Fotó: Facebook/Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár
A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár online beszélgetéssorozatába illeszkedett a 100 évnyi transzilvanizmusról és arról, ami utána jön elnevezésű esemény, amelyen Markó Béla költő, irodalomtörténész meghívott vendége Balázs Imre József irodalomtörténész, Borcsa Imola első kötetes prózaíró és Vida Gábor író, a Látó főszerkesztője volt.
2020. november 13., 18:262020. november 13., 18:26
Markó Béla a csütörtök esti rendezvényen azt mondta, a transzilvanizmusnak jövőre lesz a centenáriuma, hiszen 1921-ben jelent meg a Kós Károly nevével fémjelzett Kiáltó szó, ami először hirdette meg az elvet, miszerint az erdélyi magyar közösségnek az impériumváltás váltás után kénytelen-kelletlen önálló életet kell élnie, fel kell építenie a saját kulturális, politikai életét és intézményrendszerét.
Ebben nem kell ellentmondást látni: egy nemzethez tartozunk, de ugyanakkor sajátos, különálló közösségi életünk is van. Az más kérdés, hogy mindez kényszerű ideológia-e, vagy van mögötte történelmi hagyomány” – mondta Markó Béla.
Markó Béla
Fotó: Veres Nándor
Hozzátette, a Kiáltó szónak, és annak, ahogyan ez az írás a köztudatban megmaradt, az is volt az üzenete, hogy az irodalom egyféleképpen legyőzte a politikát. „Patetikus hangvételű, de fontos szöveg, megfogalmazza az önállóság elvét, azt, hogy a közösségnek saját lábára kell állnia, saját intézményekkel. Az sikerült is, hogy az erdélyi magyarság saját irodalmi, kulturális életet élt, felépítette a maga viszonylag kielégítő intézményrendszerét, miközben nem szakadt el a magyar kultúra és irodalom egészétől” – fogalmazott Markó Béla. Kifejtette,
Egyébként a kiáltó szó megjelenését követő időszakban számos vita folyt az erdélyiségről, ezek a viták európaiságról, provincializmusról, modernitásról és hagyományról is szóltak.
Markó Béla azt is kifejtette, a kommunizmus időszakában az erdélyiséggel kapcsolatban más ideológia működött, kényszerek közt élt a magyarság, 1989 után ezek a kényszerek megszűntek.
– tette fel a kérdést.
Úgy fogalmazott, Erdély kialakította a saját irodalmát, kultúráját, sajátos jegyeit korábban is úgy, hogy közben nyelvileg sem szakadt le a magyar kultúra egészéről. „Jól látszik ez, ha az erdélyi emlékírókra gondolunk, Apor Péterre, Mikesre, rájuk is jellemző a sajátos nyelvfelfogás. És ott van a sajátos történelmi tapasztalat, amivel csak Erdély rendelkezett: több etnikum együttélése, több nagyhatalomnak való párhuzamos kitettség” – mondta Markó Béla.
Balázs Imre József arra kérdésre, hogy vannak-e megkülönböztető jegyei az erdélyi magyar irodalomnak, azt válaszolta, hogy annak idején első kötetes kritikusként úgy fogalmazta ezt meg, hogy
„Az irodalom erdélyisége attól is függ, hogy minden korszakban meg kell találnunk, mit jelentsen számunkra Erdély, hiszen száz év alatt nem volt mindig ugyanolyan az erdélyiség. Sajnos nem biztos, hogy egyszer és mindenkorra eltűnnek a kényszereink, valamint az sem, hogy szabadságaink egyszer és mindenkorra szabadságok. Az erdélyiségről is újra meg újra ki kell találnunk, mire jó nekünk” – mondta az irodalomtörténész. Hozzátette, rendszerváltáskor az volt a fontos, hogy legyünk együtt, a teljes magyar kultúra – azonban ez is egy szép utópia, ami nem biztos, hogy megvalósult.
Balázs Imre József
Borcsa Imola fiatal író egy székely kisváros, Kézdivásárhely életét hozza be az irodalomba, a székely nyelvhasználatot próbálja reprodukálni. Magnebéhat című novelláskötete immár több díjat kapott nemcsak Erdélyben, de Magyarországon is.
– mondta Borcsa Imola.
Borcsa Imola
Fotó: Irodalmi Jelen
Markó Béla szerint Vida Gábor regényei többek közt azért is izgalmasak, mert az írónak sikerül az egyén identitásküzdelmét felmutatnia, ugyanakkor emögött ott húzódik a közösségi identitás problémája. Vida regényeiben sok az önéletrajzi utalás, mint egy helyen írja: „apám súlyosan magyar, anyám erdélyi meg székely”. Markó Béla úgy vélekedett, a Kisjenőn és Aradon felnőtt Vida regényei az „Erdély-regények” sorába illeszkednek. „A magyar irodalomnak nagyon fontos identitásképző szerepe van, mind személyes, mind kisközösségi, családi szempontból. Ne felejtsük el, a modern magyar kultúra a nyelvújítással indult, Kazinczyékkal. És végig fontos irodalmisága van annak, hogy nemzet, szabadságharc, kiegyezés” – mondta Vida Gábor, rámutatott,
„Az első világháborútól kezdve itt Erdélyben folyamatos egzisztenciális fenyegetettségben élünk, közösségileg, egyénileg. Ez is az identitáshoz tartozik.
– mutatott rá Vida Gábor. Hozzátette, az identitáshoz kapcsolódik az is, hogy mit gondolunk arról: hogyan fogunk itt élni, mit kezdünk a hiányainkkal, történeteinkkel, az emlékezetünkkel.
„Nagyapáink mindennapi beszélt nyelve közel állt még ahhoz, amit régi magyar irodalomnak nevezünk.
És ez a „nyelvtudás” egyfajta lehetőség, amolyan „direkt lejárás” a magyar irodalomba. A pestieknek mondjuk már Jókai nyelvhasználata is is sok, nekem nem sok” – mondta Vida. Mint fogalmazott, van ez a nyelvi lehetőségünk, amivel foglalkozni kell, ilyen értelemeben Mikes „kortársunk”.
Vida Gábor
Fotó: litera.hu
Markó Béla kifejtette, az identitás kérdéséhez kapcsolódik, hogy
Arról is beszélt, Babits, aki Fogarason tanított, úgy írja le erdélyi létét, mintha Szibériába száműzték volna, a világ végére, még ha szeretettel ír is erről – az ő optikáján át nézve Erdély periféria volt.
„Nincsen más megoldás számunkra, mint megpróbálni a hátrányból előnyt vagy erényt kovácsolni, a perifériát centrummá tenni. Egyébként ez történt folyamatosan az elmúlt száz évben. Ehhez vannak eszközeink is. Az erdélyiség nyelvi kérdés is – itt nem az értelmiség nyelvhasználatára gondolok, hanem a faluéra, vidékére, ami ma is nagyon gazdag” – mondta Markó Béla.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!