Morális, társadalmi bomlás minden szinten – ma is aktuális Mrożek darabja, amelyet Keresztes Attila rendez Kolozsváron

Mrożek darabja

A Tangó című előadás pénteki premierjére készül a Kolozsvári Állami Magyar Színház alkotócsapata

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek (1930 – 2013) lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. Keresztes Attila rendező, valamint az alkotócsapat tagjai a szerdai beharangozó sajtótájékoztatón arról beszéltek, hogy miért aktuális ma is az 1960-as években született abszurd dráma és hogy milyen próbafolyamatnak érkeznek lassan a végéhez.

Kiss Judit

2025. május 28., 16:192025. május 28., 16:19

2025. május 29., 15:282025. május 29., 15:28

Nehezen tapintható, de kulturális, ideológiai, morális területen is tapasztalható az a fajta rendetlenség, ami határozottan jelen van mai társadalmunk valóságában – mondta Keresztes Attila rendező Sławomir Mrożek (1930 – 2013) lengyel drámaíró Tangó című darabjáról, amelyet pénteken mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház a nagyszínpadon felépített stúdiótérben.

Az előadás szerdai beharangozó sajtótájékoztatóján elhangzott, a Tangó című abszurd dráma többek közt arra világít rá, hogy

mai világunk, valóságunk mennyire irányt vesztett, a rendező megfogalmazása szerint „már azt sem tudjuk, mi a jó és mi a rossz, sőt, azt sem tudjuk, milyen színházat kell csinálni”.

Mrożek darabja Galéria

Keresztes Attila rendezőt Vajna Noémi dramaturg kérdezte

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Keresztes Attila – aki legutóbb tíz éve dolgozott együtt a kolozsvári társulattal – Szabó Réka dramaturggal, Kupás Anna díszlettervezővel, Bianca Imelda Ieremias jelmeztervezővel, valamint a szereposztás tagjaival együtt beszélt a próbafolyamatról, a darab gondolatvilágáról, arról, hogy mennyire aktuálisak ma a Mrożek által az 1960-as években feltett kérdések.

Az előadásban Kántor Melinda, Kató Emőke, Váta Lóránd, Gedő Zsolt, Szűcs Ervin, Orbán Attila, Tőtszegi Zsuzsa lép színpadra – a színészek azt fogalmazták meg Vajna Noémi dramaturg kérdésére, hogy milyen kulcsgondolat mentén formálják meg karakterüket.

Mrożek darabja különösen aktuális jelen valóságunkban

Keresztes Attila elmondta, Mrożek sziporkázó humorú, játékos és abszurd darabja egy család három generációján keresztül beszél a társadalomról és fest nem pozitív jövőképet, viszont

ő maga nem szereti a „generációs, családi” darab megfogalmazást, hiszen a Tangó ennél sokkal többről szól.

„Immár harmadszor rendezek Mrożek-darabot, a drámaíró művei iránti vonzódásom onnan ered, hogy itt, a kolozsvári színházban dolgoztam sok évet, és Tompa Gábor igazgatónak, rendezőnek erős affinitása volt mindig is az abszurd drámairodalom iránt – az ő műhelyében tanultam én is. Ahogy haladunk előre a próbafolyamatban, mind jobban látszik, hogy Mrożek darabja mennyi lehetőséget kínál” – mondta a rendező. Kifejtette, nem véletlen, hogy Tompa Gábor 40 év alatt hatszor rendezett Mrożek-darabot,

ami ugyanis mindig és újra aktuálissá válik: tulajdonképpen a valóságunk érkezik meg az abszurd darab világához – ami az 1960-as években abszurd irodalom volt, az ma a valóságunkban tapasztalható.

„Ebben a darabban minden bomlik: etika, morál, család. A generációk harca egy egész társadalmat határoz meg, a kérdés pedig az, hogy miként tudnánk elölről kezdeni az emberiség történetét úgy, hogy elfogadható konfliktushelyzetre jussunk. Mrożek szerint az egyetlen járható út sötét jövőképet sejtet: a diktátori helyzet az egyetlen út” – fogalmazott a rendező.

Az is elhangzott, hogy a romániai elnökválasztás kapcsán kialakult fenyegető perspektívák tulajdonképpen nem tűntek el, és Keresztes Attila úgy fogalmazott: „csak valamennyi időt nyertünk, de én magam szkeptikus vagyok, nem hiszem, hogy a történtekből eleget tanultunk”.

