A kolozsvári Puck Bábszínház Király utcai székhelye
Fotó: Jakab Mónika
Nem éri hátrányos megkülönböztetés a kolozsvári Puck Bábszínház magyar tagozatát, mint ahogyan azt múlt héten Vadas László és Urmánczi Jenő közölte – hangoztatta kedden Emanuiel Simion Petran, az intézmény igazgatója és Varga Ibolya, a magyar társulat vezetője. Petran Csoma Botondnak, az RMDSZ Kolozs megyei elnökének címzett nyílt levelet, amelyben úgy fogalmaz, a szövetség „kampányfogása” csupán, hogy támogatja a magyar társulat önállósulási törekvését.
2020. augusztus 25., 15:322020. augusztus 25., 15:32
2020. augusztus 25., 15:542020. augusztus 25., 15:54
Nem éri diszkrimináció a kolozsvári Puck Bábszínház magyar tagozatát, mint ahogyan azt Vadas László színházi rendező, volt tagozatvezető és Urmánczi Jenő bábszínész beállította a múlt heti sajtótájékoztatón – közölte kedden Emanuiel Simion Petran, az intézmény igazgatója és Varga Ibolya, a magyar társulat vezetője.
Vadas és Urmánczi múlt héten jelentette be, hogy önálló intézményt szeretnének, ki akarnak válni a román vezetőségű társulatból, hiszen csakis önálló, állami vagy önkormányzati finanszírozású intézménybe szerveződve lehetne megszüntetni a diszkriminációt, különben Közép-Erdély egyetlen magyar bábszínházi tagozata nem tudja ellátni a hivatását.
azt hangoztatták, a teljes mértékben megalapozatlan rágalmak kellemetlen helyzetbe sodorják az egész intézményt. „Nemcsak a bábszínházat, és engem, de az összes volt kollégát is sértik ezek a vádak” – jelentette ki Petran.
Varga Ibolya és Emanuiel Simion Petran a keddi sajtótájékoztatón
Fotó: Kiss Judit
Varga Ibolya rendező, aki tavaly december óta vezeti a magyar társulatot, valamint korábban, 2002 és 2013 között is vezette, pontokba szedve sorolta fel, hogy miért tartják igaztalannak a rágalmakat.
Vadasék vádjai közt szerepelt, hogy a pénzforrásokat egyenlőtlenül osztják el, hogy korlátozzák a magyar társulat működését anyagilag és szakmailag is: az idei költségvetésben a román társulatnak 65000 lej, míg a magyarnak 15000 lej jutott. Varga Ibolya közlése szerint az idei év bemutatói, ezek tervezett, megvalósított költségei, az összes tervezett – de a járványhelyzet miatt elmaradt – fesztiválszerepléssel együtt több mint 31 ezer lejre rúgnak.
A vezetőség és a kiválni készülő alkalmazottak közötti konfliktus egyik fő forrása, hogy az Urmánczi Jenő által vezetett Apropó Egyesület a Bethlen Gábor Alaptól (BGA) nyert 15 millió forintos támogatást a magyar társulat számára, de a pénzt - a megállapodás hiányában - egyelőre nem használhatják fel.
Petran és Varga azt mondták, a BGA-tól nyert támogatás révén Urmáncziék olyan projekteket akarnak megvalósítani, amiket ők maguk találtak ki, a projektek nagyon hiányosan vagy egyáltalán nincsenek körvonalazva, ezekről nem egyeztettek az intézmény vezetőségével.
– közölte Varga Ibolya. Mint részletezte, az intézmény működéséhez szükséges források nagyjából 90%-át a Kolozs Megyei Tanács, nagyjából 10%-át pedig külső forrásokból (pályázatokból, jegyeladásokból, előadás-honoráriumokból, terembérlésből stb.) származó jövedelmek teszik ki.
Fotó: Nicu Cherciu
A külső forrásokból származó jövedelmeknek 2017-ben 20,25, 2018-ban 33,07, míg 2019- ben 42,52 százalékát hozta a magyar társulat. „Amióta én vezetem az intézményt, Urmánczi vagy bárki más tehetett javaslatot elképzeléseiről, és sohasem utasítottuk vissza a javaslatokat. Az más kérdés, hogy egy ötletet el kell fogadnia a bábszínház művészeti vezetőségének” – mondta az igazgató.
A konfliktus forrásáról szólva azt mondta, a BGA-tól támogatást nyert Apropó Egyesület az Urmánczié, ő pedig ezen keresztül akart nyomást gyakorolni a vezetőségre.
– mondta Petran. Azt is kifejtette, „kutyaszorítóba” került a vezetőség az Apropó Egyesület miatt, mert Urmáncziék azt mondták: „kaptunk pénzt pályázaton keresztül, de mi mondjuk meg, hogy mit kell belőle csinálni”.
