Erdély: centrum vagy periféria? – fórumbeszélgetés a vásárhelyi könyvvásáron

•  Fotó: Facebook/Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár

Fotó: Facebook/Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár

A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár online beszélgetéssorozatába illeszkedett a 100 évnyi transzilvanizmusról és arról, ami utána jön elnevezésű esemény, amelyen Markó Béla költő, irodalomtörténész meghívott vendége Balázs Imre József irodalomtörténész, Borcsa Imola első kötetes prózaíró és Vida Gábor író, a Látó főszerkesztője volt.

Kiss Judit

2020. november 13., 18:262020. november 13., 18:26

Markó Béla a csütörtök esti rendezvényen azt mondta, a transzilvanizmusnak jövőre lesz a centenáriuma, hiszen 1921-ben jelent meg a Kós Károly nevével fémjelzett Kiáltó szó, ami először hirdette meg az elvet, miszerint az erdélyi magyar közösségnek az impériumváltás váltás után kénytelen-kelletlen önálló életet kell élnie, fel kell építenie a saját kulturális, politikai életét és intézményrendszerét.

Idézet
A transzilvanizmus Kósék felfogásában ideologikus fogalom, sokkal többet jelent, mint az erdélyiség: azt jelenti, hogy a közösség nemcsak azért erdélyi, mert itt született és él, de megvannak a közösségi sajátosságai, amelyek megkülönböztetik a magyar nemzet többi részétől.

Ebben nem kell ellentmondást látni: egy nemzethez tartozunk, de ugyanakkor sajátos, különálló közösségi életünk is van. Az más kérdés, hogy mindez kényszerű ideológia-e, vagy van mögötte történelmi hagyomány” – mondta Markó Béla.

Markó Béla •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Markó Béla

Fotó: Veres Nándor

 Amikor az irodalom legyőzte a politikát

Hozzátette, a Kiáltó szónak, és annak, ahogyan ez az írás a köztudatban megmaradt, az is volt az üzenete, hogy az irodalom egyféleképpen legyőzte a politikát. „Patetikus hangvételű, de fontos szöveg, megfogalmazza az önállóság elvét, azt, hogy a közösségnek saját lábára kell állnia, saját intézményekkel. Az sikerült is, hogy az erdélyi magyarság saját irodalmi, kulturális életet élt, felépítette a maga viszonylag kielégítő intézményrendszerét, miközben nem szakadt el a magyar kultúra és irodalom egészétől” – fogalmazott Markó Béla. Kifejtette,

az erdélyi magyar irodalom kialakította a sajátosan erdélyi történelmi regényt is, aminek kapcsán felmerül a kérdés: vajon ez a fajta regény szembenéz-e a valósággal, vagy menekülést jelent a valóság elől?

Egyébként a kiáltó szó megjelenését követő időszakban számos vita folyt az erdélyiségről, ezek a viták európaiságról, provincializmusról, modernitásról és hagyományról is szóltak.

Markó Béla azt is kifejtette, a kommunizmus időszakában az erdélyiséggel kapcsolatban más ideológia működött, kényszerek közt élt a magyarság, 1989 után ezek a kényszerek megszűntek.

Idézet
a transzilván sajátosság valóban csak a kényszerhelyzet szülötte, vagy megvannak az előzményei 100 évvel korábbról is ? ”

– tette fel a kérdést.

Úgy fogalmazott, Erdély kialakította a saját irodalmát, kultúráját, sajátos jegyeit korábban is úgy, hogy közben nyelvileg sem szakadt le a magyar kultúra egészéről. „Jól látszik ez, ha az erdélyi emlékírókra gondolunk, Apor Péterre, Mikesre, rájuk is jellemző a sajátos nyelvfelfogás. És ott van a sajátos történelmi tapasztalat, amivel csak Erdély rendelkezett: több etnikum együttélése, több nagyhatalomnak való párhuzamos kitettség” – mondta Markó Béla.

Az irodalom erdélyisége az olvasás mikéntjében rejlik

 Balázs Imre József arra kérdésre, hogy vannak-e megkülönböztető jegyei az erdélyi magyar irodalomnak, azt válaszolta, hogy annak idején első kötetes kritikusként úgy fogalmazta ezt meg, hogy

az irodalom erdélyisége az olvasásban van, és az dönti el, hogy erdélyi-e, hogy miként olvassuk.

„Az irodalom erdélyisége attól is függ, hogy minden korszakban meg kell találnunk, mit jelentsen számunkra Erdély, hiszen száz év alatt nem volt mindig ugyanolyan az erdélyiség. Sajnos nem biztos, hogy egyszer és mindenkorra eltűnnek a kényszereink, valamint az sem, hogy szabadságaink egyszer és mindenkorra szabadságok. Az erdélyiségről is újra meg újra ki kell találnunk, mire jó nekünk” – mondta az irodalomtörténész. Hozzátette, rendszerváltáskor az volt a fontos, hogy legyünk együtt, a teljes magyar kultúra – azonban ez is egy szép utópia, ami nem biztos, hogy megvalósult.

Balázs Imre József Galéria

Balázs Imre József

Borcsa Imola fiatal író egy székely kisváros, Kézdivásárhely életét hozza be az irodalomba, a székely nyelvhasználatot próbálja reprodukálni. Magnebéhat című novelláskötete immár több díjat kapott nemcsak Erdélyben, de Magyarországon is.

Idézet
A környezetünk az, ami bennünket meghatároz, és ez persze a szövegeinkben ez érződik. Itt Romániában a helyzetünk az abszurd humor felé visz, ugyanakkor az abszurd humorban megvan a tragédia lehetősége is”

– mondta Borcsa Imola.

Borcsa Imola •  Fotó: Irodalmi Jelen Galéria

Borcsa Imola

Fotó: Irodalmi Jelen

 „Apám súlyosan magyar, anyám erdélyi meg székely”

 Markó Béla szerint Vida Gábor regényei többek közt azért is izgalmasak, mert az írónak sikerül az egyén identitásküzdelmét felmutatnia, ugyanakkor emögött ott húzódik a közösségi identitás problémája. Vida regényeiben sok az önéletrajzi utalás, mint egy helyen írja: „apám súlyosan magyar, anyám erdélyi meg székely”. Markó Béla úgy vélekedett, a Kisjenőn és Aradon felnőtt Vida regényei az „Erdély-regények” sorába illeszkednek. „A magyar irodalomnak nagyon fontos identitásképző szerepe van, mind személyes, mind kisközösségi, családi szempontból. Ne felejtsük el, a modern magyar kultúra a nyelvújítással indult, Kazinczyékkal. És végig fontos irodalmisága van annak, hogy nemzet, szabadságharc, kiegyezés” – mondta Vida Gábor, rámutatott,

az erdélyiség „másmilyenségét” már jóval korábban látták az ide érkezők, mint száz évvel ezelőtt: például Kazinczy, majd Petőfi és Jókai is fölfedezte.

 Perifériából centrumot csinálni

 „Az első világháborútól kezdve itt Erdélyben folyamatos egzisztenciális fenyegetettségben élünk, közösségileg, egyénileg. Ez is az identitáshoz tartozik.

Idézet
A transzilvanista elképzelés, illúzió, metaforakincs arról is szól ugyanakkor, hogy van egy viszonylag jó véleményünk magunkról. Aztán megesik, hogy ezt a valóság korrigálja, vagy olykor mi magunk”

– mutatott rá Vida Gábor. Hozzátette, az identitáshoz kapcsolódik az is, hogy mit gondolunk arról: hogyan fogunk itt élni, mit kezdünk a hiányainkkal, történeteinkkel, az emlékezetünkkel.

„Nagyapáink mindennapi beszélt nyelve közel állt még ahhoz, amit régi magyar irodalomnak nevezünk.

Idézet
Károlyi bibliájához nekünk nem kell még szótár, mint mondjuk egy pesti teológusnak.

És ez a „nyelvtudás” egyfajta lehetőség, amolyan „direkt lejárás” a magyar irodalomba. A pestieknek mondjuk már Jókai nyelvhasználata is is sok, nekem nem sok” – mondta Vida. Mint fogalmazott, van ez a nyelvi lehetőségünk, amivel foglalkozni kell, ilyen értelemeben Mikes „kortársunk”.

Vida Gábor •  Fotó: litera.hu Galéria

Vida Gábor

Fotó: litera.hu

Markó Béla kifejtette, az identitás kérdéséhez kapcsolódik, hogy

az erdélyi magyar közéletnek Kós Károlyéktól errefelé az volt az iszonyatos erőfeszítése, hogy a perifériából centrumot csináljon.

Arról is beszélt, Babits, aki Fogarason tanított, úgy írja le erdélyi létét, mintha Szibériába száműzték volna, a világ végére, még ha szeretettel ír is erről – az ő optikáján át nézve Erdély periféria volt.

