A Költészet Tavasza idei meghívottjai
Fotó: Facebook/primavarapoeziei
Huszonharmadik alkalommal rendezték meg Zilahon a Költészet Tavasza nemzetközi versfesztivált, amely mára nemcsak a város, hanem az egész térség egyik legfontosabb kulturális eseményévé vált. Daniel Săucát, a Szilágy Megyei Kulturális és Művészeti Központ vezetőjét és Balázs F. Attila költőt, szervezőt faggattuk az ezekben a napokban zajló nagy múltú rendezvényről, a Költészet Tavaszáról.
2025. május 07., 18:562025. május 07., 18:56
A Költészet Tavasza elnevezésű nemzetközi versfesztivál története több mint két évtizedre nyúlik vissza, amikor még kizárólag román és magyar szerzők találkozójaként indult. Azóta fokozatosan bővült: először a határon túli magyar költőkkel, majd romániai vendégekkel, végül pedig nemzetközi résztvevőkkel – idézte fel lapunknak Daniel Săuca, a Szilágy Megyei Kulturális és Művészeti Központ igazgatója, aki a kezdetek óta a rendezvény szervezője, elkötelezett éltetője. Hozzátette, hogy míg kezdetben csak versfelolvasás zajlott, később verseny, előadások, zenés kísérő rendezvények is a fesztivál részévé váltak.
A rendezvény főszervezője a Szilágy Megyei Kulturális és Művészeti Központ, mögötte a megyei tanáccsal, ugyanakkor Balázs F. Attila, Halmosi Sándor és Pethő Lóránd irodalmárok az erdélyi magyar irodalmi közeg, illetve közönség fele nyitás főszereplői. De nem csak, hiszen a fordulat, amikor a helyi, illetve regionális rendezvény nemzetközivé vált, négy éve következett be, tulajdonképpen amikor Balázs F. Attila és Halmosi Sándor költők a szervezőbizottság tagjaiként azt javasolták, hogy a fesztivál lépjen szintet, és nyíljon meg a nemzetközi közeg felé.
„Az ország legtöbb megyeszékhelyén van már nemzetközi fesztivál. Úgy gondoltuk, hogy Zilahnak is helye van ezen a térképen. Szerencsére a városvezetés és a kulturális intézet is támogatta az elképzelést” – emelte ki Balázs F. Attila.
A találkozó nemcsak felolvasásokból és irodalmi beszélgetésekből áll, hanem valódi kulturális csereprogramot jelent. A költők látogatásokat tesznek helyi középiskolákban – idén több zilahi és krasznai tanintézet is vendégül látta őket –, ahol élő kapcsolat alakulhat ki a diákok és a nemzetközi irodalom képviselői között. A program része volt egy kolozsvári kiruccanás is, ahol a költők szintén iskolákban léptek fel, majd a Román Írószövetség kolozsvári fiókjának termében tartottak közös felolvasást.
Ma már nem csak helyi alkotók felolvasásáról szól a rendezvény
Fotó: Facebook/primavarapoeziei
„A középiskolás közönség rendkívül nyitott, érdeklődő, és ez rendkívül fontos, mert a költészetnek ott van igazán jövője, ahol élő kapcsolatot tud kialakítani a fiatalokkal” – hangsúlyozta a szervező.
Ezeket a szervezők magyarra és román nyelvre is átültetik, majd az éves fesztiválantológiában publikálják, az eredeti nyelvvel együtt. Az idei antológiát a budapesti ABC Kiadó jelentette meg, és benne a versek – például a dél-koreai Choi Dong-ho alkotásai – koreai, angol, román és magyar nyelven is olvashatók.
A fiatalokat is igyekeznek bevonni a szervezők
Fotó: Facebook/primavarapoeziei
A Költészet Tavasza célja nem csupán az, hogy alkalmat teremtsen irodalmi találkozásra. A szervezők tudatosan építik a fesztivál nemzetközi hírnevét: az elmúlt két évben több nemzetközi fesztivál igazgatóját is meghívták, hogy Zilahon keresztül fedezzék fel a román és magyar irodalom kortárs alkotóit. Ez hosszú távon kölcsönösen előnyös kapcsolatokat eredményez: a meghívottak saját rendezvényeikre is szívesen hívják viszont a helyi szerzőket, műfordítások születnek, és újabb publikációk látnak napvilágot.
– fogalmazott a Krónikának Balázs F. Attila költő.
A fesztivál záróeseménye péntek este lesz, ahol helyi szavalók, színjátszók és művészeti csoportok lépnek fel. Ekkor kerül sor a díjátadóra is. Minden évben három nagydíjat osztanak ki: egyet-egyet egy magyar, egy román és egy külföldi költőnek.
Az antológiában szereplő valamennyi szerző oklevelet is kap, ezzel ismerve el részvételét és a fesztiválhoz való hozzájárulását.
Nem fölösleges, hogy egy ideje külön nap is jut a magyar költészetre, de a hétköznapokat is érdemes a verssel együtt megélni – vallja Egyed Emese költő, író, irodalomtörténész.
Minden hétvégén nagyszabású kulturális és gasztronómiai eseménynek, a Krumplifesztiválnak ad otthontt idén augusztus 30. és november 2. között a Szeben megyei Feleken található Brukenthal-kastély.
Sárga jelzésű riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország több megyéjére a várható zivatarok miatt.
Román gyártású elektromos buszokkal újul meg Déva tömegközlekedése. Az Automecanica Mediaș 21,7 millió lejes szerződést nyert el, amelynek része tíz autóbusz és több töltőállomás szállítása.
Szeptember elejétől ideiglenesen leáll az ArcelorMittal vajdahunyadi acélmű: a gyár 500 dolgozója közül mindenki kényszerszabadságra kerül, fizetésük 75 százalékát kapják meg.
A rendőrség gyanúja szerint egy Kolozs megyei férfi több késszúrással megölte feleségét, majd elmenekült a helyszínről.
Marosvásárhelynek van egy sajátos lelkülete, tartása és arra tanít, hogy ki kell állni a közösségért – hangoztatta Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő pénteken Marosvásárhelyen a 12. Vásárhelyi Forgatagon.
A marosvásárhelyi tanács pénteki rendkívüli ülésén belefoglalták a város 2025–2026-os tanévre érvényes iskolahálózatába a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceumot. Az új iskola igazgatójává Tamási Zsoltot nevezték ki.
Szeptember 1-jétől átfogó felújítási munkálatok miatt bezárják a nagyközönség előtt a csucsai Goga és Ady-múzeumot, amely várhatóan csak 2028 végén nyitja meg újra kapuit.
Sepsiszentgyörgyön augusztus 28–30. között zajlik az első MindFormers fesztivál, amely a tudomány, a művészet és a közösségi alkotás találkozási pontját kívánja megteremteni.
Háztetőmunkálatokat végző Maros megyei csalókat vett őrizetbe a Fehér megyei rendőrség. A két férfi házról házra járva vélhetően több személyt is becsapott.
szóljon hozzá!