Véget ért a szavazás, a magyar megyékben alacsony volt a szavazási kedv

elnök

Elkezdődött. A romániai választópolgárok 11 jelölt közül választhatnak elnököt a vasárnapi első fordulóban

Fotó: Haáz Vince

Reggel hét órakor elkezdődött Romániában a megismételt elnökválasztás első fordulója, amelyben 11 jelölt közül választhat a több mint 18 millió választópolgár.

Krónika

2025. május 04., 07:002025. május 04., 07:00

2025. május 04., 21:132025. május 04., 21:13

20.27 Egy órával az urnazárás előtt is elmaradt a részvétel a 2024 novemberi, utólag érvénytelenített első fordulóhoz viszonyítva: tény viszont, hogy működött a mozgósítás, mivel a különbség 0,51 százalékra csökkent. Most 50,68 százalékos részvételt regisztráltak (9 116 092 választópolgár járult 20 óráig az urnákhoz) a korábbi 51,19 százalék után.

Magas volt a részvételi arány a következő megyékben:

  • Ilfov – 63,75 százalék;
  • Giurgiu – 55,38 százalék;
  • Kolozs – 52,67 százalék;
  • Argeș – 52,43 százalék;
  • Olt – 50,75 százalék.

A legkevesebben a következő megyékben mentek el szavazni:

  • Vaslui – 31,49 százalék;
  • Szatmár – 34,78 százalék;
  • Kovászna – 36,41 százalék;
  • Botoșani – 36,59 százalék;
  • Máramaros – 38,85 százalék.

A szavazatukat 20 óráig leadó választók közül 8 176 368-an (45,45 százalék) az országban, 939 724-en külföldön járultak az urnákhoz.

Vagyis diaszpórában továbbra is nagyobb a választási kedv,

mint az utólag érvénytelenített 2024-es választáson, amikor 20 óráig 767 579-en voksoltak.

A legtöbben Olaszországban (169 000), Németországban (158 000), az Egyesült Királyságban (146 000), Spanyolországban (113 000), a Moldovai Köztársaságban (88 000) és Franciaországban (49 900) szavaztak. Belgiumban 41 000, Ausztriában 29 000, Hollandiában 25 000, Írországban 14 000, Dániában 11 900, az Egyesült Államokban 11 800, Kanadában 7900 román állampolgár voksolt.

19.48 A koalíciós partnerek eközben felrótták Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek, hogy nem sikerült megfelelő mértékben mozgósítania a magyar választópolgárokat – állította vasárnap este az Adevărul politikai forrásokra hivatkozva.

Mint ismeretes, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció Crin Antonescu volt PNL-elnök személyében közös államfőjelöltet indított.

A magyar többségű megyék, Hargita és Kovászna azonban a mezőny hátsó felében kullognak a részvételi arány tekintetében, és a többi, jelentős magyar lakosságú megye sincs az élmezőnyben.

19.44 Egyre kétségbeesettebbnek tűnik az RMDSZ. Csoma Botond szóvivő rövid üzenetet adott ki nem sokkal 19.30 óra után:

Idézet
Másfél óra van az urnazárásig, és nagy a baj! Drasztikusan le vannak maradva a magyar megyék. Most még változtathatunk! Menj szavazni, és szólj barátaidnak!”

19.28 Enyhén, 2,41 százalékpontról 1,8 százalékpontra csökkent a különbség, de még a 19 órai adatok szerint is elmarad a szavazói kedv a 2024 novemberi, utólag érvénytelenített elnökválasztáson regisztrálttól: az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap 19 óráig 8 492 879 választópolgár, a választói névjegyzékben szereplők 47,21 százaléka szavazott az államfőválasztás első fordulójában.

2024-ben 19 órakor 49,01 százalék volt a részvételi arány.

Magas volt a részvételi arány a következő megyékben:

  • Ilfov – 58,40 százalék;
  • Giurgiu – 50,28 százalék;
  • Argeș – 49,18 százalék;
  • Kolozs – 48,53 százalék;
  • Olt – 47,25 százalék.

A legkevesebben a következő megyékben mentek el szavazni:

  • Vaslui – 29,69 százalék;
  • Szatmár – 32,45 százalék;
  • Kovászna – 33,78 százalék;
  • Botoșani – 34,61 százalék;
  • Máramaros – 36,29 százalék.

A szavazatukat 19 óráig leadó választók közül 7 596 649-en (42,23 százalék) az országban, 896 230-en külföldön járultak az urnákhoz.

A diaszpórában továbbra is nagyobb a választási kedv, mint az utólag érvénytelenített 2024-es választáson, amikor 19 óráig 726 931-en voksoltak.

18.51 Összehangoltan, a Facebook közösségi platformon Reels-videókban próbálnak minél több erdélyi és partiumi szavazót voksolásra bízni az RMDSZ-politikusai, miután a magyarok által lakott megyékben továbbra is elmarad a szavazási kedv az országos átlagtól.

Cseke Attila fejlesztési miniszter:
„Van még két óra! Menj el szavazni, ha már megtetted, emlékeztesd rokonaid, barátaid!”

Tánczos Barna pénzügyminiszter:
„Arra kérek mindenkit, aki még nem volt, menjen el szavazni. Hozzuk be a lemaradást! Ne hagyjuk, hogy magyarellenes elnöke legyen Romániának – küldjünk be olyan jelöltet a második fordulóba, aki le tudja őt győzni!”

Szakács-Paál István, Székelyudvarhely polgármestere:
„A 18 órás részvételi adatok alapján nem dőlhetünk hátra, bár szeretnénk!”

Bíró Barna Botond, a Hargita megyei közgyűlés elnöke:
„Az országos részvétel nagyon magas, és tovább fog nőni. Most még be tudjuk hozni a lemaradást! Aki még nem tette meg, este 9-ig, kérem, menjen szavazni!”

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere:
„Figyelem, rossz híreim vannak!”

18.34 Belföldön tovább nőtt az urnáktól távolmaradók aránya 2024 novemberéhez viszonyítva: az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap 18 óráig 7 813 254 választópolgár,

a választói névjegyzékben szereplők 43,44 százaléka szavazott az államfőválasztás első fordulójában. 2024 novemberében ez az arány ebben az órában már 45,85 százalékos volt,

vagyis a különbség a 17 órakor regisztrált 1,9 százalékpontról 2,41 százalékpontra emelkedett.

