Balázs-Fülöp Emese sok mindent megtanult újraértelmezni, amióta Kongóban él
Fotó: Balázs-Fülöp Emese személyes archívuma
Balázs-Fülöp Emese nem átutazó, nem nézelődő vendég Afrikában. Már több mint egy éve Kongóban él, ahol a mindennapjai egyszerre telnek diplomáciai rendezvényeken, esténként estélyi ruhában, valamint a falakon túl, ahol éhező gyerekek kéregetnek. Élete egyszerre szól luxusról és küldetésről, gyökértelenségről és mély elköteleződésről. Története nem egy romantikus „világmegmentő” narratíva, hanem annak a ritka tapasztalatnak a lenyomata. Balázs-Fülöp Emese online adott interjút lapunknak a fekete kontinensről.
2025. augusztus 10., 10:132025. augusztus 10., 10:13
2025. augusztus 10., 10:182025. augusztus 10., 10:18
Balázs-Fülöp Emese már gyerekként tudta, hogy Afrikába szeretne menni, holott semmilyen kézzelfogható kapcsolata nem volt a kontinenssel. Az évekig fotósként dolgozó gyergyószentmiklósi nő Erdélyből Budapestre került, ahol tíz évet élt. Amikor úgy érezte, hogy megteremtette a saját anyagi biztonságát, elhatározta, eljött az ideje annak, hogy visszaadjon valamit a világnak önkénteskedés, adakozás, a rászorulók megsegítése által.
Elmondása szerint bár már akkor úgy érezte, hogy megérkezett oda, ahova mindig is vágyott, első útja megrendítő volt. „Nem tudtam beszélni róla, ha csak annyit kérdeztek, milyen volt, már sírtam” – idézte fel, hozzátéve, hogy ami sokaknak csak képernyőn keresztül, a dokumentumfilmekből ismerős – az iskolázatlan gyerekek, az alultápláltság, a fedél nélküli nyomor –, az ott volt előtte, körülötte.
Fotó: Balázs-Fülöp Emese személyes archívuma
De Balázs-Fülöp Emese nem fordult el, nem hátrált meg, az első útja csak a kezdet volt.
Egy kis üzletet nyitottak, ahol először vizet, később édességet és hajcsatokat, apróságokat árultak. Ahogy Balázs-Fülöp Emese fogalmaz: nem halat adott nekik, hanem megtanította őket halászni, az igyekezett formálni a mentalitásukat, hiszen megtanította, hogyan kell a bevételből új árut venni, nem elkölteni az egészet.
Az önkéntesség azonban nem csak küldetést és munkát adott neki, hanem párkapcsolatot is. Megismerkedett egy Mauritiusról, indiai családból származó férfival, aki szintén segítőként érkezett az árvaházba. Kapcsolatuk éveken át távkapcsolat maradt: találkozók félúton Magyarország és Kongó között, Törökországban, Dubajban.
Balázs-Fülöp Emese jelképesen örökbe fogadott egy hároméves árva lányt, akinek a családját is támogatja
Fotó: Balázs-Fülöp Emese személyes archívuma
Balázs-Fülöp Emese azonban sokáig nem tudott végleg lépni – édesapja éveken át súlyos beteg volt, mellette akart lenni. Azonban amikor őt elveszítette, döntött: Kongóba költözött. Azt mondja, talán a párja sem hitte el igazán, hogy maradni fog, de ő maradt.
A kongói elit világa kevesek által ismert. Sokan közülük fehér vagy arab származásúak: belga, francia, libanoni, kínai üzletemberek, akik 20-30 éve élnek ott, vagy ideiglenes kiküldetésben vannak. Hozzájuk hasonlóan Balázs-Fülöp Emese is része lett ennek a világnak.
A társasági élet fontos menedékké vált: nemcsak az árvaház, nemcsak az örökbe fogadott gyermek, hanem az a nemzetközi baráti kör is, amelynek tagjai – mongol, filippínó, nigériai, francia, libanoni nők – hetente összegyűlnek kávézni. Azt mondja, ezek a kapcsolatok mélyebbek, mint bármely otthoni barátság.
– magyarázta.
Bármennyire is beilleszkedett Balázs-Fülöp Emese az új környezetébe, vannak dolgok, amelyek még mindig fájdalmasan hiányoznak. A szabadság érzése például – az, amit az ember Európában magától értetődőnek vesz.
– illusztrálta az ottani állapotokat.
Egy hatsávos úton naponta tíz sávban közlekednek a járművek, szabálytalanul, szlalomozva, féklámpa nélkül. Egy bevásárlás is csak autóval, sofőrrel, zárt ablak mögött történhet. „A mozgás szabadsága hiányzik legjobban. Olyan, mintha egy aranykalitkában élnél. Gyönyörű minden, mégis zárt” – fejtette ki, hozzátéve, hogy napnyugta után nem járnak ki. Nem biztos, hogy megtámadják, megerőszakolják vagy kizsebelik az embert, de az ellentéte sem. Éppen ezért nem éri meg kockáztatni.
