Fotó: A szerző felvétele
2009. január 29., 09:502009. január 29., 09:50
A múzeum Tolerancia Termének robusztus kőoszlopai és évszázados árkádjai alatt kaptak helyet Hadik Gyula kőbe, fába faragott stilizált szobrai, nagyméretű krétarajzai, érméi. Vargha Mihály szobrászművész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója felidézte a tárlatnyitón, hogy Benczédi Sándor sepsiszentgyörgyi építésztől kapta meg a Hadik műveit bemutató katalógust, és rögtön tudta, hogy ezeknek a műveknek nem a Gyárfás Jenő Képtárban, hanem erőteljességük és archaizmusuk miatt a Székely Nemzeti Múzeum lovagtermében a helyük. „Olyan természetességgel árad a művészi humánum ezekből a munkákból, mint ahogy a levegőt vesszük” – méltatta a kiállított munkákat Vargha.
A Zárt tömbök nyíltsága tárlat kurátora a kiállító művész fia, Hadik András, aki úgy válogatta össze az anyagot, hogy a művész minden periódusából kerültek be szobrok, térplasztikák, rajzok. A korai és az egészen új művek között is nagy az egység: egy tőről, egy lélegzetről fakadnak, csak a keletkezésük dátuma változó. Hadik minden művében a találékonyság és az anyagtisztelet között egyensúlyoz, kőből, fából alkotott plasztikái nemes egyszerűséggel, emberi melegséggel megformáltak. Plasztikáiban az archaizáló jelleg némi groteszk hangvétellel párosul. Jelentős a művészekről készült portrésorozata is.
Hadik Gyulát 1949-ben sikeres felvételi után osztályidegenként eltanácsolták a Budapesti Képzőművészeti Főiskoláról, ez akár derékba is törhette volna a pályafutását, de ő konok kitartással kereste a lehetőséget a továbblépésre, a tanulásra – ismertette a múzeum igazgatója. „Jó is, hogy néha fejbe vágtak, különben ki tudja, milyen őrült művész lettem volna” – jegyezte meg Hadik Gyula. A nyolcvannégy éves szobrászművész úgy vélekedett, hogy kissé művészetellenes világban élünk, és örömének adott hangot, hogy a kiállítás megnyitójára mégis sokan eljöttek. A tárlat február 27-éig látogatható a Székely Nemzeti Múzeum Tolerancia Termében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
Látogatottsági adatok