Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig, hogy az 1990-es szinthez képest elérni kívánt cél megvalósításával az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé válhasson – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos Brüsszelben szerdán.
2025. július 02., 15:592025. július 02., 15:59
Teresa Ribera sajtótájékoztatóján mindenek előtt azt közölte, hogy az uniós tagállamok az európai klímarendeletben foglaltaknak megfelelően jó úton haladnak ahhoz, hogy az 1990-es szinthez képest 2030-ra 55 százalékkal csökkentsék az üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat.
A szerdán bemutatott, 2040-ig megvalósítani tervezett intézkedésekkel kapcsolatban azt mondta,
és biztosítja a befektetőknek és a vállalkozásoknak azt a kiszámíthatóságot és stabilitást, amelyre szükségük van az EU tiszta energiára való átállásában.
A dekarbonizációs irány megtartásával az EU ösztönözni fogja az innovatív beruházásokat, több munkahelyet teremt, elősegíti a gazdasági növekedést, növeli az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képességet, és energiafüggetlenebbé válik – mondta a versenypolitikáért felelős biztos.
Wopke Hoekstra éghajlatért, a nettó zéró kibocsátásért és a tiszta növekedésért felelős uniós biztos a részleteket ismertetve közölte,
Ez egyebek mellett lehetőséget biztosít a tagállamoknak arra, hogy kompenzálják a földhasználati ágazatot a hulladék- és közlekedési kibocsátások csökkentése terén elért túlteljesítéssel.
A javaslat hangsúlyozza a szükségességét annak, hogy felgyorsítsák a megfelelő előfeltételek megteremtését, ezek közé tartozik a versenyképes európai ipar, a méltányos átállás, valamint a nemzetközi partnerekkel egyenlő versenyfeltételek szavatolása. A javaslat emellett keretet határoz meg a 2030 utáni időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai jogszabályokra vonatkozóan, figyelembe véve a nemzeti sajátosságokat.
– fogalmazott.
A javasolt 90 százalékos céllal az EU jelzést küld a globális közösségnek is arról, hogy kitart az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések mellett, teljesíti a 2025-ös párizsi megállapodásban foglalt vállalásokat, és továbbra is együttműködik a partnerországokkal a globális kibocsátások csökkentése érdekében – tette hozzá az uniós biztos.
Az uniós tagállamok közül Romániában az egyik legalacsonyabb az egy főre jutó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és az ország elkötelezett az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló intézkedések felgyorsítása mellett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Továbbra is a használt autók a kelendőbbek a romániai lakosság körében, változatlanul a BMW a legnépszerűbb, de a dízelek egyre jobban visszaszorulnak – derül ki az ország legnagyobb autóértékesítő platformjának számító Autovit.ro friss elemzéséből.
Az év első öt hónapjában 3,151 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (54 500 toe) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
A pénzügyminisztérium szombaton közzétett adatai szerint márciusban az előző havi 990,84 milliárd lejről 998,617 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Részben újraindította a termelést a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzem: beindította az egyik ammóniaüzemét, amely egy köztes nyersanyag, amely lehetővé teszi az NPK műtrágyák, az ammónium-nitrát és a nitrokalcium előállítását.
Továbbra is a főváros és a nyugati megyék uralják a rangsort a fizetések földrajzi összevetésében egy állásközvetítő platform adatai szerint.
Ukrajnával kíván dróngyártásról szóló együttműködési megállapodást kötni Románia.
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!