„Nincsen más megoldás számunkra, mint megpróbálni a hátrányból előnyt vagy erényt kovácsolni, a perifériát centrummá tenni. Egyébként ez történt folyamatosan az elmúlt száz évben. Ehhez vannak eszközeink is. Az erdélyiség nyelvi kérdés is – itt nem az értelmiség nyelvhasználatára gondolok, hanem a faluéra, vidékére, ami ma is nagyon gazdag” – mondta Markó Béla.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 09., szombat

Egy emigrált magyar filmesnek az 1989-es „mérföldkő” vonatkozásairól szóló alkotását mutatják be

Az 1989-es rendszerváltások – a romániai és a magyarországi – privát és nyilvános vonatkozásainak lenyomatát adja az a ritkán látható, különleges film, amit a Liszt Intézet Bukarest szervezésében mutatnak be a román fővárosban.

Egy emigrált magyar filmesnek az 1989-es „mérföldkő” vonatkozásairól szóló alkotását mutatják be
2024. november 09., szombat

Kolozsváron tartják a vásárhelyi nemzetközi fesztivál beharangozó koncertjét

Kolozsváron, a magyar opera stúdiójában tartják a vásárhelyi nemzetközi kamarazenei fesztivál beharangozó koncertjét.

Kolozsváron tartják a vásárhelyi nemzetközi fesztivál beharangozó koncertjét
2024. november 08., péntek

Maia Morgenstern is tanítani fog a budapesti SZFE-n induló zsidó színészképzésen

Maia Morgenstern hírneves román színművész is oktatni fog a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE) iduló zsidó színészképző szakon.

Maia Morgenstern is tanítani fog a budapesti SZFE-n induló zsidó színészképzésen
2024. november 08., péntek

Önálló életet él a könyv – bábjáték készült Molnár Vilmos Kőrösi Csoma Sándorról szóló novelláiból

Molnár Vilmos József Attila- és Márai-díjas csíkszeredai író Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei című könyvéből inspirálódott bábjáték premierjére készül a kolozsvári Puck Bábszínház.

Önálló életet él a könyv – bábjáték készült Molnár Vilmos Kőrösi Csoma Sándorról szóló novelláiból
2024. november 06., szerda

Az erdélyi metszetművészetet megreformáló alkotó műveiből nyílik kiállítás Nagyváradon

Gy. Szabó Béla művészeti hagyatékából nyílik életmű-kiállítás a nagyváradi Római Katolikus Püspöki Palota második emeleti kiállító termeiben november 8-án, pénteken, 18 órakor – tájékoztatta a Krónikát a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtóirodája.

Az erdélyi metszetművészetet megreformáló alkotó műveiből nyílik kiállítás Nagyváradon
2024. november 06., szerda

Román-szerb koprodukció is versenyez az Európai Filmdíj egyik szekciójában

Ahogy azt Matthijs Wouter Knol, az EFA igazgatója októberben bejelentette, idén már az animációs és dokumentumfilmek is indulhatnak a legjobb európai film díjáért.

Román-szerb koprodukció is versenyez az Európai Filmdíj egyik szekciójában
2024. november 06., szerda

Ritka volt, hogy nő alapítson múzeumot: kiállítás nyílik az erdélyi nemesasszony életéről

Újjászületünk! Csereyné – 200 címmel nyílik meg a Székely Nemzeti Múzeum új alapkiállítása 2024. november 11-én, hétfőn 18 órakor az intézmény Bartók Béla termében – közölte a sepsiszentgyörgyi múzeum.

Ritka volt, hogy nő alapítson múzeumot: kiállítás nyílik az erdélyi nemesasszony életéről
2024. november 06., szerda

A Piedone-filmekkel emlékezik születésnapja alkalmából Bud Spencerre a Duna  

Kiváló nyomozó, remek sportoló, jó a humorérzéke, szeret enni, de amihez igazán ért, azok a pofonok. Ő a legendás Bud Spencer által megformált Rizzo felügyelő, akinek kontinenseken átívelő kalandjait követhetik novemberben négy péntek estén át a Dunán.

A Piedone-filmekkel emlékezik születésnapja alkalmából Bud Spencerre a Duna  
2024. november 06., szerda

Klasszikus művek kerülnek középpontba az Interferenciák következő napjaiban

A kolozsvári Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál továbbra is kiemelkedő produkciókkal várja a színházszerető közönséget.

Klasszikus művek kerülnek középpontba az Interferenciák következő napjaiban
2024. november 06., szerda

Először lép színpadra Viola Gábor a vásárhelyi társulat visszatérő tagjaként

A Bocsárdi László által rendezett, Oleg és Vlagyimir Presznyakov műve alapján készült Csónak, avagy előttünk az özönvíz című előadást láthatja a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának közönsége.

Először lép színpadra Viola Gábor a vásárhelyi társulat visszatérő tagjaként