Aknai Szilárd, a központ „mindenese” szívügyének érzi Algyógy népszerűbbé tételét
Fotó: Facebook/Aknai.Szilard
Ma már csak tucatnyi magyar él az egykor etnikailag, felekezetileg színes Hunyad megyei Algyógyon, de a helyi ifjúsági központ igyekszik minden szempontból megtartó erő lenni. A központról, illetve annak tevékenységeiről, a környék népszerűsítéséről Aknai Szilárd idegenvezető, a központ „mindenese” beszélt lapunknak.
2021. július 03., 14:452021. július 03., 14:45
Algyógy mintegy 2700 lakost számláló Hunyad megyei kisváros, ahol ma már alig egy tucat magyar él. A településen ifjúsági központ működik, amely igyekszik kulturális rendezvényeket szervezni, ma már nem csak magyar, illetve református fiataloknak, hanem korosztálytól, vallási és nemzetiségi hovatartozástól függetlenül mindenkinek a környékről.
Algyógy ortodox közössége már a 18. században is népes volt, akkor még a reformátusok lélekszáma is jelentős volt, erről a ma is álló tekintélyes református templom is tanúskodik. A település másik fontos műemléke a rotonda, azaz körtemplom, mely szakértők szerint 11. vagy 12. századi lehet. A településnek nem csak a múltja gazdag, hanem a jelene is, hiszen a kisszámú magyar lakosság ellenére, Algyógyon az elmúlt évtizedekben az ifjúsági központ népszerű célponttá vált. A központról, illetve annak tevékenységeiről Aknai Szilárd idegenvezető, a központ „mindenese” mesélt.
Aknai Szilárd a Szeben megyei szórványtelepülésen, Medgyesen született, Kolozsváron végezte egyetemi tanulmányait, történelmet tanult a kincses városban. Algyógyra először egy angol tábor keretében jutott el több mint másfél évtizeddel ezelőtt, majd többször is megfordult a településen az IKE (Ifjúsági Keresztény Egyesület) találkozók keretében. Már akkor megszerette az algyógyi központont, majd amikor pár éve meghirdettek egy programirányítói állást, megpályázta és megkapta azt.
Nyolc hónap után rövid időre otthagyta a központot, ám amikor 2018 őszén meghirdették az ügyintéző állást, úgy döntött, ismét megpróbálja. Elmondása szerint nem is reménykedett, hogy megkapja a munkát, mivel több tapasztalt nyugdíjas lelkész is pályázott a helyre, úgy érezte, kívülállóként esélytelen. Mégis megkapta az állást, és a téli hónapok alatt igyekezett alaposan felkészülni a tavasszal kezdődő „szezonra”.
Az alapos felkészülést és tervezést jól szemlélteti, hogy a 2019-es volt az első év a központ történetében, amikor profitot termelt, több mint 2500 vendégük volt. A központról megtudtuk, hogy épületében egykor kórház, illetve szülészet működött, majd a rendszerváltás után, a kilencvenes években visszakapta az egyház. Már akkortól igyekeztek táborhelyként használni, de csak évi egy-két tábornak adott otthont.
Felekezettől függetlenül bárkit várnak a Hunyad megyei Algyógy ifjúsági központjába
Fotó: Facebook/Algyogy
A kétezres évektől már IKE- és angol táborokat, ifjúsági találkozókat is szerveztek a helyszínen, de ez még mindig kevés volt, a központ nem tudta magát fenntartani. Akkor még személyzet sem volt, egy lelkész, illetve néhány önkéntes foglalkozott a központtal. 2008-tól folyamatosan elkezdték bővíteni a központ tevékenységeit, a szezont is „kibővítették”, így már nem csak nyáron, hanem tavasszal és ősszel is szerveznek táborokat, rendezvényeket, a hagyományos tevékenységek mellett lettek új programjaik, gitártáborok, gyülekezeti kirándulások, osztályösszerázó programok.