Fotó: Balázs-Fülöp Emese személyes archívuma
Interjúalanyunk is megtapasztalta egyszer a helyi egészségügyi rendszer hiányosságait, sürgősen kezelésre lett volna szüksége, de a kórházi személyzet hosszas próbálkozás után sem tudott egy infúziót bekötni neki, szurkálták, de nem találták a vénáját, alapvető dolgokkal idétlenkedtek.
„Új bevásárlóközpontok nőnek ki a földből, miközben egy eső elmoshatja a fél kerületet, mert nincs csatornázás. Gyönyörű szállodák és irodaházak épülnek, de ha komolyabb bajod van, az első géppel el kell repülnöd Dél-Afrikába vagy Törökországba orvoshoz” – mondta. Bár az ország sok évnyi diktatúra után látszólag a fejlődés útjára lépett, a belső konfliktusok ma sem ritkák.
Bár ő maga is önkéntesként került az országba, az évek alatt sok minden kapcsán felnyílt a szeme. A kontinensben rejlő ellentmondásokat talán a legélesebben a segélyszervezetek működésén keresztül látja.
– magyarázta, hozzátéve, szerinte a helyi emberek lennének a legalkalmasabbak a terepmunkára – nem csak azért, mert olcsóbb, hanem mert értik, ismerik a helyi viszonyokat.
Fotó: Balázs-Fülöp Emese személyes archívuma
„Olyan sok pénz megy el az adminisztrációra, a bérletekre, a reprezentációra, hogy a támogatásból alig marad a rászorulókra” – tette hozzá. Amikor arról faggattam, hogy a szabadság érzetén túl mi hiányzik, igazi erdélyiként rávágta, hogy az ételek.
A frissesség luxus. Bár van szakácsuk, Balázs-Fülöp Emese gyakran inkább maga főz – egyszerűen azért, mert vágyik az ismerős ízekre, azokra az ételekre, amelyeken felnőtt. „A férjem szerencsére imádja az európai kajákat. A szakács viszont kicsit bánatos, mert fölöslegesnek érzi magát” – meséli.
Fotó: Balázs-Fülöp Emese személyes archívuma
A főváros legmodernebb boltjai ellenére sok mindenhez kapcsolat kell. A jó hús ritka, a beszerzésekhez hálózatra van szükség: ismerni kell, ki árulja, mikor érkezik, hova szólnak, ha van. Ha csirke kell, tudnod kell, ki a csirkés, friss disznóhúst meg szinte lehetetlen beszerezni. A helyi konyha ezzel szemben zöldségeken, és kecskehúson alapul.
A vallás is új értelmet nyert Balázs-Fülöp Emese életében Kongóban. Rendszeresen jár vatikáni követek által tartott misére, de ott azok egészen más légkörben zajlanak, mint amit Európában megszokott.
„Itt mindenki együtt van: indiaiak, muszlimok, feketék, fehérek, filippínók. És van egy pont a misében, amikor a pap azt mondja: most mindenki imádkozzon a saját istenéhez. Elképesztően megható. Mi Európában sokszor túl merevek vagyunk. Itt viszont azt látom, hogy a hit nem szabály, hanem közösség” – fejtette ki a Krónikának Balázs-Fülöp Emese.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Román Vasúttársasághoz (CFR) érkezett panasz szerint szombaton a balázsfalvi állomáson a Mangalia-Kolozsvár között közlekedő vonat kilences kocsijában egy kinyíló ablak megütött két gyermeket – számolt be a vállalat.
Egy 47 éves hivatásos pilóta és egy 18 éves fiatal az Aradon szombaton történt repülőgép-baleset halálos áldozata. Az utas pilóta szeretett volna lenni.
Egy aradi gyár udvarára zuhant szombaton egy kis méretű repülőgép, két személy meghalt.
Hegyi balesetben életét vesztette pénteken egy 39 éves nagyszebeni túrázó a Fogarasi-havasokban, a Szuru-vízesés térségében.
Inkább a magyarellenességről hírhedt AUR jelöltjét támogatta az RMDSZ a szaniszlói alpolgármester-választáson, csakhogy ne az Erdélyi Magyar Szövetségé legyen az eddig betöltetlen tisztség – állítja az EMSZ. Az RMDSZ tagadja ezt.
Július közel 2 Celsius-fokkal volt melegebb Romániában az ilyenkor megszokottnál: Olténiában 43 Celsius-fok feletti, Erdélyben pedig 40 fok feletti hőmérsékleti értékeket mértek.
Három orvhalászt bírságoltak meg, illetve fosztottak meg a zsákmányuktól és a felszereléseiktől a rendőrök Arad megyében az elmúlt napokban.
Aláírták a szerződést a nagyközönség által közel húsz éve nem látogatható temesvári Hunyadi-kastély restaurálási és megerősítési munkáinak elvégzésére – jelentette be pénteken Alfred Simonis, a Temes megyei közgyűlés elnöke.
Vízbe esett egy 40 év körüli nő péntek délelőtt Aradon, a városháza mögötti parkot a városi stranddal összekötő gyalogoshíd közelében.
A helyi vészhelyzeti bizottság újabb 30 nappal, szeptember 9-éig meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon – számolt be csütörtökön a Hargita megyei prefektusi hivatal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!