A Kis-Küküllőbe ömlő, bányakatasztrófát okozó Korond-patak Parajdnál
Fotó: Pinti Attila
Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz a bányakatasztrófa nyomán.
2025. június 03., 02:202025. június 03., 02:20
2025. június 03., 11:322025. június 03., 11:32
A Maros megyei prefektúra hétfőn késő este kibocsátott tájékoztatása szerint felborította a felszín alatti vizek egyensúlyát, hogy a kiöntött Korond-patak teljesen megtöltötte vízzel a parajdi sóbányát. A bányakatasztrófa egyik mellékhatásaként megugrott a Kis-Küküllő sótartalma, ami nem számít váratlan fejleménynek, hiszen a Korond-patak a folyóba ömlik.
A kialakult helyzet miatt a Maros megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség – a belügyminiszter jóváhagyásával – június 2-án 23 órai hatállyal készenléti állapotot rendelt el. Az intézkedés 30 napra érvényes, és ennek értelmében az érintett 16 településen nem ajánlják a lakosságnak a vezetékes víz fogyasztását.
A hatóság közölte, hogy a következő települések érintettek: Dicsőszentmárton városa, valamint a közigazgatásilag hozzá tartozó Bábahalma, Csüdőtelke, Őrhegy, továbbá Szászbogács község Magyarsárossal, Ádámos község Ádámos, Küküllődombó, Magyarkirályfalva, Sövényfalva településekkel, Vámosgálfalva Küküllőpócsfalvával és Szőkefalvával, valamint Gyulakuta község Havadtővel és Kelementelkével.
„A vezetékes víz közvetlen fogyasztása további bevizsgálásig nem ajánlott” – szerepel a hatóság felhívásában, amely arra kéri a lakosságot, hogy biztos forrásból szerezzen be ivóvizet, továbbá kövesse a hivatalos tájékoztatásokat. A történtek miatt RO-ALERT riasztással figyelmeztették a lakosságot. Egyébként a felügyelőség azt is közölte, hogy az érintett településeken az önkormányzatoknak 5 liter ivóvizet kell biztosítaniuk lakosonként naponta.
A parajdi sóbányánál a régi bányarész tetején nem keletkeztek újabb beomlások, de a korábbiak növekedtek – jelentette ki hétfő reggel az Agerpres hírügynökség megkeresésére Bíró Barna-Botond, a Hargita megyei közgyűlés elnöke.
Az illetékes hatóságok folyamatos mérésekkel ellenőrzik a Kis-Küküllő vizének sótartalmát és a folyó menti települések kútjainak, forrásainak vizét. Az Aquaserv vízszolgáltató és a Maros Vízügyi Igazgatóság növeli az ivóvíz ellenőrzésének gyakoriságát, a Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatóság pedig figyeli a községi kutak és források vízminőségét a sótartalom szempontjából – számolt be a meghozott intézkedésekről a prefektúra.
Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. Szombaton Nicușor Dan államfő is felkereste a parajdi közösséget, és azt ígérte, hogy a hatóságok nem hagyják magukra a bajba jutott embereket: a bányászok és az idegenforgalomból élők kárpótlást kapnak, a sóbányát pedig – a lehetőségek szerint – részben vagy egészben, de legalább az idegenforgalom számára megpróbálják megmenteni.
Vasárnap azonban a legrosszabb forgatókönyvre is felkészülve 45 lakóház kiürítését rendelte el, és ideiglenes gátépítésbe kezdett a Hargita megyei vészhelyzeti bizottság Parajdon, mivel a hatóságok úgy értékelték: fennáll a veszélye annak, hogy a vízzel elöntött régi sóbánya teteje beomlik. Több helyen kráterek keletkeztek a bánya tetején, a gátépítéssel pedig egy esetleges árhullám ellen próbálnak védekezni.
Hétfői rendkívüli ülésén a kormány 200 olyan vállalkozás állami támogatását hagyta jóvá, amelyek a parajdi sóbánya turisztikai vonzerőjére alapozták a tevékenységüket – jelentette be a gazdasági miniszter.
Mintegy négymillió köbméter víz került a parajdi sóbányába, keresik a bányafalu alatt fekvő közeli helyszínt, ahol turisztikai értékkel is bíró sós tavat hozhatnának létre a bányából kiszivattyúzandó tömény sós vízzel.
Az Aquaserv és a marosvásárhelyi regionális vízügyi igazgatóság szerdán végzett méréseinek eredményei szerint a Kis-Küküllő mentén lévő 16 településen a vezetékes víz sókoncentrációja még mindig magas, emberi fogyasztásra alkalmatlan.
A parajdi községháza szerdán bejelentette, hogy a sóbányát ért katasztrófa után hivatalos adománygyűjtést indít, és a pénzt teljes egészében a község fejlesztésére fordítják.
Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.
Mindenki fesztiválja – ezzel a mottóval szervezik meg idén június 23–29. között 13. alkalommal a Szent László Napokat.
Több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói.
Egy emberként mozdultak meg székelyföldi, romániai, magyarországi szervezetek, civilek, hogy segítsenek a háromszéki árvízkárosultakon.
Együtt Parajdért – Tartsuk életben Sóvidék szívét! címmel adománygyűjtő kampányt indított a bányakatasztrófa sújtotta település turizmusának megújításáért a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita).
Semmi sem garantálja, hogy nem lesz újabb árhullám Parajdon, be kell tartani a Korond-patak elterelésének befejezésére kitűzött július elsejei határidőt – jelentette ki szerdán Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter a székelyföldi településen.
Bogdan Ivan gazdasági miniszter és Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerdán a helyi hatóságokkal és szakemberekkel a helyszínen tájékozódik a parajdi sóbányában kialakult helyzetetről, miközben nyolc európai szakértőt várnak a helyszínre.
szóljon hozzá!