A programok ma már felekezettől és korosztálytól is függetlenek, külföldieknek, román csoportoknak is szerveznek kirándulásokat, sokan érkeznek hozzájuk a Határtalanul Program keretében is. Ma már a tevékenységek, illetve a kirándulások sem csak a településre koncentrálnak, hanem a környéken is szerveznek többnapos kirándulásokat is.
Bár a településen „tájidegen” a magyar jelenlét, Aknai Szilárd szerint azt már megszokták a helyiek, hogy a központban mindig történik valami, hogy a „magyarok mindig csinálnak ott valamit”. A település kapcsán azt is elmesélte az idegenvezető, hogy azon települések közé tartozik, melyek gazdag múltjából vajmi keveset lehet ma látni, az egykori várkastélyból csak romok maradtak, a híres, 19. században alapított székely földművesiskola, majd mezőgazdasági líceum épületét is átalakították, illetve a település egykor színes etnikai összetételéről is csupán a zsidó és a református temető árulkodik. Láthatóak az egykori római fürdő romjai, illetve a helység ma is működő TBC-szanatóriuma. Az algyógyi 18. századi ortodox templomban őrzik a település egykori katolikus templomának 15. századi harangját.
A református templom felújítása már rég váratott magára
Fotó: Facebook/Algyogy
A környék látnivalói kapcsán Aknai Szilárd, aki Algyógyra kerülése után letette az idegenvezetői vizsgát is, elmesélte, hogy általában a viszonylag közel található Piski Arborétumot szokták megmutatni, Nagyrápolt középkori, ma református templomát, esetleg Déva várát, a vajdahunyadi várat, Alvincen a református templomot és a Martinuzzi-kastély maradványait, Demsus és Őraljaboldogfalva templomait, illetve szerveznek természetjáró túrákat is például a Vádai-szorosba vagy a Glódi-szorosba.
Algyógy környéke sok látnivalót rejteget, például a Glódi-szoros is egy izgalmas célpont
Fotó: Facebook/Aknai.Szilard
A térség kapcsán azt is megtudtuk, hogy kevés településen van élő, aktív magyar közösség, ez főleg Dévát és Csernakeresztúrt jellemzi. Szászvároson bár van még közel 150 magyar, nem jellemző, hogy szerveznének rendezvényeket, alkalmakat a találkozásokra. Aknai Szilárd kiemelte, Déván van „pezsgő magyar élet”, ott minden évben szerveznek Hunyad Megyei Magyar Napokat, melybe főként az ő közbenjárásának köszönhetően 2020-ban először Algyógyot és Feredőgyógyot is bevonták egy kirándulással.
Aknai Szilárd elmesélte, hogy 2019-ben, még a járvány előtt megszervezték 124 év után az első kulturális rendezvényt Algyógyon, egy középkori zenekoncertet, amit nagyon pozitívan fogadtak a helyiek, több mint hetvenen vettek részt az eseményen. Szerveztek íjásznapot is a környékbeli gyerekotthonok magyar lakóinak – Szászvároson és Petrozsényban is működik gyerekotthon. Ugyancsak ezeknek a gyerekeknek 2019 karácsonyán szerveztek egy bábelőadást is, melyet a kolozsvári harmadéves színjátszó diákok adtak elő, és amelyre még Déváról is érkeztek gyerekek.
Azt is megtudtuk, hogy a református templomba, illetve istentiszteletre csak négy személy szokott járni, így a lelkész általában nem utazik le Algyógyra, és nem tart külön istentiszteletet nekik, hanem havonta egyszer elviszi őket a szászvárosi templomba. Természetesen amikor egyházi jellegű táborok zajlanak a központban, a templomban naponta tartanak áhítatot. A központ, a birtok az egyházhoz tartozik, de működését nem finanszírozza az egyház, hanem fenntartja magát, a bevételekből az ügyintéző, a szakácsnő, a takarítónő fizetése is „kijön”. A jövőben talán még bővül is a személyzet, főleg ha lejár a járvány, remélik, hogy még inkább nő majd az érdeklődés a központ tevékenységei iránt
A templommal párhuzamosan a központnak otthon adó épület is megújul
Fotó: Facebook/Algyogy
Aknai Szilárd azt is elmesélte, hogy amikor Algyógyra került intézőként, arról volt szó, hogy a központ egy évig működik még, az egyháznak „más” tervei voltak az épülettel, de a sikeres szezon után a vezetők meggondolták magukat, úgy értékelték, hogy van lehetőség a központban, így nemhogy megszüntették a működését, hanem felújították az épületet – a munkálatok most közelednek a vége felé. A központ sikerei kapcsán Aknai Szilárd elmesélte, hogy nagy hangsúlyt fektet a település, illetve főként a rotonda népszerűsítésére, reklámozására, ami valószínűleg sikeres, hiszen 2019-ben nagyon sok külföldi, akár óceánon túlról érkezett személyek keresték fel a középkori műemléket.
A kettős fényvetülés (a napsugár behatol a nyugati kerek ablakon, áthatol a körtemplomon, majd a keleti ablakon távozik) a rotonda egyik érdekessége
Fotó: Facebook/Algyogy
Ugyanitt megjegyezte, hogy számára az is nagy öröm, hogy a környékbeli, Hunyad megyei magyarság is egyre inkább kezdi megismerni a települést, a központot, a tevékenységeiket, mivel szeretne minél több helyi szervezettel jó kapcsolatot kialakítani, együttműködni. Utóbbit azért is látja szükségesnek, mert bár ő nyitott lenne a helyi románsággal közös munkára, eddigi tapasztalatai alapján – szeretett volna maratont szervezni a környéken, szemétgyűjtést – ők nem akarnak részt venni a központ tevékenységeiben.
Jövőbeli tervek is vannak bőven, Aknai Szilárd szeretné bővíteni a programok sorát, egész napos középkori fesztivált szervezni, koncerteket tartani a templomokban, bekapcsolódni a térség rendezvényeibe.
Életének 88. évében elhunyt Paulovics László szatmárnémeti születésű, évtizedekig Németországban élő, majd Szentendrén megtelepedett festő- és grafikusművész, díszlettervező – közölte pénteken Szatmárnémeti polgármesteri hivatala.
B. Kovács András sepsiszentgyörgyi szerző Bukaresti napló I.-II., 1978-1988 című kötetét mutatják be Kolozsváron.
A Székely Kalendárium 2025. évre szóló kiadása már kapható lapárusuknál és az ismertebb könyvesboltokban. Székelyföld kincsestárának sorban huszonkettedik kötete szokásához híven színes, változatos tartalmat kínál olvasóinak.
A Kolozsvári Magyar Opera Puccini-sorozatának következő darabja a Manon Lescaut című előadás, amit csütörtökön láthat a közönség. Az előadást beharangozó gondolatokat közöljük.
Multikulturális helyszínen tartják a romániai kisebbségi társulatok találkozóját, a vasárnapig tartó Ifesztet. Szatmárnémeti pezsgő fesztiválhangulattal várja a kétévente megszervezett, ismét a Harag György Társulat tereiben zajló interetnikai szemlét.
Vecsei H. Miklós színművész és QJÚB nevű csapata erdélyi turnéra indul. Az első állomás Kolozsvár.
Kolozsvár emblematikus épületét, a volt Központi Szállót járhatták be kedden délután az érdeklődők. A magyar néptáncoktatás, a hagyományőrzés egyik erdélyi fellegvárának szánt impozáns, felújított épület történetiségét művészettörténész ismertette.
Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték szombaton a rendezvény szervezői.
Ifj. Vidnyánszky Attila rendezései elképesztően sodró erejűek, dinamikusak és „fiatalosak”, de mély gondolatiságúak is, így óriási az esélyük, hogy megszólítsák az ifjú generációkat.
A minap mutatták be azt az albumot, amely az aradi Kölcsey Egyesület újkori történetének egyik sikeres rendezvénysorozatát, a Kölcsey Galéria 2013 és 2023 közötti képzőművészeti kiállításait foglalja össze.
szóljon hozzá!