Nagy István agrárminiszter szerint a masszív ukrajnai élelmiszerimport súlyos gondokat okoz a kelet-európai gazdák számára
Fotó: Kovács Attila
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte a magyar agrárminiszter. Nagy István megerősítette: a magyar kormány fenntartja az ukrán mezőgazdasági termékekkel szembeni behozatali tilalmat.
2025. július 02., 12:202025. július 02., 12:20
Nagy István arra emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság a gazdák háta mögött elvi megállapodást kötött Ukrajnával a 2016 óta meglévő kereskedelmi megállapodás felülvizsgálatára. A javaslat Kijevnek kedvez és az uniós, köztük a magyar termelőket lehetetlenítené el – tette hozzá.
A megállapodás a cukor, a baromfi, a tojás, a búza, a kukorica, vagy a méz esetében a 2016-os kereskedelmi megállapodásban rögzítetteknél nagyobb mennyiségű importot engedélyezne Ukrajna számára. Más tételek, a vaj, a sovány tejpor, a maláta, a glutén, a zab, vagy az árpadara esetében a kvóták az elmúlt években tapasztalt legmagasabb kereskedelmi szintre nőnének. A tejpor, az erjesztett tej, a gomba, vagy a szőlőlé vonatkozásában pedig teljes liberalizáció valósulna meg, ami azt jelentené, hogy ezen tételek korlátlanul érkezhetnek az Európai Unió területére. A magyar szempontból az egyik legfontosabb termék, a kukorica pedig korlátlanul áraszthatná el a piacot.
A bejelentett megállapodás azonban egyelőre nem tartalmaz semmilyen következményt arra az esetre, ha Ukrajna 2028-ig nem felel meg az EU-s termelési sztenderdeknek. ,,Az egyenlő feltételek akkor biztosíthatók, ha csak olyan termékek érkeznek Ukrajnából, amelyek megfelelnek az uniós termelési feltételeknek. Ebből hazánk nem fog engedni” – szögezte le a tárcavezető.
Kifejtette, az Ukrajnával szomszédos országok agrárminiszterei többször világossá tették, hogy kizárólag regionális és automatikus védelem, valamint egyéni kvóták bevezetése óvná meg a gazdálkodókat, ezzel szemben a brüsszeli tervezet csupán látszatmegoldásokat tartalmaz.
Magyarország továbbra is fenntartja az ukrán mezőgazdasági termékekkel szembeni behozatali tilalmat – hangsúlyozta az agrárminiszter.
Jelentős kihívások elé állítja a gazdákat a búza, kukorica vagy napraforgó alacsony ára. Vincze Tamás közgazdász, egy kolozsvári székhelyű gabonaforgalmazó vállalat ügyvezető igazgatója a Krónikának rámutatott, hogy sürgős váltásra van szükség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Továbbra is a használt autók a kelendőbbek a romániai lakosság körében, változatlanul a BMW a legnépszerűbb, de a dízelek egyre jobban visszaszorulnak – derül ki az ország legnagyobb autóértékesítő platformjának számító Autovit.ro friss elemzéséből.
Az év első öt hónapjában 3,151 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (54 500 toe) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
A pénzügyminisztérium szombaton közzétett adatai szerint márciusban az előző havi 990,84 milliárd lejről 998,617 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Részben újraindította a termelést a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzem: beindította az egyik ammóniaüzemét, amely egy köztes nyersanyag, amely lehetővé teszi az NPK műtrágyák, az ammónium-nitrát és a nitrokalcium előállítását.
Továbbra is a főváros és a nyugati megyék uralják a rangsort a fizetések földrajzi összevetésében egy állásközvetítő platform adatai szerint.
Ukrajnával kíván dróngyártásról szóló együttműködési megállapodást kötni Románia.
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!