„Könyvvel, ne fél téglával verje mellét a székely”

„Könyvvel, ne fél téglával verje mellét a székely”

A kiadási folyamat végéhez közeledik

Fotó: Facebook/Székely Könyvtár

A székely–magyar írott kultúra legfontosabb szerzői, könyvei közül válogat, a székely írásbeliség minden korszakát igyekszik lefedni a 100 darabos sorozat, a Székely Könyvtár. A kiadási folyamat végéhez közeledik: a nagyívű munkáról a sorozat szerkesztőit, Ferenczes Istvánt, Fekete Vincét, Molnár Vilmost, Mirk Szidónia Katát, Lövétei Lázár Lászlót és Zsidó Ferencet kérdeztük.

Kiss Judit

2021. június 07., 13:312021. június 07., 13:31

– Lassan végéhez közeledik a Székely Könyvtár 100 kötetének kiadása. Miként összegzik a több mint tízéves munkát?

Ferenczes István: A 2010-es évek vége felé egy székely üzletlánc elindította a Góbé termék védjeggyel ellátott áruk forgalmazását. Valamivel később a székelyföldi önkormányzatok elindították a Székely Termék programot. Ekkor, nyugdíjba vonulásom tájékán ugrott be az ötlet: a székely szalonna s a bicska mellé oda kellene tenni a könyvet is… (Megjegyzem, hogy ez a könyvkiadási ötlet nem volt előzmény nélküli, hisz a Székelyföldet is gondozó Hargita Kiadóhivatal addig is adott ki könyvet). Összeírtam kétárkusnyi könyv-
címet és székelyföldi szerzőt.

Idézet
Elküldtem a Hargita Megyei Tanácshoz, ahol megértően viszonyultak az ötlethez: a könyv is lehet székely termék. Abban is segítettek, hogy stabil támogatókra találjunk.

Kurkó János, a csíkszentkirályi Hargita Gyöngye tulajdonosa személyében, aki a rendszerváltás utáni évek óta jó ismerősöm volt, ráakadtunk arra a mecénásra, aki eléggé bőkezűen, megbízhatóan és rendszeresen támogatott már az első kötetek kiadásától kezdődően. Azt is el kell még mondani, hogy terveink minőségi, színvonalas megvalósításához garanciát jelentett a kitűnő szerkesztőgárda. (Öt, József Attila-díjas író és egy nagydoktori minősítéssel rendelkező néprajzos szerkesztő.) Ők valamennyien az ötlet mellé álltak, vállalták az évi tíz kötet szerkesztését, kiadását a Székelyföld folyóirat permanens szerkesztése mellett. Az induláskor az az érzés kerített hatalmába, hogy nem fogom megérni a 100. kötet megjelenését.

Idézet
Ez év végén meg fog jelenni a 100., illetve a 101. is, amely Siklódi Ferenc kiváló grafikusunk minden kötet mellé alkotott ex libriseit, valamint a szerkesztők könyvismertetőit fogja tartalmazni.

A könyvsorozat előfizetőinek minden könyv mellé ajándékként jár egy Siklódi ex libris is. Talán megérem a századikat.

Galéria

Pünkösdre jelentek meg a Székely Könyvtár friss, 91.-95. kötetei



– Mik voltak a legszebb és legnehezebb szakaszai ennek a munkának?

Fekete Vince: Ami a legszebb része volt a munkának: a korábban már többé-kevésbé ismert költői életművek „teljes” újraolvasása, a szövegekkel való bíbelődés, tevés-vevés, annak a mérlegelése, hogy egy adott keretbe mit és mennyit válogat be az ember. Legnehezebbre nem emlékszem, csak számomra legfájdalmasabbra: hogy nem szerkeszthettem-válogathattam Szilágyi Domokos verseit is ebben a sorozatban.

– Melyik a kedvenc kötetük a száz kiadvány közül, és miért?

Molnár Vilmos: a Székely Könyvtárból két könyvet emelnék ki, melyekre különösen büszke vagyok, hogy szerkeszthettem őket, és bekerültek a sorozatba. Az egyik Ágoston Vilmosnak a Godir és galanter című kiváló regénye. Szerintem kevesen ragadták meg ilyen jól a Ceaușescu-diktatúra lényegét, a hamis látszatok mögé bújó sunyiságot, ahogy a rendszer rajta tartja szemét az állampolgárokon, beépített emberekkel veszi körül őket, hol finoman, hol erőszakosabban nyomást gyakorol rájuk, különböző módszerekkel próbálva manipulálni.

Idézet
Az abszurd irodalom egyik gyöngyszeme ez a könyv, a sok torz, bizarr helyzet miatt, melyek egy ilyen diktatúrában adódnak, s amelyek bár sajnálatosak és szomorúak, időnként akár humorosak is lehetnek.

