Fotó: Pixabay.com
A júniusi 4,94 százalékról júliusban 5,42 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2024. augusztus 12., 10:302024. augusztus 12., 10:30
2024. augusztus 12., 11:372024. augusztus 12., 11:37
Az élelmiszerek 1,71 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 6,92 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 8,52 százalékkal nőtt 2023 júliusához képest.
Az Agerpres hírügynökség által idézett adatsorok szerint 2023 decemberéhez viszonyítva 3,2 százalékkal, 2023 júliusához mérten 5,4 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak az idei hetedik hónapban, az elmúlt egy évben (2023. augusztus – 2024. július) pedig átlagban 6,8 százalékkal emelkedtek az előző egy évhez (2022. augusztus – 2023. július) képest.
2023 júliusához képest. Az élelmiszerek közül leginkább a gyümölcskonzervek drágultak, 9,72 százalékkal.
A májusi 5,12 százalékról júniusban 4,94 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Júniushoz képest a legnagyobb mértékben a citrusfélék és egyéb déligyümölcsök (1,84 százalék), a liszt (1,28 százalék) és a malomipari termékek (0,89 százalék) drágultak meg. Ugyanakkor a burgonya ára 4,54 százalékkal, a friss gyümölcsé 3,66 százalékkal, a gyümölcsöké és gyümölcskonzerveké 0,96 százalékkal csökkent júliusban az előző hónaphoz képest.
A nem élelmiszertermékek közül 2024 júliusában 2023 júliusához mérten a gyógyszerek ára 24,02 százalékkal, a mosószereké 20,65 százalékkal, az egészségügyi cikkeké 19,75 százalékkal nőtt. A gáz ezzel szemben 9,39 százalékkal, az áram pedig 1,97 százalékkal olcsóbb lett.
A szolgáltatások közül éves összevetésben a legnagyobb mértékben a postai szolgáltatások díja nőtt júliusban, 26,59 százalékkal, a légi közlekedési díjak 15,65 százalékkal, a csatornázás és a köztisztasági szolgáltatások díja 15,62 százalékkal nőtt. Díjcsökkenést egyik típusú szolgáltatásnál sem jegyeztek.
Idén júniushoz képest júliusban növekedést regisztráltak a légi közlekedési díjak (17,56 százalék), a csatornázás és a köztisztasági szolgáltatások (2,01 százalék), valamint az ipari szolgáltatások (1,34 százalék) esetében. A telefonszolgáltatási díjak ezzel szemben 0,1 százalékkal csökkentek.
Mint ismeretes, a Román Nemzeti Bank (BNR) legutóbbi jelentésében a korábbi 4,9 százalékról 4 százalékra módosította a 2024-re szóló inflációs előrejelzését, a jövő év végére pedig 3,4 százalékos pénzromlást prognosztizált. A jegybank kormányzója, Mugur Isărescu leszögezte, az előrejelzéseik a jelenleg rendelkezésre álló adatokra alapulnak, az infláció alakulása a jövendőbeli adó- és pénzügyi intézkedésektől is függ.
Az Európai Unióban a májusi 2,7 százalékról júniusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal Belgiumban volt a legmagasabb az inflációs ráta, miután öt egymást követő hónapon át Románia volt ebben a helyzetben.
A CFA Románia szerint júniusban az előző hónaphoz képest 4,7 ponttal nőtt, és jelenleg 52,1 ponton áll a 0-tól 100-ig terjedő skálán a román gazdasággal szembeni bizalom indexe.
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
szóljon hozzá!