Magas volt a részvételi arány a következő megyékben:

  • Ilfov – 53,12 százalék;
  • Giurgiu – 45,27 százalék;
  • Argeș – 45,17 százalék;
  • Kolozs – 44,31 százalék;
  • Olt – 43,34 százalék.

A legkevesebben a következő megyékben mentek el szavazni:

  • Vaslui – 27,45 százalék;
  • Szatmár – 29,80 százalék;
  • Kovászna – 30,88 százalék;
  • Botoșani – 32,35 százalék;
  • Hargita – 33,24 százalék.

A diaszpórában eközben nagyobb a választási kedv, mint az utólag érvénytelenített 2024-es választáson,

amikor 18 óráig 675 003-en voksoltak, most pedig romániai idő szerint vasárnap 18 óráig közel 850 ezer román állampolgár szavazott.

17.33 Miközben a délelőtti órákban jóval nagyobb volt az érdeklődés az elnökválasztás iránt, mint tavaly novemberben, délutánra megfordult a trend:

16 órakor 0,84 százalékponttal alacsonyabb volt a részvételi arány, mint az érvénytelenített voksoláson, 17 órára pedig ez a különbség 1,9 százalékpontra nőtt.

A diaszpórában viszint nagyobb a választási kedv, mint az utólag érvénytelenített 2024-es választáson:

romániai idő szerint vasárnap 17 óráig közel 800 ezer román állampolgár szavazott külföldön, míg novemberben 17 óráig 617 239-en voksoltak.

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap 17 óráig 7 118 882 választópolgár, a választói névjegyzékben szereplők 39,58 százaléka szavazott az államfőválasztás első fordulójában. A 2024-es elnökválasztás utólag érvénytelenített első fordulójában 17 órakor 41,48 százalék volt a részvételi arány.

Városon 4 345 575-en, vidéken 2 773 307-en voksoltak. Mozgóurna segítségével 79 083 választópolgár szavazott. A szavazatukat 17 óráig leadó választók közül 6 320 695-en (35,14 százalék) az országban, 798 187-en külföldön járultak az urnákhoz.

Magas volt a részvételi arány a következő megyékben:

  • Ilfov – 48,25 százalék;
  • Argeș – 41,38 százalék;
  • Giurgiu – 40,75 százalék;
  • Kolozs – 39,87 százalék;
  • Kontanca – 39,45 százalék.

A legkevesebben a következő megyékben mentek el szavazni:

  • Vaslui – 24,70 százalék;
  • Szatmár – 26,56 százalék;
  • Kovászna – 28,17 százalék;
  • Botoșani – 29,89 százalék;
  • Hargita – 30,05 százalék.

17.20 Az RMDSZ Hargita megyei politikusai szinte már rimánkodnak, hogy a választópolgárok menjenek el szavazni, miután a székelyföldi megye 10 százalékkal le van maradva az országos részvételtől.

„Az országos részvétel 35–36%, Hargita megye 10 százalékkal marad el ettől. Udvarhelyszék is csak 27%-on áll. A külföldi szavazókörzetekben másfélszeres a részvétel a tavaly decemberihez képest, és az ország nagyvárosaiban (Brassó, Temesvár, Jászvásár, Kolozsvár) este újabb hullám várható.

Idézet
Ez a magas részvétel a magyarellenes erőknek kedvez.

Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Szentegyháza, Etéd, Boldogfalva és Siménfalva is jelentősen elmarad a korábbi részvételtől.

Idézet
Még van időnk! Arra kérek mindenkit Udvarhelyszéken és Hargita megyében: aki még nem szavazott, tegye meg. 10 perc az egész.

Ha nem lépünk, mások döntenek helyettünk – rólunk. Este 9-ig van lehetőségünk élni a jogunkkal – és kötelességünkkel” – fogalmaz a Krónikához eljuttatott üzenetében Bíró Barna Botond, a Hargita megyei közgyűlés elnöke.

Idézet
Minden óra, minden perc számít. Legyünk ott!

A következő órák döntőek. Most kell megmutatnunk közösségként, hogy számítunk, és ott vagyunk. A kérdés az, ki tudja majd legyőzni a szélsőséges jelöltet a második fordulóban – aki várhatóan az elsőt megnyeri. Minden perc számít.

A szavazás csak pár perc, mégis a jövőnk múlik rajta. Most dől el, hogy előre megyünk, vagy vissza a sötét múltba. Ne engedjük, hogy a szélsőségek vezessék az országot!” – üzeni hasonlóképpen Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.

17.06 A jelentős magyar közösséggel rendelkező erdélyi megyék részvétele továbbra is nagyon elmarad az országos részvételtől – hívta fel a figyelmet Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője a 16 órás adatok tükrében.

Idézet
Hargita, Kovászna és Szatmár megye is a sereghajtók csoportjában van:

Hargita megyében 27 százalékos, Kovászna megyében 25,3 százalékos, Szatmár megyében mindössze 23,6 százalékos a részvétel. Maros megyében 28,1, Bihar megyében 30,4, Szilágy megyében 30,6 százalékos.

Idézet
A nagyobb városok és települések között is súlyos lemaradások vannak

Székelyföldön Barót (20,4), Gyergyószentmiklós (20,3), Kézdivásárhely (21,2) és Székelyudvarhely (24).
Bihar megyében Székelyhíd (22,5), Szilágyságban Szilágynagyfalu (22), Szatmárban Kökényesd (21,3), Sárköz (22,5) maradnak el jelentősen az országos átlaghoz képest” – részletezte a szövetség képviselőházi frakcióvezetője.

Ismételten rámutatott: külföldön 16 óráig még mindig nagyon sokan, majdnem másfélszer annyian szavaztak, mint a tavalyi elnökválasztáson.

A hátralevő pár órában a hosszú hétvége miatt még magasabb részvételre számítunk! Arra kérjük a magyarokat, menjenek szavazni. Ha már voltak, biztassák erre családtagjaikat, barátaikat is. A magyar érdek az, hogy olyan jelöltet juttassunk a második fordulóba, aki meg tudja állítani a magyarelleneseket” – szögezte le Csoma Botond.

16.55 Victor Ponta független elnökjelölt egy délutáni Facebook-bejegyzésben jelentette be, hogy egy Argeș megyei kolostor melletti szavazókörben voksolt. Mint fogalmazott: „a hozzáértésre, a komolyságra, a kemény munkára és mindenekelőtt arra a reményre szavazott, hogy a jövő a miénk”.

Idézet
Abban is hiszek, hogy együtt le tudjuk győzni a jelenlegi válságot,

megvédve a románok szuverén jogait az egészséghez, oktatáshoz, nyugdíjhoz, fizetéshez, alacsony adókhoz, jóléthez és tisztelethez, itt Romániában és mindenhol, ahol polgártársaink élnek!” – fogalmazott Victor Ponta, arra kérve egyúttal az embereket, hogy járuljanak az urnákhoz.

16.22 Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap 16 óráig 6 461 593 választópolgár,

a választói névjegyzékben szereplők 35,92 százaléka szavazott az államfőválasztás első fordulójában.

Városon 3 974 277-en, vidéken 2 487 316-an voksoltak. Mozgóurna segítségével 74 262 választópolgár szavazott.

(A 2024-es elnökválasztás utólag érvénytelenített első fordulójában 16 órakor 36,76 százalék volt a részvételi arány.)

A szavazatukat 16 óráig leadó választók közül 5 715 830-an (31,78 százalék) az országban, 745 763-an külföldön járultak az urnákhoz.

Magas volt a részvételi arány a következő megyékben:

  • Ilfov – 43,77 százalék;
  • Argeș – 37,82 százalék;
  • Giurgiu – 36,82 százalék;
  • Konstanca – 35,94 százalék;
  • Kolozs – 35,72 százalék.

A legkevesebben a következő megyékben mentek el szavazni:

  • Vaslui – 22,13 százalék;
  • Szatmár – 23,61 százalék;
  • Kovászna – 25,26 százalék;
  • Hargita – 26,98 százalék;
  • Botoșani – 27,22 százalék.

Külföldön a legtöbben Olaszországban (135 016), Németországban (124 527), az Egyesült Királyságban (111 952), Spanyolországban (90 445) és Franciaországban (39 190) szavaztak.

Belgiumban 33 444, Ausztriában 23 258, Hollandiában 20 442, Írországban 10 993 román állampolgár voksolt.

16.18 Országszerte több szavazókörzetben is elhunyt személyek szerepelnek az állandó választói listákon – nyilatkozták vasárnapi sajtótájékoztatójukon a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselői. A párt egyik szenátora, Nicolae Vlahu szerint

Bukarestben és Prahova megyében is több helyen észlelték, hogy elhunyt személyek szerepelnek a választói listákon.

Hozzátette, erről konkrét bizonyítékaik vannak, az esetekről értesítették a hatóságokat. Elmondása szerint az ország minden részéről kaptak ilyen jelzéseket, a legtöbbször az elhunytak hozzátartozói jelentették ezeket a helyzeteket.

Idézet
Mindezért azok a minisztériumi illetékesek a felelősek, akik minket vádoltak meg félretájékoztatással. De a félretájékoztatás nem nálunk van, hanem az önök listáin”

– fogalmazott Nicolae Vlahu az Agerpres szerint.

Georgiana Teodorescu EP-képviselő a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy más 'klasszikus, jól bevált' csalási módszerekre is van példa. Az egyik ilyen módszer szerinte a mozgóurnával való visszaélés. „A szavazóhelyiségek megnyitását követően két óra alatt háromszor annyi igénylés érkezett a mozgóurnára, mint az előző választásokon. Argeș megyében például, ahol a 2024-es elnökválasztáson 102 ilyen kérelmet jegyeztek, ma 1400 volt” – magyarázta.

A politikus szerint sok helyen a szavazókörzeti választási irodák elnökei a kitöltetlen jegyzőkönyvek aláírására kötelezik a tagokat, és arra is volt példa szerinte, hogy a választási iroda elnöke hazament a pecséttel.

15.28 Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap 15 óráig 5 828 028 választópolgár, a választói névjegyzékben szereplők 32,4 százaléka szavazott az államfőválasztás első fordulójában.

Városon 3 607 879-en, vidéken 2 220 149-en voksoltak. Mozgóurna segítségével 65 595 választópolgár szavazott.

A szavazatukat 15 óráig leadó választók közül 5 138 275-en (28,56 százalék) az országban, 689 753-an külföldön járultak az urnákhoz.

Magas volt a részvételi arány a következő megyékben:

  • Ilfov – 39,31 százalék;
  • Argeș – 34,24 százalék;
  • Giurgiu – 33,04 százalék;
  • Konstanca – 32,56 százalék;
  • Prahova – 32,22 százalék.

A legkevesebben a következő megyékben mentek el szavazni:

  • Vaslui – 19,96 százalék;
  • Szatmár – 20,93 százalék;
  • Kovászna – 22,64 százalék;
  • Hargita – 24,03 százalék.
  • Máramaros – 22,22 százalék.

Külföldön a legtöbben Olaszországban (125 703), Németországban (114 141), az Egyesült Királyságban (101 898), Spanyolországban (85 085) és Franciaországban (35 599) szavaztak. Belgiumban 30 705, Ausztriában 21 171, Hollandiában 18 639, Írországban 9856 román állampolgár voksolt.

15.17 Nem engedték szavazni az Új Románia Párt elnökjelöltjét, Sebastian Constantin Popescut. A pártelnök a bukaresti műszaki és építészeti egyetemen kialakított szavazóhelyiségben próbált meg szavazni, de elmondása szerint ezt nem tették lehetővé a szavazóbiztosok. Popescu azzal fenyegetőzött, hogy beront a Központi Választási Irodába, ha nem tesznek eleget követelésének.

Idézet
Románia egyik elnökjelöltjének megtiltották, hogy szavazzon, néhány olyan ember, aki nem ismeri a törvényt”

– nyilatkozta. Kijelentette, harmadik alkalommal indul jelöltként az elnökválasztáson, mindig a bukaresti műszaki és építészeti egyetemen szavazott, és ez az első alkalom, hogy megakadályozzák ebben.

Az Agerpres emlékeztet, a hatályos törvény értelmében a szavazás napján a lakóhelyük vagy bejelentett lakcímük szerinti településen tartózkodó választópolgárok csak abban a szavazóhelyiségben szavazhatnak, amelynek állandó választói névjegyzékében szerepelnek.

14.18 A jelentős magyar közösséggel rendelkező erdélyi megyék részvétele nagyon elmarad az országos részvételtől. Az RMDSZ tájékoztatása szerint ez volt állás 13 órakor:

  • Hargita megyében 17,4 százalékos,
  • Kovászna megyében 16,5,
  • Maros megyében 18,7,
  • Szatmár megyében 16,2,
  • Bihar megyében 18,7,
  • Szilágy megyében 19 százalékos a részvétel.

A nagyobb városok és települések között Székelyföldön Barót (13,4), Gyergyószentmiklós (13,5), Kézdivásárhely (15) és Székelyudvarhely (15,9), Bihar megyében Székelyhíd (15), Szilágyságban Kraszna (15,7), Sarmaság (16,1) Szatmárban Kökényesd (10,4), Lázári (13,4), Kaplony (14,4) maradnak el jelentősen az országos átlaghoz képest.

„Külföldön 13 óráig még mindig nagyon sokan: másfélszer annyian szavaztak, mint a tavalyi elnökválasztáson. A külföldi magas szavazási kedv egyértelműen a magyarellenes jelöltnek kedvez. Ezért arra kérjük a magyarokat, ne maradjanak otthon. A magyar érdek az, hogy olyan jelöltet juttassunk a második fordulóba, aki meg tudja állítani a magyarelleneseket” – húzta alá ismételten Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője.

14.09 Anamaria Gavrilă, a Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke is szavazott, majd kijelentette:

az igazságra voksolt vasárnap, arra, hogy a románok visszakapják a választáshoz való jogukat.

A Facebookra feltöltött videóban Gavrilă kiemelte, abban a reményben szavazott, hogy „új emberek” fogják kézbe venni az ország irányítását, akik igazságot szolgáltatnak a romániaiaknak, és „felemelik” az országot.

13.42 Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap 13 óráig 4 399 722 választópolgár,

a választói névjegyzékben szereplők 24,46 százaléka szavazott az államfőválasztás első fordulójában.

Városon 2 749 926-an, vidéken 1 649 796-an voksoltak. Mozgóurna segítségével 35 903 választópolgár szavazott.

A szavazatukat 13 óráig leadó választók közül 3 835 889-en (21,32 százalék) az országban, 563 833-an külföldön járultak az urnákhoz. Utóbbiak közül 559 727-en pótlistán, 4106-an levélben szavaztak. A külföldi szavazóhelyiségek helyi idő szerint péntek reggel 7 órakor nyitottak meg, és romániai idő szerint vasárnap 21 órakor zárnak be.

Magas volt a részvételi arány a következő megyékben:

  • Ilfov – 28,77 százalék;
  • Argeș – 26,15 százalék;
  • Giurgiu – 25,01 százalék;
  • Konstanca – 24,60 százalék;
  • Prahova – 24,51 százalék;
  • Olt – 24,45 százalék.

A legkevesebben a következő megyékben mentek el szavazni:

  • Szatmár – 15,20 százalék;
  • Vaslui – 15,24 százalék;
  • Kovászna – 16,55 százalék;
  • Máramaros – 17,31 százalék;
  • Beszterce–Naszód – 17,37 százalék.

Külföldön a legtöbben Olaszországban (106 839), Németországban (88 474), az Egyesült Királyságban (80 611), Spanyolországban (68 539) és Franciaországban (27 741) szavaztak.

Ausztriában 17 197, az Amerikai Egyesült Államokban 8400, Kanadában 6062 román állampolgár voksolt.

12.58 Silviu Predoiu, a Nemzeti Akció Liga Pártjának jelöltje vasárnap kijelentette, hogy egy tisztelt és elismert Romániára szavazott az elnökválasztáson.

Az egyik bukaresti iskolánál nyilatkozó politikus az urnáktól távozóban a sajtónak elmondta, hogy

változásra szavazott, de nem reformra, mert az már elkésett.

„Egy olyan Romániára szavaztam, amelyik, ha kap valamit, (...) akkor azt azért kapja, mert megérdemli, nem azért, mert könyörög érte. Egy olyan Romániára, amelyik, ha ad, akkor azért ad, mert tudja, hogy adnia kell, nem pedig azért, mert azt mondják neki” – nyilatkozta a jelölt.

A Külföldi Hírszerző Szolgálat volt igazgató-helyettese a választások külföldi befolyásolására vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette:
„Semmilyen külső erő nem árthat nekünk jobban, mint mi magunknak”.

12.46 Diana Șoșoacă „mindenki számára láthatóan” szavazott vasárnap, anélkül, hogy elvonult volna a szavazófülkébe, és kijelentette, hogy az elnökválasztás törvénytelen és alkotmányellenes. A szavazóhelyiségben a SOS Románia párt elnöke egyik jelöltre sem pecsételt, hanem más neveket írt a szavazólapra, többek között román uralkodók és legionárius, illetve a kommunista rezsim vezetőinek neveit, majd a sajátját is. Mindezt online közvetítette a közösségi oldalakon. Kijelentette, hogy „így néz ki a szavazás egy illegális és alkotmányellenes választáson”, és hogy ő „átláthatóan” szavazott.

Idézet
Nem fogok szavazni olyan választásokon, amelyeket ez a rendszer szervez, amely 35 éve gyilkolja Romániát, gyilkolja a demokráciát, még csak nem is engedi nekünk, hogy felépítsük.

Ezért szavazok mindenki számára láthatóan. Azt csinálok a szavazatommal, amit akarok” – nyilatkozta az újságíróknak.

A szavazóhelyiségben két rendőr is megjelent, akik igazoltatták Șoșoacát. A pártelnök kijelentette, hogy vállalja, ha megbírságolják.

12.37 Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap 12 óráig 3 515 524 választópolgár, a választói névjegyzékben szereplők 19,54 százaléka szavazott az államfőválasztás első fordulójában. Városon 2 214 048-an, vidéken 1 301 476-an voksoltak. Mozgóurna segítségével 21 591 választópolgár szavazott.

Magas volt a részvételi arány a következő megyékben:

  • Ilfov – 22,53 százalék;
  • Argeș – 20,92 százalék;
  • Olt – 20,43 százalék;
  • Giurgiu – 20,03 százalék;
  • Teleorman – 19,89 százalék;
  • Konstanca – 19,81 százalék.