A másik könyv, melyre jólesik gondolnom, a Kőrösi Csoma Sándor az újabb kutatások tükrében című tanulmánykötet. Ebbe olyan, a közelmúltban született dolgozatokat válogattam be, amelyek nagy keletkutatónk személyéről, életútjáról nyújtanak új, eddig ismeretlen információkat, vagy oszlatnak el álmítoszokat, közkeletű tévedéseket.

Idézet
Csoma Sándor személye köré már könyvtárnyi irodalom épült, nemhogy elfelejteni látszik őt a világ, de egyre szélesebb körben érdeklődnek iránta, nemcsak a Kárpát-medencében, hanem a világ minden táján.

F. V.: Természetesen nem egy, hanem több kedvenc is van. De most csak egyet említenék, Bözödi György válogatott verseinek a kötetét. Elemi erővel tör fel Bözödiből ez a mai szemmel nézve abszolút korszerű, (többnyire) szabad/prózaversekben írt költészet, szinte ösztönösen áramlik egy olyan történelmi korban, a múlt század harmincas-negyvenes éveiben, amikor még teljes valójában, „pompájában” ott lélegzett, pulzált mögötte az akkor még létező és még Egész falusi, paraszti világ, ami az éltetője, ihletője volt. Nem kiszínezve, nem megszépítve, nem retusálva, hanem a maga valóságában. És szeretettel, a benne élő, a belülről beszélő szeretetével.

Galéria


Mirk Szidónia Kata: A sorozat kötetei közül töprengés nélkül Tánczos Vilmos Elejtett szavak című könyvét vinném magammal, menteném meg az utókor számára. Miért? Mert

Idézet
lenyűgöz Tánczos Vilmos a magyar nyelv és a székely nyelvjárás iránti érzékenysége, mert visszarepít nagyapáink világába, melyet lassan elfelejtünk. S e világgal együtt elfelejtjük azokat a szavakat és a belőlük építkező, lenyűgözően leleményes nyelvet is, amely annyi tömörséget, egyszerűséget, titkot rejtegetett magában.

Akkor az emberek még tudtak képekben beszélni, egy-egy mondatba belefért akár egy élettörténet is. S ez a sűrített nyelv tükrözni tudta azt az egységes világképet, azt a kapcsolatrendszert, azokat az egyszerű, egyértelmű igazságokat, amelyek meghatározták az emberek életét. Tánczos Vilmos könyvében ezt a már lassan elfelejtett nyelvet, ezt a letűnőfélben lévő világot örökíti meg egy 20. századi csíki ember, történetesen az édesapja „elejtett szavain” keresztül.

Zsidó Ferenc: Aktuális kedvenceim azok, amelyek pünkösdre jelentek meg: Szabó Gyula: Gólya szállt a csűrre, Bethlen Gábor leveleiből, Zágoni Attila: Válogatott paródiák és humoreszkek, valamint A székelyek – rólunk írták. Egyébként én csupán fél éve vagyok a Székelyföld folyóirat főszerkesztője, úgyhogy tevőlegesen csak most kapcsolódtam be a Székely Könyvtárral kapcsolatos munkákba.

Idézet
Magát a sorozatot régről követem, kritikusként jó néhány darabjáról írtam, s nem is tudom, mikor örültem jobban: amikor olyan kötetről értekeztem, amit e sorozat híján nem olvastam volna el (pl. Györffi Kálmán novellái), vagy amikor olyan könyvet kaptam recenzálásra, amit már olvastam, de a sorozatba bekerülve új dimenzióba került (pl. Bogdán László: Az ördög Háromszéken).

– Az olvasói visszajelzések, valamint eladási számok tükrében hogyan látják, melyek azok a művek, szerzők, akik, amelyek legnépszerűbbnek bizonyulnak?

M. Sz. K.:

Idézet
Az eladási számok alapján a sorozat legkeresettebb 5 kötete: Kányádi Sándor: Válogatott versek, Bözödi György: Székely bánja, Kurkó Gyárfás: Nehéz kenyér, Márton Áron: Válogatott írások és beszédek és a Székely népi imádságok.

A Kányádi- és a Márton Áron-kötetekből utánnyomás is történt. A listát nézve legnagyobb meglepetést számunkra az utolsóként említett kötet jelentette, mely olyan régi népi imádságokat tartalmaz, amelyeket a folklórgyűjtők az elmúlt évtizedekben a Székelyföldön, valamint a székelység köréből kirajzott gyimesi csángók, moldvai székelyes csángók és a bukovinai székelyek körében jegyeztek le.

Galéria

Fotó: Facebook/Székely Könyvtár

– Mi lehet a legfontosabb pozitív hozadéka a Székely Könyvtár megjelentetésének?

