Fotó: Gábos Albin
A májusi 5,12 százalékról júniusban 4,94 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS). Az élelmiszerek 1,10 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 6,28 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 8,81 százalékkal nőtt 2023 júniusához képest.
2024. július 11., 10:462024. július 11., 10:46
2024. július 11., 10:472024. július 11., 10:47
Az Agerpres hírügynökség által idézett adatsorok szerint 2023 decemberéhez viszonyítva 2,6 százalékkal, 2023 júniusához mérten 4,9 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak az idei hatodik hónapban, az elmúlt egy évben (2023. július – 2024. június) pedig átlagban 7,2 százalékkal emelkedtek az előző egy évhez (2022. július – 2023. június) képest.
A nem élelmiszer jellegű termékek kategóriában a legnagyobb mértékben a kozmetikumok (11,07 százalék) drágultak, az élelmiszerek és italok közül pedig a gyümölcskonzervek (9,76 százalék), a bor (8,04 százalék) és a sör (7,21 százalék).
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 4,7 százalékról 4,9 százalékra módosította az idei évre szóló inflációs előrejelzését, 2025 végére 3,5 százalékos pénzromlást vár a jegybank – jelentette be szerdán Mugur Isărescu, a központi pénzintézet elnöke.
Mint ismeretes, a Román Nemzeti Bank (BNR) legutóbbi jelentésében a korábbi 4,7 százalékról 4,9 százalékra módosította az idei évre szóló inflációs előrejelzését, 2025 végére pedig 3,5 százalékos pénzromlást jósolt.
Mugur Isărescu jegybankelnök májusban elmondta, hogy a februárban előre jelzettnél lassabb ütemben, de csökken az infláció, és várhatóan 2025 végén, 2026 elején a jegybanki célsávba kerül vissza. Pozitív jelenségnek nevezte, hogy az infláció csökkenését elsősorban a maginfláció mérséklődése határozza meg. „Ez azt bizonyítja, hogy a monetáris politika működik. Ezt mi túlságosan nem szigorítottuk, de nem is lazítottuk, hogy elkerüljük az inflációs kilengéseket. Úgy próbájuk csökkenteni az inflációt, hogy közben elkerüljük a recessziót” – magyarázta Isărescu.
Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
szóljon hozzá!