Fotó: Pixabay
Az Európai Unióban a májusi 2,7 százalékról júniusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal Belgiumban volt a legmagasabb az inflációs ráta, miután öt egymást követő hónapon át Románia volt ebben a helyzetben – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
2024. július 17., 15:512024. július 17., 15:51
Júniusban a legalacsonyabb éves inflációs rátával rendelkező uniós országok Finnország (0,5 százalék), Olaszország (0,9 százalék) és Litvánia (1 százalék) voltak, a legmagasabb inflációt pedig Belgium (5,4 százalék), Románia (5,3 százalék), Spanyolország és Magyarország (egyaránt 3,6 százalék) regisztrálta.
Az euróövezetben az éves inflációs ráta a májusi 2,6 százalékról júniusban 2,5 százalékra mérséklődött. Az áremelkedés üteme a szolgáltatások esetében továbbra is magas (júniusban 1,84 százalékpont volt), ezt követi az élelmiszerek, az alkoholtartalmú italok és a cigaretta kategóriája (0,48 százalékpont), az ipari termékek (0,77 százalékpont) és az energia (0,02 százalékpont).
Az Agerpres hírügynökség által idézett adatsorok arra is rávilágítanak, hogy az energia és az élelmiszerek nélkül számolt fogyasztói árindex, a maginfláció a májusi 2,9 százalékról 2,8 százalékra csökkent júniusban. Egy másik mutató, amely az energia- és élelmiszerárak mellett a cigaretta- és alkoholárakat is kizárja, a májusi 2,9 százalékon stagnált júniusban.
A májusi 5,12 százalékról júniusban 4,94 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Amint arról korábban írtunk, az Országos Statisztikai Intézet (INS) korábban arról számolt be, hogy
Az élelmiszerek ára 1,10 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékeké 6,28 százalékkal nőtt, a szolgáltatások díja pedig 8,81 százalékkal emelkedett. A harmonizált fogyasztói árindex 2024 júniusában májushoz képest 100,06 százalék volt. A harmonizált fogyasztói árindex (HICP) alapján számított éves inflációs ráta 2024 júniusában 2023 júniusához képest 5,3 százalék volt. A fogyasztói árak változásának átlagos mértéke az elmúlt 12 hónapban (2023 júliusa és 2024 júniusa között) az előző 12 hónaphoz (2022 júliusa és 2023 júniusa között) képest a HICP alapján 7,3 százalék volt.
Mint ismeretes, februárban Mugur Isărescu jegybankelnök bejelentette, hogy a BNR a novemberi 4,8 százalékról 4,7 százalékra csökkentette az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, és arra számít, hogy a pénzromlás 2025 végére 3,5 százalékra mérséklődik.
Az infláció és a tisztességtelen verseny jelentik idén a legfőbb problémákat a romániai vállalkozói szféra számára – jelentette ki kedden Florin Jianu, a Romániai Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!