Vadas azt is diszkriminációnak tekintette, hogy a két társulat által használt épületben csak a román előadások plakátjai fogadják a látogatókat, hogy az intézmény honlapján alig folyik magyar nyelvű kommunikáció, hogy szakmailag ellehetetlenítik a magyar társulat munkáját.
„Miután Vadasék ezt közölték, én magam több kérdést is feltettem a magyar kollégáknak, mondják el, milyen téren éri őket diszkrimináció a bábszínháznál. És egyikük sem felelte azt, hogy hátrányos megkülönböztetésben lenne része” – mondta Petran.
többek között Kovács Ildikó, aki az erdélyi magyar bábművészet iskolateremtő, jeles alakja. Az igazgató a sajtó képviselőinek bemutatta, igaztalan a vád, miszerint csak román nyelven láthatóak a plakátok, hiszen minden plakáton ott szerepel az intézmény neve, az előadás címe magyarul is, sőt, a román előadásoknak is lefordítják magyarra a címét.
Petran és Varga azt is kifejtette, az a rágalom sem igaz, hogy a magyar társulat nem vehetett részt nemzetközi fesztiválokon, hiszen az idei évre is számos fesztiválszereplés, műhelymunka volt előirányozva: a magyar társulat színészei Ankarában, Kaposváron és Békéscsabán is felléptek, dolgoztak volna, ha nem szól közbe a járvány.
A Puck igazgatója a sajtótájékoztatón felolvasta azt a nyílt levelet, amelyet Csoma Botondnak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kolozs megyei szervezete elnökének címzett. , a szövetség Kolozsvár polgármesteri tisztségéért az idei helyhatósági választáson. Csoma, aki Kolozsvár polgármesteri tisztségéért indul az idei helyhatósági választáson, Vadasék múlt heti sajtótájékoztatóján támogatásáról biztosította a Puck Bábszínház magyar tagozatának önállósodási törekvését.
Fotó: Nicu Cherciu
Petran ironikus, számon kérő hangú nyílt levelében úgy fogalmaz: az, hogy a magyar tagozat kiválását támogatja az RMDSZ, nem más, mint választási fogás. „Pontosan egy év múlva meg fogom kérdezni Öntől, hogyan állnak az önálló magyar bábszínház tervével.
– áll a levélben. Petran arra is kitér, nem érti, miként akarna Vadas és Urmánczi egy új, önálló társulatot vezetni, amikor soha egyetlen innovatív ötlettel sem álltak elő, nem értenek egy intézmény adminisztrációjához. Úgy fogalmaz, Csoma Botond kampánya „lobogójaként” használta fel az önálló magyar társulat kezdeményezőit.
„Ha az ön „kampányzászlójaként” használt két ember nem tesz egyebet, mint hogy személyes céljaira szerez pénzt a BGA-tól, akkor Önnel menedzserként nagy bajok vannak. Ha pedig Ön nem akart mást, mint „kampánysípot” csinálni belőlük, akkor ez kétségkívül sikerült” – áll a Csoma Botondhoz címzett nyílt levélben.
A kolozsvári Puck Bábszínház magyar tagozata a román vezetésű intézmény szemében csupán olyan, mint egy címke, vagy mint a cápa az akváriumban: fel lehet mutatni, hogy létezik, közben semmi joga nincsen.
Elviekben semmi kifogása nincs az ellen, hogy önállósuljon a magyar tagozat – jelentette ki Emanuiel Simion Petran, a kolozsvári Puck Bábszínház igazgatója.
Életének 81. évében elhunyt Szörényi Szabolcs, Kossuth-díjas zeneszerző, zenei rendező, az Illés, majd a Fonográf együttes korábbi basszusgitárosa – közölte a család szombaton.
Elindulásának 55. évfordulóját ünnepli novemberben a román közszolgálati televízió Magyar Adása.
A holokauszt 80. évfordulójára emlékeznek az immár 9. alkalommal szervezendő, főként a zenét előtérbe helyező Kolozsvári Zsidó Napokon, amelynek programpontjaiban az izraeli helyzettel való együttérzés is megjelenik.
Premierre készül a nagyváradi Szigligeti Színház: Kovács D. Dániel Junior Prima-díjas rendező a jól ismert orosz vígjátékot, A revizort rendezi nagyszínpadra.
Dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel, vallási műsorokkal idézi fel a reformáció elindítója, Luther Márton alakját, tettének jelentőségét október 31-én a magyar közmédia.
Négy romániai városban lép fel a a nemzetközileg is komoly hírnévnek örvendő Liszt Ferenc Kamarazenekar – közölte a szervező, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.
Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.
Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás