont, akik inkább a képletek-számok, semmint a szárnyas szavak mesterei, visszaemlékezéseket csak elvétve olvashatunk. Mina László nyugdíjas brassói mérnök, egykori részlegvezető életútjának megkönyvesítése üdítő ritkaságnak számít. Hogy az Úton című vaskos kötete a Fulgur Kiadónál...
Nem véletlen, hogy Harcsa Veronika egyre gyakrabban szerepel számos igényes magyarországi zenei produkcióban, legyen szó dzsesszről, popzenéről vagy elektronikus tánczenéről. A bűbájos, hihetetlenül érett hangú szőke énekesnő egyszerűen nem tud tévedni: ha szerepet vállal vendégénekesként, vagy saját zenekarával lép színpadra, egészen biztosan kiváló teljesítményt nyújt.
Magyarországon számos elemzés látott napvilágot az európai parlamenti (EP) választások eredményével: az átütő jobboldali győzelemmel, a kormányzó Magyar Szocialista Párt vereségével, a Jobbik előretörésével kapcsolatban. A Political Capital elemzése például rámutat: Európában évek óta megfigyelhető jelenség a szociáldemokrata pártok válsága, az EP-választások ennek a folyamatnak a kiteljesedését bizonyították, ugyanakkor Magyarországon megingathatja...
A kolozsvári egyetem magyar nyelvészeti és magyar irodalomtudományi tanszékeinek tanárai az általánosan hangoztatott közös érdekeket és szakmai elvárásokat kifejező elvek, valamint a romániai szakképzési feltételek és lehetőségek alapján indokolatlannak tartják a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemnek azt a szándékát, hogy 2009 őszétől párhuzamos képzést indítson magyar nyelv és irodalom szakon.
Egy, a Román Munkáspárt (RMP) Kolozs tartományi bizottsága által 1956. május 22-én készült jelentése már felszínre hozott néhány részletet arról, ahogyan a Szekuritáté tisztjei 1955–56-ban túlkapásoktól sem visszariadva végezték munkájukat. Kolozs tartományban akkor összesen 618 szekus tiszt működött, közülük 276 tagja volt a kommunista RMP-nek, 206 az Ifjúmunkás Szövetségnek (IMSZ), ugyanakkor 39 párttagjelölt volt, és mindössze 97 párton kívülit...
Van egy Grönland méretű sziget valahol az Atlanti-óceánon, nemzetközi vizeken, amely nincs feltüntetve a térképeken. Ez a béke szigete. Soha senki nem járt rajta, egyetlen ország sem próbálta gyarmatosítani, a nagyhatalmak nem vitatkoznak azon, hogy melyiküket illeti meg a terület, kinek van joga kiaknázni a terület adta lehetőségeket, a világ vezető politikusai nem küldenek egymásnak hosszú, szigorúan bizalmas üzeneteket alkukról, kérésekről és...
Beszélgetés Vénig László nagykárolyi fotóművésszel. „Megnézték, mit teszünk a borítékba, mert féltek, a külföldiek előnytelen képet alkotnak Romániáról. Végignézték, ahogyan levarrjuk a borítékot és megcímezzük, majd lepecsételték, nehogy valaki utólag módosíthassa annak tartalmát.”
A Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) 1956. február 14. és 25-e között Moszkvában lezajlott, XX. kongresszusa mérföldkőként vonult be a kommunizmus történetébe. Nyikita Szergejevics Hruscsov szovjet pártfőtitkárnak a kongresszus utolsó napján elhangzott, addig titkos jelentése ugyanis feltárta a sztálini korszak egyik szakaszát és a volt diktátor egyes túlkapásait.
A nyolcvanas évek Nyugat-Berlinje sok érdekességgel lepte meg az oda látogatókat, köztük e sorok íróját is. Zárt város volt, már a Kelet-Berlinből való átjutás is különös kalandnak számított. Vendéglátóink végigvezettek az egykor pompás, de újra elegáns Kurfürstendammon, ellátogattunk a legendás állatkertbe. Büszkén meséltek a város gyors fejlődéséről, s egy közép-európai számára szokatlan módon nem volt számukra tabutéma.
Az egyik leszakítja a pirosas-fehéres-ezüstös cigarettásdobozról a celofánfóliát, s azzal a lendülettel már ereszti is alá, a földre. Bele a gyönyörű, üdezöld pázsitba. Kigyúrt a fickó, szó se róla, s trendin öltözött: hegyes orrú fekete cipő, farmernadrág, valamiféle ujjatlan póló, majdnem nullásra nyírt haj, na és természetesen az elmaradhatatlan vastag napszemüveg.
"1956-ban az erdélyi kérdés megoldására négy elképzelés létezett, és ezeket olyan körülmények között készítették elő és vállalták azok kidolgozói, hogy tudták, az életükkel játszanak. Ebből erőt is lehet meríteni, amikor például az autonómiáról vitázunk." - beszélgetés Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi íróval, történésszel
Látogatottsági adatok