Fotó: Pixabay.com
A júniusi 4,94 százalékról júliusban 5,42 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2024. augusztus 12., 10:302024. augusztus 12., 10:30
2024. augusztus 12., 11:372024. augusztus 12., 11:37
Az élelmiszerek 1,71 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 6,92 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 8,52 százalékkal nőtt 2023 júliusához képest.
Az Agerpres hírügynökség által idézett adatsorok szerint 2023 decemberéhez viszonyítva 3,2 százalékkal, 2023 júliusához mérten 5,4 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak az idei hetedik hónapban, az elmúlt egy évben (2023. augusztus – 2024. július) pedig átlagban 6,8 százalékkal emelkedtek az előző egy évhez (2022. augusztus – 2023. július) képest.
2023 júliusához képest. Az élelmiszerek közül leginkább a gyümölcskonzervek drágultak, 9,72 százalékkal.
A májusi 5,12 százalékról júniusban 4,94 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Júniushoz képest a legnagyobb mértékben a citrusfélék és egyéb déligyümölcsök (1,84 százalék), a liszt (1,28 százalék) és a malomipari termékek (0,89 százalék) drágultak meg. Ugyanakkor a burgonya ára 4,54 százalékkal, a friss gyümölcsé 3,66 százalékkal, a gyümölcsöké és gyümölcskonzerveké 0,96 százalékkal csökkent júliusban az előző hónaphoz képest.
A nem élelmiszertermékek közül 2024 júliusában 2023 júliusához mérten a gyógyszerek ára 24,02 százalékkal, a mosószereké 20,65 százalékkal, az egészségügyi cikkeké 19,75 százalékkal nőtt. A gáz ezzel szemben 9,39 százalékkal, az áram pedig 1,97 százalékkal olcsóbb lett.
A szolgáltatások közül éves összevetésben a legnagyobb mértékben a postai szolgáltatások díja nőtt júliusban, 26,59 százalékkal, a légi közlekedési díjak 15,65 százalékkal, a csatornázás és a köztisztasági szolgáltatások díja 15,62 százalékkal nőtt. Díjcsökkenést egyik típusú szolgáltatásnál sem jegyeztek.
Idén júniushoz képest júliusban növekedést regisztráltak a légi közlekedési díjak (17,56 százalék), a csatornázás és a köztisztasági szolgáltatások (2,01 százalék), valamint az ipari szolgáltatások (1,34 százalék) esetében. A telefonszolgáltatási díjak ezzel szemben 0,1 százalékkal csökkentek.
Mint ismeretes, a Román Nemzeti Bank (BNR) legutóbbi jelentésében a korábbi 4,9 százalékról 4 százalékra módosította a 2024-re szóló inflációs előrejelzését, a jövő év végére pedig 3,4 százalékos pénzromlást prognosztizált. A jegybank kormányzója, Mugur Isărescu leszögezte, az előrejelzéseik a jelenleg rendelkezésre álló adatokra alapulnak, az infláció alakulása a jövendőbeli adó- és pénzügyi intézkedésektől is függ.
Az Európai Unióban a májusi 2,7 százalékról júniusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal Belgiumban volt a legmagasabb az inflációs ráta, miután öt egymást követő hónapon át Románia volt ebben a helyzetben.
A CFA Románia szerint júniusban az előző hónaphoz képest 4,7 ponttal nőtt, és jelenleg 52,1 ponton áll a 0-tól 100-ig terjedő skálán a román gazdasággal szembeni bizalom indexe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!