A legkevesebben a következő megyékben mentek el szavazni:

  • Szatmár – 11,33 százalék;
  • Vaslui – 12,23 százalék;
  • Kovászna – 12,36 százalék;
  • Beszterce–Naszód – 12,70 százalék;
  • Máramaros – 12,91 százalék.

A szavazatukat 12 óráig leadó választók közül 3 012 569-en (16,75 százalék) az országban, 502 955-en külföldön járultak az urnákhoz. Utóbbiak közül 498 849-en pótlistán, 4106-an levélben szavaztak.

Eddig a legtöbben Olaszországban (93 642), Németországban (77 808), az Egyesült Királyságban (73 192), Spanyolországban (60 920) és Franciaországban (24 180) szavaztak. Az Egyesült Államokban 8400, Kanadában 6062 román állampolgár voksolt.

12.16 Vasárnap délben is hasonlóan alakult a részvételi arány a magyarlakta megyékben a dél-romániaiakhoz képest, mint reggel: kisebb volt a részvételi arány az elnökválasztáson.

Hargita megyében 14, Kovásznában 13, Maros megyében 15, Bihar megyében 14, Szatmárban 12, Szilágy megyében 14, Kolozs megyében 18, Temes megyében 16, Arad megyében 14, Fehér megyében 16, Krassó-Szörény megyében 14, Szeben megyében 16, Brassó megyében 19 százalékos volt a részvételi arány.

Eközben a dél-romániai megyék zömében 20 százalék körüli volt az arány, Argeș megyében például meghaladta a 22-t, Konstanca megyében 20,9 volt, Giurgiuban 21, Gorjban 20,2.

12.11 John Ion Banu független elnökjelölt a voksolást követően úgy nyilatkozott, hogy a változásért ment el szavazni. „Mert a kérdés az volt, hogy miért vagyok itt, a változásért jöttem. Hiszem, hogy Romániának, de nem annyira Romániának, hanem Románia polgárainak változásra van szüksége, amely elsősorban az emberek hangján keresztül valósulhat meg, és így a társadalmi osztály, sőt a politikai osztály kell hogy elsőként változzon. Én itt vagyok, és a munkám még csak most kezdődik, ez az a munka, amelyet egy, tervvel akarunk végezni Románia fejlődéséért, a polgárok jólétéért, de még inkább Románia fennmaradásáért, amely nemzetünk otthona. De ezt csak a nép akaratán keresztül tudjuk megtenni, ezért hangot kell adnunk a népnek, és követnünk kell azt” – idézte John Ion Banu szavait a News.ro.

„A nép akaratával kell tovább lépnünk, Románia jólétéért és állandó megmaradásáért az Európai Unióban” – tette hozzá a független jelölt.

11.35 Klaus Iohannis volt államfő, aki 2014-től az idei év elejéig töltötte be az elnöki tisztséget, Nagyszebenben voksolt.

„Jó, ha tudatosítjuk, hogy ezúttal a választásokat nagyon jól, nagyon tisztán és külső befolyástól mentesen kell lebonyolítani. Remélem, ez egy jó nap lesz Románia számára” – mondta.

11.33 Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap 11 óráig 2 621 766 választópolgár,

a választói névjegyzékben szereplők 14,58 százaléka szavazott az államfőválasztás első fordulójában.

Városon 1 670 410-en, vidéken 951 356-an voksoltak. Mozgóurna segítségével 8185 választópolgár szavazott.

A szavazatukat 11 óráig leadó választók közül 2 166 388-an (12,04 százalék) Románia területén, 455 378-an külföldön járultak az urnákhoz. Utóbbiak közül 451 272-en pótlistán, 4106-an levélben szavaztak.

Eddig a legtöbben Olaszországban (81 539), Németországban (70 085), az Egyesült Királyságban (69 048), Spanyolországban (55 728) és Franciaországban (21 394) szavaztak. Az Egyesült Államokban 8400, Kanadában 6062 román állampolgár voksolt.

A külföldi szavazóhelyiségek helyi idő szerint péntek reggel 7 órakor nyitottak meg, és romániai idő szerint vasárnap 21 órakor zárnak be.

Magas volt a részvételi arány a következő megyékben:

  • Ilfov – 16,09 százalék;
  • Olt – 15,41 százalék;
  • Teleorman – 15,33 százalék;
  • Argeș – 15,06%
  • Giurgiu – 14,84 százalék;
  • Călărași – 14,45 százalék.

A legkevesebben a következő megyékben mentek el szavazni:

  • Szatmár – 8,29 százalék;
  • Vaslui – 8,75 százalék;
  • Kovászna – 8,77 százalék;
  • Beszterce–Naszód – 9,24 százalék
  • Máramaros – 9,44 százalék.

11.29 Cseke Attila RMDSZ-es fejlesztési miniszter is szavazott, majd minden magyart arra buzdított, hogy menjen el szavazni.

„Arra szavaztam, hogy mi, magyarok, továbbra is beleszólhassunk a közösségünk és az ország jövőjébe, hogy legyen hangunk a továbbiakban is, országos és helyi szinten egyaránt. Hogy közösségünk értékeit és fejlődését mi irányíthassuk, és ebbe ne mások szóljanak bele. Illetve arra a jelöltre szavaztam, aki tisztelettel, partnerként tekint ránk, aki világos üzeneteket fogalmazott meg, és ezáltal vele tudjuk megállítani a magyarellenes erőket.

Idézet
Hiszen látjuk, hogy az elmúlt időszakban megerősödtek a magyarellenes hangok, retorika és politikai irányvonalak.

Az elkövetkező 5–10 évben nagyon fontos, hogy ki lesz Románia elnöke.

Minden magyart arra buzdítok, hogy menjen el szavazni, és szavazzon azért, hogy a magyaroknak továbbra is legyen beleszólásuk a saját jövőjükbe” – nyilatkozta, miután leadta szavazatát.

11.26 Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője a 10 órás adatok kapcsán úgy nyilatkozott: a magyar részvétel jelentősen elmarad az országos részvételtől.

„A 10 órás adatok alapján az országos részvétel az elnökválasztáson 10,2 százalék. Ez jóval magasabb, mint tavaly novemberben az elnökválasztás első fordulójában, ami 7,2 százalék volt. A magyar részvétel jelentősen elmarad az országos részvételtől.

Külföldön 10 óráig körülbelül kétszer annyian szavaztak, mint a tavalyi elnökválasztáson ebben az órában.

Idézet
A külföldi magas szavazási kedv, a tavalyi elnökválasztáson kiderült: a magyarellenes jelöltnek kedvez.

Arra kérünk mindenkit, vegyen részt az elnökválasztáson és szavazzon. Juttassuk be azt a jelöltet a második fordulóba, aki meg tudja állítani, hogy magyarellenes elnöke legyen Romániának!” – áll a Krónikához eljuttatott közleményben.

11.08 Romániai idő szerint vasárnap 10 óráig több mint 420 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Ezek szerint a romániai idő szerint

a csütörtök esti urnanyitástól vasárnap 10 óráig 420 912 román állampolgár voksolt a külképviseleti szavazóhelyiségekben.

Emellett 4106 külföldön élő román választópolgár levélben adta le a szavazatát. Ezzel a külföldön leadott száma elérte a 425.018-at.

Eddig a legtöbben Olaszországban (72 933), az Egyesült Királyságban (67 202), Németországban (65 450), Spanyolországban (53 247) és Franciaországban (19 826) szavaztak. Az Egyesült Államokban 8400, Kanadában 6062 román állampolgár voksolt.

Az adatokat valós időben közlik a prezenta.roaep.ro oldalon.

Vasárnap helyi idő szerint 7 és romániai idő szerint 21 óra között lehet szavazni a külképviseleti szavazókörzetekben.

A diaszpórában 965 szavazókörzetet alakítottak ki a hatóságok; ezekben a választások napján külföldön tartózkodó román állampolgárok szavazhatnak, függetlenül attól, hogy külföldre szól-e a lakhelyük vagy sem.

11.02 Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke Bukarestben szavazott.

„Arra szavaztam Románia mellett, hogy az Európai Uniós és a NATO-partnereinkkel együtt előre lépjünk.

Idézet
Ma a rendet és nem a káoszt választottam, és úgy gondolom, hogy Romániának olyan elnökre van szüksége, akinek már van parlamenti többsége, hogy reformokkal álljon elő és végrehajtsa azt az országra vonatkozó programot, amellyel indult.

Tudomásom szerint csak egyetlen jelöltnek volt ilyen programja az ország számára, és én teljes szívemből arra szavaztam, hogy Románia ebben a pillanatban előre lépjen” – mondta a PSD elnöke.

Arra a kérdésre, hogy szerinte az emberek büntetni akarnak a szavazatukkal, vagy az építkezésre voksolnak, Ciolacu azt mondta: „A románok úgy fognak szavazni, ahogy a legjobbnak gondolják”.

„És örülök, hogy ilyen sok román szavazott a diaszpórában, és szilárd meggyőződésem, hogy ez még magasabb lesz a Romániában szavazó románok esetében. A románoknak valóban van választási lehetőségük, és azt hiszem, ez az, amire mindannyian várunk.

Idézet
Nem hiszem, hogy megengedhetünk magunknak egy politikai válságot. Egy politikai válság ebben a pillanatban káoszhoz vezetne, fizetőképtelenséghez vezetne, és nem hiszem, hogy ezt bármelyikünk is szeretné”

– mondta Ciolacu.

10.52 Traian Băsescu volt államfő, aki 2004 és 2014 között volt Románia elnöke, felesége, Maria Băsescu társaságában szavazott Bukarestben.

A volt elnök szerint változásra van szükség.

„Ez egy fontos nap, egy nagyon fontos választás, mert a változás ettől a választástól függ. Romániának változásra van szüksége, és a mai nap kulcsfontosságú. Nem folytathatjuk tovább a jelenlegi politikai képlet szerint” – mondta Băsescu.

10.47 Szavazott Daniel Funeriu volt oktatási miniszter is, aki független jelöltként indult el az elnökválasztáson.

„Ma Románia tizedik elnökét választjuk meg. Egy olyan Romániára szavaztam, amelyben a családjaink igazságban élnek, egy olyan Romániára, amelyben mindannyian hihetünk, egy olyan Romániára, amelyet az erkölcsi iránytűnk vezérel, és amely egyértelműen a Nyugat felé orientálódik" – mondta Funeriu.

10.23 Leszavazott Elena Laconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke is.

A politikus – aki a tavalyi, érvénytelenített első fordulóban második helyen végzett, így bejutott volna a végül meg nem rendezett második körbe – arról beszélt: azzal a gondolattal és meggyőződéssel szavazott, hogy „nem a rendszer fogja meghatározni a terveinket, azzal a meggyőződéssel, hogy minden nőt, akinek van bátorsága megvédeni magát, nem fognak hisztérikusnak bélyegezni”.

Hozzátette: azzal a gondolattal voksolt, hogy

a jóhiszemű emberek látni fogják, hogy a tolvajok és a korruptak börtönbe kerülnek, és megfizetnek mindazért, amit a románok zsebéből loptak.

„Abban a hitben szavazok, hogy ma igazságot fognak szolgáltatni, mert van bátorságom igazságot tenni. Vannak olyan románok, akik hisznek abban, hogy végre igazságot szolgáltatnak ebben az országban, abban a hitben szavaztam, hogy igazságot szolgáltatnak azoknak a családjainak, akiknek még mindig nincs válaszuk, azoknak, akik a felkeléskor meghaltak” – mondta Lasconi.

Azt is elmondta, hogy azt szeretné, ha a románok megadnák neki az esélyt, hogy első helyen végezzen.

10.11 10 órakor a részvétel meghaladta az 1,2 milliót, ami 10,6 százalékos részvételi arányt jelent.

A voksolás első három órájában 38 százalékkal haladta meg a részvételi arány a novemberit.

A magyarlakta megyékben ennél kisebb az arány: Biharban 6,8, Kovászna megyében 5,8, Hargita megyében 6,3, Maros megyében 7, Szatmárban 5,8, Szilágyban 6,9, Kolozs megyében 8, Arad megyében 7,3, Temes megyében 7,7, Máramarosban 6,6 százalékos a részvétel.

A délkelet-romániai megyékben viszont a részvételi arány már meghaladta a 10 százalékot.