F. I. : A Székelyföld havonta megjelenő kulturális folyóirat szerkesztésének, kiadásának tapasztalatai, az olvasókkal folytatott párbeszéd arról győzött meg, hogy a büszke székely önismeret mögött nem mindig található meg az a tartalom, amelynek eredője a több, a jobb, az igazabb, az emberibb tudás. De nem mondhatunk le annak reményéről, hogy az a székely, akinek a házában ott lesz a száz kötet, s lesz közüle öt-hat kedvence, állandó olvasmánya, emberibben, szépet teremtő ábrándok árnyai alól, tisztábban, másként réved a világba.

Idézet
Talán arra is jó lehet a Székely Könyvtár, hogy a székelységét büszkén hangoztató székely ne fél téglával, hanem egy könyvvel verje a mellét. Talán nem fog fájni annyira.


– Lövétei Lázár László: „Háromszáz kötetes, gonddal gyűjtött kicsi könyvtár / áll a szobámban” – mondja Kóborló délután... című versében Dsida Jenő, Goethét, Petőfit, Catullust, Aranyt, Adyt említve a „gonddal gyűjtött” kicsi könyvtár főszereplői között. A Székely Könyvtár sorozat ugyan csak 100 kötetet tartalmaz, de mi is igyekeztünk gonddal válogatni a székely–magyar írott kultúra legfontosabb szerzői/könyvcímei közül.

Idézet
Mikes Kelemen, Orbán Balázs, Benedek Elek, Jancsó Benedek, Paál Árpád, Tamási Áron, Márton Áron, Kányádi Sándor, Farkas Árpád, Király László – mindössze tíz név szerepel ebben a rövid felsorolásban, de milyen nevek! Csupa klasszikus, akikre a világ bármelyik népe-nemzete büszke lehetne!

Feltétlenül pozitív hozadéknak mondható tehát, hogy sikerült egyetlen könyvsorozatba, egyetlen kicsi könyvtárba összegyűjteni ezeket a klasszikusokat. Ha valaki elolvassa ezt a 100 kötetet – érkezzék bár a Mars bolygóról ez a képzeletbeli olvasó –, akkor tudni fogja, kik voltunk-vagyunk mi, székelyek, milyen problémákkal küszködtünk az elmúlt évszázadokban, sőt: ezekből a könyvekből talán az is kiderül, hogy mit kellene egy kicsit másképp csinálnunk a továbbiakban. Pozitív hozadéknak ez bizony egyáltalán nem kevés! 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 11., csütörtök

Száz év erdélyi versei – Zilahon tart irodalmi rendezvényt szombaton az Aradi Kamaraszínház

E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.

Száz év erdélyi versei – Zilahon tart  irodalmi rendezvényt szombaton az Aradi Kamaraszínház
2024. április 11., csütörtök

Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélték oda a vásárhelyi Látó folyóirat által alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat

Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.

Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélték oda a vásárhelyi Látó folyóirat által alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat
2024. április 11., csütörtök

„A vers megváltó rés a mindennapok falán” – László Noémi kolozsvári költő gondolatai a költészet napján

Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.

„A vers megváltó rés a mindennapok falán” – László Noémi kolozsvári költő gondolatai a költészet napján
2024. április 10., szerda

A szilágysomlyói születésű Jovián György festőművésznek nyílik kiállítása Bukarestben

Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.

A szilágysomlyói születésű Jovián György festőművésznek nyílik kiállítása Bukarestben
2024. április 10., szerda

A 80 éve született Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön és Székelyszentmiklóson

A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.

A 80 éve született Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából  Sepsiszentgyörgyön és Székelyszentmiklóson
2024. április 09., kedd

A Csillagok háborúja-sorozat rendezője tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap az idei cannes-i filmfesztiválon

Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.

A Csillagok háborúja-sorozat rendezője tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap az idei cannes-i filmfesztiválon
2024. április 09., kedd

Agócs Gergely néprajzkutatóval alakíthatják ki egyéni mesemondói stílusukat a pedagógusok

Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.

Agócs Gergely néprajzkutatóval alakíthatják ki egyéni mesemondói stílusukat a pedagógusok
2024. április 09., kedd

Japán sztrájkkal kapcsolódik be a kormány diszkriminatív bérpolitikája elleni országos tiltakozásba a Csíki Székely Múzeum

Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.

Japán sztrájkkal kapcsolódik be a kormány diszkriminatív bérpolitikája elleni országos tiltakozásba a Csíki Székely Múzeum
2024. április 09., kedd

A székely nemzet legendás hőséről, Gábor Áronról mutatnak be összegző kötetet Sepsiszentgyörgyön

Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.

A székely nemzet legendás hőséről, Gábor Áronról mutatnak be összegző kötetet Sepsiszentgyörgyön
2024. április 09., kedd

Verssétára hívja közönségét a nagyváradi színház, Kovács András Ferencre emlékeznek a magyar költészet napján

Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.

Verssétára hívja közönségét a nagyváradi színház, Kovács András Ferencre emlékeznek a magyar költészet napján