RMDSZ-kampányfogás az önálló magyar bábszínház támogatása – állítja a Puck vezetősége

RMDSZ-kampányfogás az önálló magyar bábszínház támogatása – állítja a Puck vezetősége

A kolozsvári Puck Bábszínház Király utcai székhelye

Fotó: Jakab Mónika

Nem éri hátrányos megkülönböztetés a kolozsvári Puck Bábszínház magyar tagozatát, mint ahogyan azt múlt héten Vadas László és Urmánczi Jenő közölte – hangoztatta kedden Emanuiel Simion Petran, az intézmény igazgatója és Varga Ibolya, a magyar társulat vezetője. Petran Csoma Botondnak, az RMDSZ Kolozs megyei elnökének címzett nyílt levelet, amelyben úgy fogalmaz, a szövetség „kampányfogása” csupán, hogy támogatja a magyar társulat önállósulási törekvését.

 

Kiss Judit

2020. augusztus 25., 15:322020. augusztus 25., 15:32

2020. augusztus 25., 15:542020. augusztus 25., 15:54

Nem éri diszkrimináció a kolozsvári Puck Bábszínház magyar tagozatát, mint ahogyan azt Vadas László színházi rendező, volt tagozatvezető és Urmánczi Jenő bábszínész beállította a múlt heti sajtótájékoztatón – közölte kedden Emanuiel Simion Petran, az intézmény igazgatója és Varga Ibolya, a magyar társulat vezetője.

Vadas és Urmánczi múlt héten jelentette be, hogy önálló intézményt szeretnének, ki akarnak válni a román vezetőségű társulatból, hiszen csakis önálló, állami vagy önkormányzati finanszírozású intézménybe szerveződve lehetne megszüntetni a diszkriminációt, különben Közép-Erdély egyetlen magyar bábszínházi tagozata nem tudja ellátni a hivatását.

A bábszínházban tartott keddi sajtótájékoztatón a vezetők határozottan elutasították Vadas és Urmánczi vádjait,

azt hangoztatták, a teljes mértékben megalapozatlan rágalmak kellemetlen helyzetbe sodorják az egész intézményt. „Nemcsak a bábszínházat, és engem, de az összes volt kollégát is sértik ezek a vádak” – jelentette ki Petran.

Galéria

Varga Ibolya és Emanuiel Simion Petran a keddi sajtótájékoztatón

Fotó: Kiss Judit

Varga Ibolya rendező, aki tavaly december óta vezeti a magyar társulatot, valamint korábban, 2002 és 2013 között is vezette, pontokba szedve sorolta fel, hogy miért tartják igaztalannak a rágalmakat.

Mint részletezte, az intézmény 70 éves fennállása során „lehettek elszigetelt esetek”, de egészében véve korántsem volt jellemző a diszkrimináció a magyar kollégákkal szemben.

Vadasék vádjai közt szerepelt, hogy a pénzforrásokat egyenlőtlenül osztják el, hogy korlátozzák a magyar társulat működését anyagilag és szakmailag is: az idei költségvetésben a román társulatnak 65000 lej, míg a magyarnak 15000 lej jutott. Varga Ibolya közlése szerint az idei év bemutatói, ezek tervezett, megvalósított költségei, az összes tervezett – de a járványhelyzet miatt elmaradt – fesztiválszerepléssel együtt több mint 31 ezer lejre rúgnak.

Konfliktusforrás: a BGA-tól nyert támogatás

A vezetőség és a kiválni készülő alkalmazottak közötti konfliktus egyik fő forrása, hogy az Urmánczi Jenő által vezetett Apropó Egyesület a Bethlen Gábor Alaptól (BGA) nyert 15 millió forintos támogatást a magyar társulat számára, de a pénzt - a megállapodás hiányában - egyelőre nem használhatják fel.

A korábbi magyar állami támogatásból az egész intézmény, így a román tagozat számára is színpadi felszerelést vásároltak.

Petran és Varga azt mondták, a BGA-tól nyert támogatás révén Urmáncziék olyan projekteket akarnak megvalósítani, amiket ők maguk találtak ki, a projektek nagyon hiányosan vagy egyáltalán nincsenek körvonalazva, ezekről nem egyeztettek az intézmény vezetőségével.

Idézet
„A kolozsvári Puck Bábszínház kulturális közintézmény, nem profitorientált cég, így hát a vezetősége sem lehet profitorientált, ahogyan azt Vadas László független rendező, Csűrös Réka (a BGA Pro Transilvania kolozsvári irodájának alkalmazottja, a magyar társulat volt vezetője) és Urmánczi Jenő bábszínész állítják”

– közölte Varga Ibolya. Mint részletezte, az intézmény működéséhez szükséges források nagyjából 90%-át a Kolozs Megyei Tanács, nagyjából 10%-át pedig külső forrásokból (pályázatokból, jegyeladásokból, előadás-honoráriumokból, terembérlésből stb.) származó jövedelmek teszik ki.

Galéria

Fotó: Nicu Cherciu

A külső forrásokból származó jövedelmeknek 2017-ben 20,25, 2018-ban 33,07, míg 2019- ben 42,52 százalékát hozta a magyar társulat. „Amióta én vezetem az intézményt, Urmánczi vagy bárki más tehetett javaslatot elképzeléseiről, és sohasem utasítottuk vissza a javaslatokat. Az más kérdés, hogy egy ötletet el kell fogadnia a bábszínház művészeti vezetőségének” – mondta az igazgató.

A konfliktus forrásáról szólva azt mondta, a BGA-tól támogatást nyert Apropó Egyesület az Urmánczié, ő pedig ezen keresztül akart nyomást gyakorolni a vezetőségre.

Idézet
„Az én aláírásom nélkül akartak véghez vinni dolgokat az intézményben, holott ilyesmit nem lehet tenni. Azt hiszem, de persze tévedhetek is, hogy Urmáncziéknak azért van szükségük az egyesületre, hogy a pénz azon keresztül érkezzen hozzájuk. Ez nem „magyar” probléma”

– mondta Petran. Azt is kifejtette, „kutyaszorítóba” került a vezetőség az Apropó Egyesület miatt, mert Urmáncziék azt mondták: „kaptunk pénzt pályázaton keresztül, de mi mondjuk meg, hogy mit kell belőle csinálni”.

Varga Ibolya: nincsen diszkrimináció

Vadas azt is diszkriminációnak tekintette, hogy a két társulat által használt épületben csak a román előadások plakátjai fogadják a látogatókat, hogy az intézmény honlapján alig folyik magyar nyelvű kommunikáció, hogy szakmailag ellehetetlenítik a magyar társulat munkáját.

Galéria

„Miután Vadasék ezt közölték, én magam több kérdést is feltettem a magyar kollégáknak, mondják el, milyen téren éri őket diszkrimináció a bábszínháznál. És egyikük sem felelte azt, hogy hátrányos megkülönböztetésben lenne része” – mondta Petran.

Varga Ibolya azt mondta, az is bizonyítja, hogy nincs diszkrimináció, hogy számos magyar rendező, jelmeztervező, díszlettervező dolgozott az intézménynél,

többek között Kovács Ildikó, aki az erdélyi magyar bábművészet iskolateremtő, jeles alakja. Az igazgató a sajtó képviselőinek bemutatta, igaztalan a vád, miszerint csak román nyelven láthatóak a plakátok, hiszen minden plakáton ott szerepel az intézmény neve, az előadás címe magyarul is, sőt, a román előadásoknak is lefordítják magyarra a címét.

Petran és Varga azt is kifejtette, az a rágalom sem igaz, hogy a magyar társulat nem vehetett részt nemzetközi fesztiválokon, hiszen az idei évre is számos fesztiválszereplés, műhelymunka volt előirányozva: a magyar társulat színészei Ankarában, Kaposváron és Békéscsabán is felléptek, dolgoztak volna, ha nem szól közbe a járvány.

Nyílt levél Csoma Botondnak

A Puck igazgatója a sajtótájékoztatón felolvasta azt a nyílt levelet, amelyet Csoma Botondnak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kolozs megyei szervezete elnökének címzett. , a szövetség Kolozsvár polgármesteri tisztségéért az idei helyhatósági választáson. Csoma, aki Kolozsvár polgármesteri tisztségéért indul az idei helyhatósági választáson, Vadasék múlt heti sajtótájékoztatóján támogatásáról biztosította a Puck Bábszínház magyar tagozatának önállósodási törekvését.

Galéria

Fotó: Nicu Cherciu

Petran ironikus, számon kérő hangú nyílt levelében úgy fogalmaz: az, hogy a magyar tagozat kiválását támogatja az RMDSZ, nem más, mint választási fogás. „Pontosan egy év múlva meg fogom kérdezni Öntől, hogyan állnak az önálló magyar bábszínház tervével.

Idézet
Hiszen mindketten jól tudjuk, a választások után gazdasági válság következik, és nemhogy létrehoznak, hanem inkább megszüntetnek majd intézményeket”

– áll a levélben. Petran arra is kitér, nem érti, miként akarna Vadas és Urmánczi egy új, önálló társulatot vezetni, amikor soha egyetlen innovatív ötlettel sem álltak elő, nem értenek egy intézmény adminisztrációjához. Úgy fogalmaz, Csoma Botond kampánya „lobogójaként” használta fel az önálló magyar társulat kezdeményezőit.

„Ha az ön „kampányzászlójaként” használt két ember nem tesz egyebet, mint hogy személyes céljaira szerez pénzt a BGA-tól, akkor Önnel menedzserként nagy bajok vannak. Ha pedig Ön nem akart mást, mint „kampánysípot” csinálni belőlük, akkor ez kétségkívül sikerült” – áll a Csoma Botondhoz címzett nyílt levélben.

korábban írtuk

Ellehetetlenítették a magyar bábtársulat működését
Ellehetetlenítették a magyar bábtársulat működését

A kolozsvári Puck Bábszínház magyar tagozata a román vezetésű intézmény szemében csupán olyan, mint egy címke, vagy mint a cápa az akváriumban: fel lehet mutatni, hogy létezik, közben semmi joga nincsen. 

korábban írtuk

Kolozsvári bábszínházügy: kész elengedni a magyar tagozatot a román igazgató
Kolozsvári bábszínházügy: kész elengedni a magyar tagozatot a román igazgató

Elviekben semmi kifogása nincs az ellen, hogy önállósuljon a magyar tagozat – jelentette ki Emanuiel Simion Petran, a kolozsvári Puck Bábszínház igazgatója.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 18., csütörtök

A világ csaknem hetven országából érkeztek pályaművek a 8. Székelyföldi Grafikai Biennáléra

Minden eddiginél több, csaknem ezer művész jelentkezett a 8. Székelyföldi Grafikai Biennáléra – tájékoztattak a szervezők.

A világ csaknem hetven országából érkeztek pályaművek a 8. Székelyföldi Grafikai Biennáléra
2024. április 17., szerda

Székelyföldi turnéra indult a kolozsvári Puck Bábszínház

A tavalyi évhez hasonlóan ismét székelyföldi turnéra indult a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.

Székelyföldi turnéra indult a kolozsvári Puck Bábszínház
2024. április 17., szerda

Nőiségről, múló időről szóló önálló előadással lép fel az Aradi Kamaraszínházban Kézdi Imola Jászai Mari-díjas színésznő

Gazdag felhozatallal várja közönségét az Aradi Kamaraszínház májusban. Önálló előadással lép színpadra Kézdi Imola Jászai Mari-díjas színésznő – olvasható a társulat közleményében.

Nőiségről, múló időről szóló önálló előadással lép fel az Aradi Kamaraszínházban Kézdi Imola Jászai Mari-díjas színésznő
2024. április 15., hétfő

„Szatmárikum” a Harag György Társulat és közönsége szeretetkapcsolata

A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.

„Szatmárikum” a Harag György Társulat és közönsége szeretetkapcsolata
2024. április 15., hétfő

Zene, zene, zene – Puccini méltatlanul keveset játszott klasszikusát mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera

Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.

Zene, zene, zene – Puccini méltatlanul keveset játszott klasszikusát mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera
2024. április 15., hétfő

Az Erdélyi Fejedelemség kincseit mutatják be a Csíki Székely Múzeumban

Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.

Az Erdélyi Fejedelemség kincseit mutatják be a Csíki Székely Múzeumban
2024. április 13., szombat

Kilencvenedik születésnapján köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét

Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.

Kilencvenedik születésnapján köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét
2024. április 13., szombat

Amikor a román király nem kért a magyar bakából – Aranyosszéki katonák történetei kötetbe fűzve

Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.

Amikor a román király nem kért a magyar bakából – Aranyosszéki katonák történetei kötetbe fűzve
2024. április 11., csütörtök

Száz év erdélyi versei – Zilahon tart irodalmi rendezvényt szombaton az Aradi Kamaraszínház

E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.

Száz év erdélyi versei – Zilahon tart  irodalmi rendezvényt szombaton az Aradi Kamaraszínház
2024. április 11., csütörtök

Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélték oda a vásárhelyi Látó folyóirat által alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat

Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.

Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélték oda a vásárhelyi Látó folyóirat által alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat