A trianoni békeszerződés témája még ma, jó 102 évvel az aláírása után is folyamatosan jelen van a közbeszédben, a sajtóban, hiába írta részben felül az 1947-es párizsi béke. Az 1920. június 4-én aláírt trianoni diktátum egyesek számára ma is fájó seb, amit legalább a határok légiesítésével, a határok fölötti nemzetegyesítéssel kell megpróbálni orvosolni, mások számára viszont nem több mint pótcselekvés, káros múltba révedés.
2022. augusztus 28., 09:062022. augusztus 28., 09:06
2022. augusztus 28., 11:152022. augusztus 28., 11:15
A fő azonban az, hogy valahogy szinte mindenki viszonyul hozzá. Nem véletlen tehát, hogy a Trianonról szóló szakmai és kevésbé szakmai műveknek ma is nagy a keletjük – többek között ez utóbbiak indokolják, hogy a történész szakma néha megpróbálja eloszlatni a trianoni diktátum köré szőtt mítoszokat és legendákat.
Ennek egyik éllovasa Ablonczy Balázs, az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport vezetője, aki a téma egyik legértőbb kutatójaként néhány éve már írt egy, a mítoszok szétoszlatását célzó könyvet Trianon-legendák címmel. Hogy azonban a téma még mindig komolyan foglalkoztatja az embereket, azt az is jelzi,
A szerző levéltári kutatások nyomán többek között annak járt utána, mennyi igaz abból, hogy a szabadkőművesek tudatosan, előre megfontolt szándékkal törekedtek a történelmi Magyarország szétverésére, de azt is megvizsgálta, valóban megvédhette volna-e Magyarország területi épségét a Romániából hadseregével visszavonuló Mackensen német tábornok, valóban mondott-e Apponyi Albert olyan beszédet, amelyben arról értekezett: a magyarok majd ott állnak a Magyarország sírját megásók sírja mellett, vagy hogy valóban festették-e magukat a Magyarországot megszálló román hadsereg tisztjei.
Az egyik legkényesebb téma a szabadkőműveseké, egy évszázad alatt terjedelmes „szakirodalma” lett annak az álláspontnak, amely szerint a jórészt befolyásos szabadelvű tagokból álló szabadkőművesség szándékosan akart véget vetni a történelmi Magyar Királyságnak. Hogy kiderítse, van-e ennek bármilyen valóságalapja, a franciaországi Grand Orient nagypáholy archívumához fordult, ahol a francia és a magyar szabadkőművesek közötti levelezést kutatta. Mint kiderült,
Ablonczy Balázs
Fotó: Thaler Tamás
A kutatás nyomán – azért annyira nem meglepő módon – kiderült: bár volt olyan radikális magyarországi szabadkőműves-páholy, amely kívánatosnak tartotta a magyarországi politikai rendszer akkori formájának felszámolását, nincs szó az ország tudatos szétveréséről, Trianon nem szabadkőműves-összeesküvés volt, hanem egyszerűen a háborúban győztes hatalmak érdekei alapján kényszerítették rá az országra.
A Mackensen beavatkozásának lehetőségéről szóló álláspontok tarthatatlanságára is fény derül – már csak azért is, mert a legyőzött Németország Balkánon állomásozó haderejének a felszerelése sem lett volna meg ehhez, a demoralizált katonák pedig minél hamarabb haza szerettek volna jutni, föl sem merült, hogy Magyarország területéért harcoljanak.
és persze azt is megtudhatjuk a kötetből, hogy a trianoni békeszerződésnek nincs olyan záradéka, amely szerint bármikor – akár száz vagy százötven év múlva – lejárna. A szerző néhány, Trianon nyomán határ menti településsé vált falu helyi legendáinak is utánajár – amelyek arról szólnak, milyen agyafúrt módon sikerült elérni, hogy az illető település ne kerüljön idegen uralom alá.
Az összegzésből kiderül: az összeesküvés-elméletek és tévhitek kialakulása és meggyökeresedése már csak azért is óhatatlan volt, mert az 1989 előtti időszakban nem lehetett a témáról beszélni,
Ezek a történész szakemberek erőfeszítései ellenére sem igazán gyomlálhatók ki a köztudatból, ugyanakkor a közbeszédet alakító hangadók – elsősorban a politikusok és újságírók – felelőssége az, hogy az összeesküvés-elméletek és legendák ne váljanak a hivatalos kánon részévé. Elvégre Trianon és a határon túli magyarok jogvédelme kapcsán is hatékonyabban érvelhetünk az igazunk mellett, ha mendemondák és tévhitek helyett a tényekre támaszkodunk.
Ablonczy Balázs: Száz év múlva lejár? Újabb Trianon-legendák. Jaffa Kiadó, Budapest, 2022.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idei évadában hat nagyszínpadi és hat kamaratermi előadást kínál közönségének a tervek szerint az Aradi Kamaraszínház.
Távozik a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház éléről Balázs Attila igazgató.
Kisné Portik Irén néprajzkutató, szakíró, szakoktató, idegenvezető lesz az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány vendége Kolozsváron április 8-án délután 18 órától. Az esemény keretében kiállítás is nyílik.
Csokonai Karnyóné című komédiájából készült vígopera premierjére készül a Kolozsvári Magyar Opera, a produkcióban négy Kossuth-díjas alkotó működött közre.
Hídszerepet töltene be a különböző művészeti ágak között, népszerűsítené az erdélyi alkotók munkásságát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Erdélyi Bizottsága. A testület és munkacsoport céljairól, programjairól Balázs-Bécsi Gyöngyi társelnök beszélt.
Kölcsönös vendégszereplésen fogadja egymást a közeljövőben a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház.
Pignitzky Gellért, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze újabb egyéni előadást mutat be, amely József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című pszichoanalitikus naplója, versei és tanulmányai alapján készült.
László Noémi és Fekete Vince József Attila-díjas költők a meghívottjai a költészet napja alkalmából szervezett irodalmi rendezvényeknek április 11-én Kolozsváron.
Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!