10.08 Tánczos Barna RMDSZ-es pénzügyminiszter Csíkszentkirályon adta le a szavazatát.

„Arra szavaztam ma, hogy Romániában stabilitás legyen, amelyben az ország és a magyar közösség is fejlődhet. Arra a jelöltre voksoltam, aki bebizonyította, hogy tiszteli a magyarokat és aki le tudja győzni a szélsőséges veszélyt. Ne bízzuk a saját jövőnket másra!

Idézet
Mindenkit, de főleg a fiatalokat arra buzdítom, hogy vegyenek részt a szavazáson, hiszen minden szavazat számít!”

– fogalmazott a választás után közzétett Facebook-posztjában.

10.03 Kelemen Hunor, a kormánykoalíciós tag RMDSZ elnöke Kolozsváron voksolt.

•  Fotó: Facebook/Kelemen Hunor Galéria

Fotó: Facebook/Kelemen Hunor

Idézet
Arra szavaztam, hogy ne menjünk vissza a múltba, hogy haladjunk előre, és hogy elkerüljük a kényszerleszállást, amely Románia számára legalább 30 vagy 35 évet jelentene a történelemben. Arra kérek mindenkit, aki ma még gondolkodik azon, hogy menjen-e el szavazni, hogy menjen el- Mert egyrészt mindenkinek kötelessége szavazni, de sokkal fontosabb, hogy mi magunk döntsünk, ne mások döntsenek helyettünk”

– mondta Kelemen Huhor, amikor elhagyta a szavazóhelyiséget.

9.58 Cristian Terheș független elnökjelölt is szavazott.

Utána azt mondta, olyan Romániát akar, amely megőrzi nemzeti értékeit és előmozdítja a nemzeti érdekeket.

Ő is arra buzdította a választókat, hogy menjenek el szavazni.

9.55 Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció közös jelöltje, aki feleségével, Adina Văleannal érkezett szavazni, a jelentős részvételi arányt méltatta voksa leadása után.

„Ez egy nagyon fontos nap. Örülök, hogy az első jelzések szerint mind a diaszpórában, mind az országban hatalmas, talán rekordrészvétel várható. Ez rendkívül fontos a választások legitimitása, a következő elnök erkölcsi ereje szempontjából. Örülök, hogy a románok elmennek szavazni, és remélem, hogy a nap folyamán is így tesznek majd.

Idézet
Én egy egységes Romániára, egy erős Romániára, egy méltóságteljes Romániára szavaztam”

– mondta.

„Minden kampány nehéz, minden elnökválasztási kampány nagyon nehéz. Különösen hosszú kampány volt, és nem szigorúan a 30 naptári napra gondolok, hanem a kampány egész történetére és minden pszichológiai töltetére” – tette hozzá.

9.13 Összesen 50 lehetséges választási incidensről érkezett bejelentés az éjszaka folyamán, ezek közül 34 a kampánycsend megsértéséről és kettő szavazatvásárlásáról – számolt be vasárnap reggeli sajtótájékoztatóján a belügyminisztérium szóvivője. Monica Dajbog elmondta, hogy

a panaszokból 19-et a megoldásukban illetékes választási irodához irányítottak.

Hozzátette, hogy a szavazóhelyiségeknél nem történtek incidensek az éjszaka folyamán, a létesítményeket őrző belügyminisztériumi alkalmazottak vasárnap reggel átadták ezeket a szavazóhelyiségek elnökeinek.

A szóvivő közlése szerint az időközi önkormányzati választásokon sem történtek különösebb incidensek.

8.58 Ilie Bolojan ügyvivő államfő is urnákhoz járult a reggeli órákban.

„Tudatában vagyok annak, hogy ezek a választások milyen fontosak Románia számára. Miért fontosak?

Idézet
Bonyolult időket élünk, a csendes időknek vége.

Románia elnöke fogja megadni kül- és védelmi politika fontos irányait. Ezen múlik országunk biztonsága és az, hogy megbízható ország maradunk-e” – nyilatkozta Bolojan a szavazás után, arra biztatva a polgárokat, hogy ők is járuljanak urnákhoz.

8.55 Nicușor Dan független elnökjelölt, Bukarest főpolgármestere is leadta voksát.

Ezt követően azt mondta, hogy a sok csendes, keményen dolgozó ember érdekében szavazott, akiket eddig senki sem képviselt.

Idézet
Az igazságosságra szavaztam”

– hangsúlyozta.

8.25 Nyolc órakor a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion is leadta a voksát. A szélsőjobboldal elnökjelöltje a tavalyi, érvénytelenített első fordulót gyanús körülmények között megnyerő szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu társaságában érkezett a szavazókörbe.

•  Fotó: viedófelvétel/Facebook/George Simion Galéria

Fotó: viedófelvétel/Facebook/George Simion

Simion azt mondta, „Georgescura szavazott”.

„Egyetlen küldetéssel érkeztünk: az alkotmányos rendhez és a demokráciához való visszatéréssel. Nincs más célom, mint a román nép első helye, amelynek szolgálatában állok. A román néppel és a román népért vagyunk itt. Egyetlen kívánsággal jöttünk, hogy igazságot szolgáltassunk Romániának” – mondta.

8.00 órakor magasabb volt a részvételi arány, mint a 2024. novemberi voksoláson. 317 700-an járultak az urnákhoz az első órában, szemben a 2024-es választások első fordulójának 230 638 szavazójával.

Ez 1,74 százalékos részvételi arányt jelent országosan – novemberben 1,28 százalék volt –, míg a külföldi szavazókat is beszámítva 4,01.

A 2019-es számot is meghaladták, akkor 258 785 polgár szavazott nyolc óráig.

A szavazókat az ország területén összesen 18 979 szavazókörbe várják az elnökválasztás során.

A voksoláshoz érvényes személyazonosító okmányra – személyi igazolványra vagy útlevélre – van szükség.

A külföldön élő román állampolgárok már pénteken és szombaton is voksolhattak, az eddigi eredmények alapján az érdeklődés nagyobb, mint a novemberi, végül érvénytelenített első fordulóban: a szavazás vasárnapi romániai kezdetéig már több mint 400 ezren leadták a voksukat a külhoni szavazókörökben.

A szavazás vasárnap este 9 órakor zárul, ekkor exit poll eredményeket tesznek közzé, majd a szavazatok megszámolásának elkezdése után érkeznek a részeredmények.

Amennyiben egyik jelölt sem szerzi meg az első körben a szavazatok több mint felét, május 18-án második fordulót tartanak az első két helyen végzett jelöltek részvételével.

A 11 jelölt egyike nem teketóriázott sokat: Lavinia Șandru már rögtön reggel 7 órakor leadta a szavazatát Bukarestben.

A Humanista Szociálliberális Párt (PUSL) jelöltje arról beszélt: „azok ellen szavazott, akik ellopták gyermekeink jövőjét”, és hogy szavazata „a visszaélések ellen irányul, amelyek miatt szüleink és nagyszüleink megalázva éltek”.

Orzságszerte sokan kezdték a napot a szavazókörökben: három perc alatt 17 ezren már le is szavaztak.

Mint ismeretes, az elnökválasztást azért kell megismételni, mert a tavaly november 24-i első fordulót követően az alkotmánybíróság állítólagos, a szélsőjobboldali, összeesküvéselmélet-hívő jelölt, Călin Georgescu váratlan győzelmét eredményező, külföldi beavatkozásról szóló hírszerzési jelentésekre hivatkozva érvénytelenítette az eredményt.

Mindeközben időközi választást is tartanak: 14 megye 19 településén polgármesterre, Bihar megyében pedig a megyei önkormányzat elnökére lehet szavazni.

Bihar megyében azt követően kellett kiírni a választást, hogy Ilie Bolojan eddigi elnököt szenátorrá választották, és most éppen az ügyvivő államfői feladatkört látja el, Zilahon pedig szintén azért tartanak megmérettetést, mert a település elöljárója bekerült a képviselőházba.

Az RMDSZ egyik helyszínen sem indít saját jelöltet, Bihar megyében a Nemzeti Liberális Párt (PNL), Zilahon a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjét támogatja.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 14., szerda

Korrupció és megvesztegetés: felfüggesztettek tanári állásából két orvost

Felfüggesztették tanári állásából szerdán azt a két idegsebészt, akit a korrupcióellenes ügyészek vesztegetéssel, illetve vesztegetés elfogadásával gyanúsítanak – közölte a bukaresti Carol Davila Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem.

Korrupció és megvesztegetés: felfüggesztettek tanári állásából két orvost
2025. május 14., szerda

Három vízijármű ütközött össze a Dunán, két személy eltűnt

Vízi balesethez riasztották szerda délután a Dolj megyei katonai tűzoltókat, két kisebb csónak és egy uszály összeütközött a Dunán, Rast település magasságában – közölte a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).

Három vízijármű ütközött össze a Dunán, két személy eltűnt
2025. május 14., szerda

Kelemen Hunor újra arra kérte az embereket, hogy szavazzanak Nicuşor Danra

Kelemen Hunor kijelentette szerdán Borszéken, nem tartja megoldásnak a múlthoz való visszafordulást, ezért Bukarest főpolgármesterét kell az államelnöki székbe megválasztani a vasárnapi második fordulóban.

Kelemen Hunor újra arra kérte az embereket, hogy szavazzanak Nicuşor Danra
2025. május 14., szerda

Az AUR képviselője durván nekiment a közszférában dolgozó nőknek: „nagyon jól tudjuk, hogyan kerültek bizonyos állásokba”

Cosmin Corendea, az AUR (Románok Egyesüléséért Szövetség) parlamenti képviselője támadta a közszférában dolgozó nőket, azt állítva, hogy „bizonyos hölgyek előnyben részesültek”, és az egész ország nagyon jól tudja, „hogyan kerültek bizonyos helyekre”.

Az AUR képviselője durván nekiment a közszférában dolgozó nőknek: „nagyon jól tudjuk, hogyan kerültek bizonyos állásokba”
2025. május 14., szerda

Aranyat ér? Záporok miatt adott ki sárga figyelmeztetést a meteorológiai szolgálat

Megerősödő szélre és záporokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia 21 megyéjére.

Aranyat ér? Záporok miatt adott ki sárga figyelmeztetést a meteorológiai szolgálat
2025. május 14., szerda

Kiskorú ellen elkövetett szexuális erőszakkal gyanúsítanak egy tanárt

Kiskorú ellen elkövetett szexuális erőszak gyanúja miatt indult büntetőeljárás az egyik târgoviștéi iskola testnevelő tanára és röplabdaedzője ellen – közölte szerdán a Dâmbovița megyei rendőrség.

Kiskorú ellen elkövetett szexuális erőszakkal gyanúsítanak egy tanárt
2025. május 14., szerda

Nicușor Dan: gazdasági szempontból jobboldali vagyok, Bolojant kérném fel miniszterelnöknek

Gazdasági szempontból jobboldali, hívő ortodox, és a professzionális hadsereget támogatja – jelentette ki Nicușor Dan, Bukarest főpolgármestere, aki független jelöltként bejutott a megismételt elnökválasztás vasárnapi második fordulójába.

Nicușor Dan: gazdasági szempontból jobboldali vagyok, Bolojant kérném fel miniszterelnöknek
2025. május 14., szerda

Orbán Viktort ábrázoló szórólappal kampányol Simion a magyarok körében, az értesülések szerint engedély nélkül

Orbán Viktor arcképével és egy tőle származó idézettel kampányol George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje a megismételt államfőválasztás vasárnapi második fordulója előtt.

Orbán Viktort ábrázoló szórólappal kampányol Simion a magyarok körében, az értesülések szerint engedély nélkül
2025. május 13., kedd

Románia nem adja ki az Egyesült Államoknak a több száz bombafenyegetést küldő diákot

Elutasította a bukaresti ítélőtábla annak a 17 éves romániai diáknak a kiadatását, akit az Egyesült Államokban azzal vádolnak, hogy több száz bombafenyegetést küldött amerikai intézményeknek, illetve kiskorú lányokat vett rá erőszakos cselekményekre.

Románia nem adja ki az Egyesült Államoknak a több száz bombafenyegetést küldő diákot
2025. május 13., kedd

Simion-előnyt vetít előre egy újabb felmérés

George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) államfőjelöltje 52 százalékkal vezet a 48 százalékon mért Nicușor Dannal szemben az elnökválasztás vasárnapi második fordulója előtt a CURS közvélemény-kutató kedden ismertetett felmérése szerint.

Simion-előnyt vetít előre egy újabb felmérés