Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron

film

A magyar film napján bemutatták Zágoni Bálint és Kurutz Márton Janovics Jenő A kolozsvári filmgyártás megteremtője című kötetét, a szerzővel Halmágyi Erika beszélgetett

Fotó: Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár / Facebook

Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek szerda este Janovics Jenő színházigazgató, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a 20. század elejének mozgóképes világába, a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.

Deák Szidónia

2025. május 01., 14:022025. május 01., 14:02

Janovics Jenőre (1872−1945), a kolozsvári filmgyártás megteremtőjére emlékeztek szerda este a kincses városban. A Filmtett Egyesület és Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa által szervezett rendezvénynek az a Művész mozi adott otthont, ahol a legendás színházigazgató, rendező, színész a 20. század elején filmvetítéseket tartott. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen Grezsa Csaba kolozsvári főkonzul Janovics Jenő életútját ismertetve elmondta, a színházépítő színigazgató, az erdélyi Hollywood megteremtőjeként is történelmet író filmrendező kulturális törekvései ma is aktuális üzenetet hordoznak, ugyanis rezonálnak arra a kolozsvári létezésre, amit itt tapasztalhatunk.

korábban írtuk

Janovics, azaz egy feledésbe merülő kolozsvári magyar történet színpadi feltámasztása
Janovics, azaz egy feledésbe merülő kolozsvári magyar történet színpadi feltámasztása

„Többet, mást szeretnék, mint egy színházi előadás” – mondta ifj. Vidnyánszky Attila. A Kolozsvári Állami Magyar Színházban a fiatal alkotó által rendezett új, Janovics című produkciót látva úgy tűnik, ez sikerül is neki és alkotótársainak.

A magyar filmnapi eseményen Kardos M. Róbert színművész előadásában

korabeli forrásokon alapuló szövegrészletekkel idézte fel a kolozsvári mozi hajnalát, a filmgyártás kezdetét, az emberek lelkesedését a mozgóképek iránt.

Ezt követően a közönség filmrészleteket is láthatott Kertész Mihály 1914-ben készült A tolonc című némafilmjéből, mely az Oscar-díjas magyar−amerikai rendező legrégebbi magyar alkotása. A vetítést élőzene kísérte, szaxofonon Miklós Roland, hegedűn Henczman Dávid játszott.

Filmes törekvései mellett Janovics Jenő kolozsvári színigazgatóként a Hunyadi (Avram Iancu) téri színház (jelenlegi román színház) építésében és a nyári színkör kőszínházzá (jelenlegi magyar színház) alakításában is fontos szerepet játszott. Az est során a közönség ízelítőt kapott Janovics Jenő színházi munkájából is, Kardos M. Róbert színművész egy korabeli Utunk-interjúrészlettel idézte fel a teátrumi életet.

film Galéria

Az esemény házigazdája Kardos M. Róbert színművész volt

Fotó: Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár / Facebook

Színházigazgatóként nem konkurenciát, hanem lehetőséget látott a filmben

Az eseményen továbbá bemutatták Zágoni Bálintnak, a Filmtett Egyesület igazgatójának és Kurutz Mártonnak, a budapesti filmarchívum munkatársának A kolozsvári filmgyártás megteremtője című kötetét. A gazdagon illusztrált képes album szerzői olvasmányos módon, tudományos igényességgel mutatják be Janovics szakmai életútját, ugyanis a kolozsvári színházigazgató életének 73 évéből hétben foglalkozott filmkészítéssel, de produceri és rendezői munkássága felbecsülhetetlen hatású.

Műhelyéből került ki a teljes magyar némafilmgyártás csaknem egytizede, és világhírnévig jutó rendezők, színészek karrierjét indította el.

Zágoni Bálinttal Halmágyi Erika beszélgetett. A kötet szerzője elmondta, Janovics színházigazgatóként nem konkurenciát, hanem lehetőséget látott a filmben, színházi rendezéseiben rendszerint helyet kaptak mozgóképes jelenetek is.

film Galéria

A filmrészletvetítéseket élőzene kísérte, szaxofonon Miklós Roland, hegedűn Henczman Dávid játszott

Fotó: Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár / Facebook

Elhangzott, Janovics a kolozsvári filmgyártás megalapítója volt, a kincses városban sikerült létrehoznia a „Szamos-parti Hollywoodot”, nagyon korán, a mozgókép hajnalán filmeket forgatott, és sikerült egy olyan stílust kialakítania, amely a fővárosi, budapesti produkciókkal szemben határozta meg a kolozsvári filmeket. Filmes műhelyében főként irodalmi művek adaptációi készültek, ugyanakkor a produkciókban hangsúlyos szerepet kapott Erdély természeti látványosságainak, népviseletek, népszokások bemutatása is. A kor divatjától eltérően, sajátos erdélyi színezetű művészfilmek gyártására törekedett, jeles irodalmi alkotások és sikeres népszínművek megfilmesítését szorgalmazta, különös hangsúlyt fektetve a színháztól való eltávolodásra.

Számos felvételt külső helyszínen forgattak, a Bánk bán egyes jeleneteit például a szentbenedeki Kornis-kastélyban, a Havasi Magdolna külső felvételeit pedig a Tordai-hasadéknál,

de a most Kolozsvár alvóvárosának tekinthető Szászfenes is a forgatások helyszíne volt.

film Galéria

A film- és kötetbemutatónak az Egyetem utcai Művész mozi adott helyet, a mozit 1915-től a második világháborúig Janovics Jenő színházigazgató bérelte

Fotó: Deák Szidónia

A beszélgetés során kitértek arra is, hogy Janovics több, később világhírnévre szert tevő filmest indított el a pályán, köztük Kertész Mihályt, aki később a Casablanca című filmmel vált ismertté, de Korda Sándor, a brit filmipar meghatározó alakja is itt kezdte pályafutását. A színészek közül pedig Várkonyi Mihály és Berki Lili kezdte Janovics keze alatt a filmes karrierjét.

Janovics 1912-ben megalapította a Corvin filmvállalatot, amely 1913-ban a francia Pathé céggel együtt készítette a Sárga csikó című, világsikerű filmet, melynek az eredeti forgatókönyv alapján készített rekonstrukcióját is levetítették az est során. Az esemény zárásaként Zágoni Bálint dedikálta könyvét.

korábban írtuk

Janovics Jenő ma is lelket önthetne a magyar színjátszásba – Ismét Kolozsvárt rendezett ifj. Vidnyánszky Attila
Janovics Jenő ma is lelket önthetne a magyar színjátszásba – Ismét Kolozsvárt rendezett ifj. Vidnyánszky Attila

Olyan gazdag Janovics Jenő életműve – amelynek nagyon is be kellene kerülnie a köztudatba –, hogy nemcsak színházi előadásnak, hanem filmnek is kellene születnie róla.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 29., kedd

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en

Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en
2025. április 29., kedd

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán
2025. április 28., hétfő

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken

A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken
2025. április 27., vasárnap

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést

A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést
2025. április 25., péntek

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata

Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata
2025. április 25., péntek

Agyagkatonák az ókori Kínából: különleges nemzetközi tárlat érkezik Marosvásárhelyre

Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.

Agyagkatonák az ókori Kínából: különleges nemzetközi tárlat érkezik Marosvásárhelyre
2025. április 24., csütörtök

Magas színvonalú eseménynek ígérkezik a májusi Csíkszeredai Könyvvásár

Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.

Magas színvonalú eseménynek ígérkezik a májusi Csíkszeredai Könyvvásár
2025. április 24., csütörtök

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita

Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita
2025. április 24., csütörtök

Új kulturális teret avatnak ifjúsági projektek számára Sepsiszentgyörgyön

A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.

Új kulturális teret avatnak ifjúsági projektek számára Sepsiszentgyörgyön
2025. április 23., szerda

Szent György-nap a néphagyományban az igazi tavasz kezdete, számos hiedelem kapcsolódott hozzá

Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.

Szent György-nap a néphagyományban az igazi tavasz kezdete, számos hiedelem kapcsolódott hozzá