Mrożek darabja Galéria

Sławomir Mrożek lengyel drámaíró Tangó című darabját mutatja be a kolozsvári színház

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Szabó Réka dramaturg arról beszélt, hogy a darabnak a Kerényi Grácia által az 1970-es években készített fordítását használták, viszont vannak olyan helyek a szövegben, ahol más – angol, német – fordításokkal is össze kellett vetni a szöveget, pontosítani kifejezéseket. Kupás Anna díszlettervező arról beszélt, hogy nagypolgári lakás terében játszódnak a történések, neki magának pedig nagy szabadsága volt az alkotómunkában. Bianca Imelda Ieremias az általa tervezett jelmezekről elmondta, Keresztes Attilával való korábbi közös munkái során a rendező mindig tiszta, konkrét, rendszerezett jelmezeket kért tőle, ez azonban most „felborult”,

ugyanis most megfoghatatlan rendetlenséget kell „ábrázolniuk” a jelmezeknek, ami nem könnyű feladat.

„A fiatal szereplők képviselnek öltözékükben egyfajta olvasható rendszert, aztán az idősebbek egyre furább, »agyamentebb« jelmezben tűnnek föl: példa erre a Kántor Melinda által megformált nagymama karaktere” – fejtette ki a jelmeztervező.

Együtt gondolkodik világról, színházról az alkotócsapat

Kántor Melinda arról beszélt, hogy a próbafolyamat során a rendezővel együtt sikerült alkotócsapattá formálódniuk, akik együtt gondolkodnak közösen világról, színházról – ez pedig nagyon lényeges üzenetet hordoz. Karaktere megformálásáról azt mondta, izgalmas kihívás megteremteni a nagymama alakját. Az anyát játszó Kató Emőke azt mondta, nagyon örült a Tangónak, amelyben szabadon lehet játszani, mostanra azonban rájött, hogy kicsit vissza kell venni a játékból, hogy „ne legyen túl sok, és magát az életet teremtsük meg”. Az Edek szerepét alakító Váta Lóránd is kiemelte, hogy remek hangulatú a próbafolyamat, az ő karaktere pedig „nehezen megfogható”.

Idézet
Engem hosszú idő óta megtalálnak a nehezen megfogható szerepek, ilyen az Edek szerepe is, aki mintegy jövőt vetít előre, sugall a nézőnek, mint egy nagy felkiáltójel vagy kérdőjel.

Viszont nem játszhatok el egy gondolatot, karaktert kell megteremtenem” – mondta a színművész, hozzátéve, hogy a folyamat próbára teszi a színészi képzelőerőt és intelligenciát egyaránt.

Gedő Zsolt, aki a család legfiatalabb tagját, Artúrt alakítja, arról beszélt, hogy karakterének ezek a kulcsgondolatai: „miért nem akar senki megérteni”, valamint „meg akarlak titeket menteni”.

Idézet
A fiatal generáció képviselőjeként ezzel kapcsolatosan én is próbáltam kapaszkodókat találni, de arra jutottam, hogy minél jobban meg kell ismernem önmagam – ehhez pedig bátorság szükséges és sok mindentől el kell szakadni. Artúr abba bukik bele, hogy a kizökkent világ helyreállításához ő kevés”

– fogalmazott Gedő Zsolt.

Mrożek darabja Galéria

Tőtszegi Zsuzsa, Gedő Zsolt, Kupás Anna, Szabó Réka, Keresztes Attila a színház szerdai sajtótájékoztatóján

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Tőtszegi Zsuzsa arról beszélt, hogy az ő karakterének „titkai vannak”, Ala, az unokahúg pedig „tükröt tart kifelé, a társadalom felé és befelé is”. Orbán Attila arról beszélt, hogy jó értelemben vett nehéz próbafolyamat a mostani, ő úgy érzi, hogy Mrożek szövegében vannak olyan mondatok, amelyeket mostanra sem értett meg.

Idézet
Mrożek mondata az, hogy »a filozófiát nem illusztráljuk«, közben meg az történik ebben az előadásban, hogy de igenis, megkíséreljük a lehetetlent”

– fogalmazott Orbán Atilla.

Az apa alakját megformáló Szűcs Ervin azt mondta, karaktere a tehetséges, de félrecsúszott művészé, aki nem tud egyszersmind apa és művész is lenni, bolondériájának pedig egész családja az áldozatává válik. „Nagyon jó szabadon és színesen játszani” – emelte ki Szűcs Ervin.

Kérdésre válaszolva keresztes Attila azt is elmondta, hogy az előadás két és félórás lesz, szünet nélkül, hiszen ő nem hajlandó alkalmazkodni ahhoz az irányzathoz, miszerint egy előadásnak „minél rövidebbnek kell lennie”.

korábban írtuk

Nehezített anyagi körülmények közt szervezik a színház-forradalmasító Harag György előtt tisztelgő centenáriumi emlékhetet
Nehezített anyagi körülmények közt szervezik a színház-forradalmasító Harag György előtt tisztelgő centenáriumi emlékhetet

Harag György ikonikus színházi rendező munkássága és öröksége előtt tiszteleg az a centenáriumi emlékhét, amelyet június 1. és 9. között szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 14., hétfő

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről

Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről
2025. július 13., vasárnap

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat

A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat
2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron