Fotó: A szerző felvétele
2009. január 16., 10:562009. január 16., 10:56
A napokban csaknem ötvenezer kötetet hordtak le a pincébe, bár a Gyermekkönyvtár felújítása egyelőre még várat magára. „Amíg nincs országos költségvetés, addig nincs megyei büdzsé, és addig mi sem kapunk pénzt, habár a megyei tanács erre az évre elméletben előirányozta a szükséges, több mint 200 ezer lejt. Reméljük, hogy a napokban elkezdődik a munkálat. Sok idő kell a renováláshoz, mivel műemlék épületről van szó, az eredeti fali díszítéseket restaurálni kell, újra be kell vonni ezeket aranyfóliával” – tájékoztatta lapunkat Vasile Naste, a Kultúrpalota igazgatója, aki reméli, hogy az új tanév megkezdésekor már működhet a könyvtár.
A kis olvasókat a Gyermekkönyvtár munkatársai, Simona Bleahu, Csíki Ramóna, Negrea Nina, Maşca Anica és Custurov Valér két váltásban szolgálják ki. Ők most, a felújítás megkezdése előtt a könyvtár dokumentációs részlegén leltároznak, rendszereznek. A Gyermekkönyvtár csaknem ötvenezer kötetének jórésze magyar nyelvű. „1989 előtt, a Ceauşescu-rezsim idején sokkal kevesebb magyar könyvet vásárolt a vezetőség, de jelenleg az új köteteknek csaknem fele magyar nyelvű. Tavaly 350 kötettel lettünk gazdagabbak” – tájékoztatott Simona Bleahu.
Csíki Ramóna a statisztikai adatokat gyűjtötte össze számunkra: 2008-ban 6234 gyerek iratkozott be, vagy iratkozott be újra a könyvtárba, közülük 3455 román, 2779 magyar nemzetiségű volt. A nemek szerinti megoszlás is érdekes: 1700-zal több volt a lányolvasó, mint a fiú. A 20 739 könyvtárlátogatás alkalmával összesen 37 598 kötetet kölcsönöztek a gyerekek. Az előző évekhez képest csökkent az olvasók száma, de nem mutatható ki számottevő különbség a tavalyi és a korábbi mérlegek alapján. Csíki Ramóna szerint a legnagyobb gond az, hogy a legkeresettebb kötetek csak kevés példányban találhatók meg a könyvtár állományában. „Például alig vannak Móricz Zsigmond- meg Móra Ferenc-elbeszélések, Szabó Magda Abigél című, igen keresett regényéből egyetlen példányunk van, Marton Lilitől három kötettel rendelkezünk.
Nagyon keresettek még a Verne-könyvek, Lázár Ervin könyvei, főleg a Négyszögletű kerek erdő, vagy a Lúdas Matyi és az Ottlik Géza-könyvek, de ezekből is csak egy-két példányunk van, és folyamatosan ki vannak kölcsönözve. A Harry Potter-könyvekből is egy-egy akad, és az sem minden kötetből” – magyarázta a könyvtár munkatársa. Az intézménynek nincsenek községi részlegei, de vannak vidéki látogatóik is. 2008-ban például a mezőfelei Tövissi Ottó volt a legszorgalmasabb olvasó, ugyanis ő kölcsönözte ki a legtöbb kötetet.
A Gyermekkönyvtár jelenleg két számítógéppel is rendelkezik, és a beiratkozott olvasók számára biztosítják az internethez való hozzáférést, az utóbbi időben pedig kölcsönözhető rajzfilmeket is tartalmaz az állományuk.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.