A július elsejei határidőre nem fejeződtek be a sürgősségi munkálatok a parajdi sóbányánál
Fotó: László Ildikó
A parajdi tragédia utáni második vagy harmadik napon 38 000 lejre emelték a Salrom Országos Sótársaság igazgatójának fizetését a részvényesek közgyűlésének határozatával – irányította rá a figyelmet Radu Miruță gazdasági miniszter szerdán a B1 televíziónak nyilatkozva. Mint mondta, ez nem kevesebb, mint 6000 lejes fizetésemelést jelent. Közben a parajdi bányakatasztrófában érintett állami vállalatok vezetőinek leváltását kéri az RMDSZ, és a Korond-patak és a Kis-Küküllő sós vízzel való szennyezéséért felelős döntéshozók felelősségre vonását kérik környezetvédők is, akik civilként büntetőfeljelentést tettek a legfőbb ügyészségen
2025. július 03., 08:232025. július 03., 08:23
2025. július 03., 09:152025. július 03., 09:15
„Mondok egy példát a gazdasági minisztériumból, ahol néhány napja vagyok. A gazdasági minisztérium az a tárca, amelynek nagyon sok állami tulajdonú cége van. A parajdi tragédia utáni második vagy harmadik napon, amikor egész Románia aggódott, a román állam erői ott voltak, hogy megpróbálják mérsékelni a kárt,
– idézte a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) színeiben politizáló gazdasági tárcavezető televíziós nyilatkozatát az News.ro hírügynökség.
Radu Miruță amúgy vasárnap személyesen is ellátogatott Parajdra, majd megállapítottan: nem fejeződnek be a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig. „Amit eddig mondtak nekem, annak egy része kozmetikázott. Ezt tapasztaltam a helyszínen” – fogalmazott a miniszter, kritikusnak nevezve a helyzetet.
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
Másnap, miután a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) is tárgyalt a sóbánya helyzetéről, úgy nyilatkozott, két beavatkozási forgatókönyvet fontolgatnak: a jelenlegi bánya felújítását vagy egy új bánya megnyitását, és „a végső döntést egy műszaki-gazdasági jelentés után hozzák meg, amely jelenleg véglegesítés alatt áll”.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
Még a gazdasági miniszter esti televíziós bejelentése előtt a parajdi bányakatasztrófában érintett állami vállalatok vezetőinek leváltását kérte ugyanakkor Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes. Az RMDSZ Facebook-oldalán közzétett videóüzenetében rámutatott:
Kijelentését azzal indokolta, hogy a Salrom és a vízügyi hatóság által felügyelt sürgősségi munkálatok nem készültek el az eredeti, július elsejei határidőre. A kivitelező előbb betonhiánnyal, majd a hegesztési munkálatok elhúzódásával indokolta a várható tíznapos késést.
„Nem lehet tétlenül nézni most már azt, ahogy játszanak az emberek biztonságával, ahogy játszanak az emberek jövőjével, és ahogy veszélybe hozzák egy egész térség vízellátását” – jelentette ki Tánczos Barna a Kis-Küküllő menti települések sószennyezés miatti vízellátási gondjaira utalva.
A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, az érintett intézmények vezetői „nem végzik a dolgukat és felelőtlenek”, és emlékeztetett, hogy a szövetség már korábban figyelmeztetett: nem lehet ugyanazokra bízni a probléma megoldását, akik a felelőtlenségükkel előidézték.
– jelentette ki Tánczos Barna.
A Korond-patak és a Kis-Küküllő sós vízzel való szennyezéséért felelős döntéshozók – állami hatóságok vagy általuk szerződtetett cégek – felelősségre vonását kérik környezetvédők is. Márk-Nagy János és Szabó József közleményben számolt be arról, hogy június 29-én civilként büntetőfeljelentést tett az ügyben a legfőbb ügyészségen.
„Úgy véljük, hogy ez a rendkívül súlyos szennyezés, amely a fent említett folyók élővilágának teljes eltűnéséhez vezetett és potenciálisan negatív hatással lehet az ártéri élőhelyekre, valamint a Nagy-Küküllő és a Maros folyó élővilágára is, hibás döntések és/vagy a felelős személyek tétlenségének következménye” – közölték.
„Mert elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az állam által felelős beosztással megbízott vezetők súlyos következményekkel járó törvénysértéseinek árát az állami költségvetésből, azaz az adófizetők pénzéből fedezzék” – tették hozzá.
A büntetőfeljelentés indoklásaként említik
Mint ismeretes, a Korond-patak és a Kis-Küküllő vize június elején szennyeződött súlyosan az elárasztott parajdi sóbányából származó sós vízzel, miután a sóbánya fölött folyó patak elterelésével megbízott cég munkához látott, és egyeztetés nélkül elbontotta a hozamcsökkentő gátakat, melyeket nemzetközi szakértők javaslatára húztak fel.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és a látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi sóbányánál történt katasztrófa károsultjainak segélyezését: egyelőre a víz alá került bánya dolgozóinak és a kilakoltatottaknak folyósítanak egyszeri, félmillió forintos támogatást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei év első hét hónapjában több mint 5000 ukrán állampolgár lépte át illegálisan a román határt Máramaros megye hegyvidékén, kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában, amikor több mint 6700 illegális határátlépést jegyeztek.
Büntetőeljárás indított a Bihar megyei ügyészség egy 47 éves tanár ellen, akit kiskorú megerőszakolásával gyanúsítanak. Ugyancsak nemi erőszak gyanújával vettek őrizetbe a napokban egy bukaresti vallástanárt.
Huszonhatmillió forinttal segíti a háromszéki és parajdi természeti katasztrófák kárvallottjait a Magyar Református Szeretetszolgálat.
A két és fél évtizedes hagyomány jegyében megérkezett Nagyváradra Debrecenből négy, a híres Virágkarneválon augusztus 20-án „fellépő” virágkocsik közül a magyar államalapítás ünnepére időzített Magyar Kultúra Napjai elnevezésű rendezvény részeként.
A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt csütörtökön 11 óra 2 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Mindhárom protestáns egyház – református, evangélikus, unitárius – püspöke jelen volt a Szent Mihály-templomban rendezett közös imaalkalmon, amelyet a városért és a magyar közösségért tartottak a Kolozsvári Magyar Napokon.
Előzetes letartóztatásba került egy 36 éves férfi, akit azzal gyanúsítanak, hogy megerőszakolt egy néhány napja eltűntnek nyilvánított kiskorút – számolt be szerdán a Kovászna megyei rendőrség.
Két székelyföldi mezőgazdasági szakember kapott Széchenyi Imre Díjat Nagy István agrárminisztertől Szent István ünnepe alkalmából.
A magyarság nem hasonult meg és semmilyen nyomásra nem mond le Szent István értékeiről, megtartotta a keresztény Magyarországot abban a valójában, amelyben az államalapító király ezer évvel ezelőtt ráhagyta – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc Kolozsváron.
Egy személy életét vesztette szerdán Fehér megyében, az A1-es autópályán, miután egy teherautó elgázolta.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás