Katona Lajos alkotásai két hónapon keresztül tekinthetőek meg a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban
Fotó: Magyari Tekla/ Facebook
Katona Lajos 80 éves vak alkotó plasztikai kísérleteiből nyílt kiállítás szerdán a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, az időszakos, két hónapig látogatható tárlat a művész sajátos, újszerű kísérleteit mutatja be.
2022. június 09., 13:462022. június 09., 13:46
2022. június 09., 13:472022. június 09., 13:47
A megnyitón az alkotó – aki gyerekkorában robbanásos balesetben veszítette el a látását és az egyik kezét – egészségi állapota miatt nem lehetett jelen. A világot csupán tapintással érzékelő, kezével „látó”, világtalan szobrász munkái csodálatra méltóak:
Az Erdélyi Magyar Látássérültekért Alapítvány kezdeményezésére létrejött tárlatot Berze Imre szobrászművész nyitotta meg, jelen volt az egyesület részéről Máté Zsolt, fellépett Endes Ábrahám Ákos többszörösen díjazott vak versmondó és az ugyancsak látássérült Nagy Csengele. Az esemény házigazdája Miklós Zoltán, az intézmény igazgatója volt.
Fotó: Lőrincz Ildikó/Haáz Rezső műzeum/Facebook
A múzeum tájékoztatása szerint Katona Lajos csodával határos módon lépett túl a gyerekkori tragédián: vakon végezte el közép- és felsőfokú tanulmányait, filozófia-pedagógia és történelem szakon tanult. 1968-tól 2003-ig a Látássérültek Kolozsvári Líceumában tanított, többek között mértant az V-VIII. osztályos tanulók számára. Ez alatt volt alkalma jól megismerni e tárgy oktatásának nehézségeit, ami arra késztette, hogy hét fokozatosan tökéletesített változatban kidolgozza azt a rajzkészüléket, amely domború mértani rajzok szerkesztéséhez szükséges. Ezt a készüléket 1999-ben a Magyar Szabadalmi Hivatal szabadalmazta. Mindemellett kialakította a maga számára a faragás, a plasztikai formák alkotásának technikáját. Plasztikai kísérleteihez hosszasan tanulmányozta a tapintásos érzékelés szerepét a szobrászatban, az eszmei, művészettörténeti ismeretek megszerzése mellett különös gondot fordított sajátos eszköztára, az általa használható szerszámok kivitelezésére is.
A nyersanyag formája adta rendszerint az ötletet, az indította be képzeletét. A plasztikák többsége embert ábrázol, valamilyen testhelyzetben, ezen belül különösen foglalkoztatja az emberi fej megformálása. Katona Lajos több mint harmincöt esztendő alatt, 1975-től egészen 2011-ig harminc plasztikát készített, a székelyudvarhelyi tárlaton ezeknek egy részét tekinthetik meg az érdeklődők.
Fotó: Lőrincz Ildikó/Haáz Rezső műzeum/Facebook
„Intuíció és valamiféle belső indíttatás végeztette velem az alkotói munkát” – vallja Katona Lajos, akinek mindeddig 13 helyen volt már kiállítása Magyarország-szerte, illetve Kolozsváron. B. Tóth Klára így jellemezte munkáit: „a természeti népek termékenység szobrait és idolszerűen absztrahált fogadalmi szobrait juttatja eszünkbe, de mindez filozofikus mélységgel megfogalmazott, elvont formarendszerré tömörül.” Maga Katona Lajos formakísérleteknek minősíti a szobrait és kimondottan a látóknak ajánlja.
A kiállított plasztikák az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület tulajdonát képezik.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Borsody Isabella Lee etnikai identitása, hovatartozása összetett: édesanyja koreai-amerikai, édesapja székely, ő maga Erdélyben gyerekeskedett, majd Budapestre költöztek, jelenleg a Sapientia táncművészet szakán tanul Kolozsváron.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.
Hunor Horváth rendezőt nevezték ki a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház ideiglenes igazgatójává.
A román színházi szakma két legfontosabb elismerésével tüntették ki a szatmárnémeti Harag György Társulat III. Richárd című előadását. Bessenyei Gedő István, a szatmári társulat igazgatója nyilatkozott a Krónikának.
szóljon hozzá!