2009. január 30., 07:002009. január 30., 07:00
A rendező, Zsigmond Dezső, aki korábban dokumentumfilmjeivel szerzett hírnevet, ezúttal játékfilmben foglalkozik a gyimesi csángók rejtélyes világával, de most is valós történetet dolgoz fel: a gyermekgyilkosság ügyében nyomozó rendőrtiszt szembesülését az öntörvényű, zárt csángó társadalommal, amelyben a bűn fogalmát is másképp értelmezik, mint a „modern kultúrákban”.
A vadlány története gyimesi legenda: az eredeti változat szerint a vadászok fogták el és szelídítették meg a titokzatos teremtést, akit hosszú időn át hiába próbáltak szóra bírni, míg végül egy nap elkezdett sírni, kiabálni, hogy „tej, tej mindennek anyja”. Kiderült, hogy gyermeke van, ezért a vadászok megszánták és elengedték. A csángók úgy tartják, hogy azok a férfiak, akik szépasszonyokkal, vadlányokkal vagy boszorkányokkal találkoznak, életre szóló sérülést szenvednek vagy eltűnnek. Így nem véletlen, hogy a film közepe táján ez a rendőr is eltűnik, helyette más folytatja a nyomozást. A filmben a vadlányt a gyimesi származású Tankó Erika, a temesvári Csiky Gergely Színház művésze alakítja, a két rendőrnyomozó szerepét Kurkó János csíkszeredai vállalkozó és Trill Zsolt kárpátaljai színművész, a Debreceni Csokonai Színház társulatának tagja játssza. Az alkotást vasárnap mutatják be a budapesti szemlén, ahol a legnevesebb magyar rendezők munkáival száll versenybe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok