Fotó: OMV Petrom
Bár ütemterv szerint halad a fekete-tengeri Neptun Deep gázmező kitermelésének előkészítése, az előzmények és a térségben dúló háború ismeretében nem borítékolható a román gigaprojekt zökkenőmentes gyakorlatba ültetése. Befolyásolhatja a román kontinentális talapzat enegiakincsének kiaknázását az is, hogy ugyancsak az OMV Petrom „ölébe hullt” Bulgária nyíltvízi földgázmezője is, amely a Neptun Deep-nél is gazdagabb.
2024. július 05., 09:592024. július 05., 09:59
Zökkenőmentesen halad Románia legnagyobb energetikai tervének, a Neptun Deep-projektnek a gyakorlatba ültetése, és ha minden az ütemtervek szerint alakul, akkor reméljük, hogy az év végéig végrehajtják az első fúrást – jelentette ki a napokban Sebastian Burduja energiaügyi miniszter. A tárcavezető szerint földgázkitermelésben érdekelt Romgaz állami vállalat, valamint az OMV Petrom megtett minden erőfeszítést a szükséges jóváhagyások megszerzése érdekében, hogy a szerződéseket meg tudják kötni. Hasonló szellemben nyilatkozott nemrég Christina Verchere, az osztrák többségi tulajdonban lévő OMV Petrom vezérigazgatója, aki arról számolt be, hogy
A kőolajipari vállalat illetékese azonban kevésbé volt derűlátó, mint Burduja miniszter, szerinte ugyanis majd 2025-ben látnak neki a fúrásnak, 2027-ben pedig felszínre hozzák az első molekula földgázt. Az OMV és a román állami Romgaz társaságok 2023 júniusában hagyták jóvá a 100 milliárd köbméter földgázmező kiaknázásának elindításához szükséges, 4 milliárd euróra rúgó beruházásokat.
Miközben bukaresti kormányzati illetékesek és a tenger alatt nyugvó lelőhely kiaknázásában érdekelt társaságok képviselői arra számítanak, hogy a gigaprojektnek köszönhetően az ország belátható időn belül Európa legnagyobb gáztermelőjévé válik, továbbá a kitermelés mintegy 40 milliárd eurós hatást gyakorol a nemzetgazdaságra, a Neptun Deep kockázatokkal is szembesül.
A Neptun Deep gázkitermelés környezetvédelmi engedélyének visszavonására szólította fel szerdán a román hatóságokat a Greenpeace Románia, arra hivatkozva, hogy ez a „mérgező” beruházás veszélyezteti a Fekete-tengert.
Bár a román hatóságok június második felében kibocsátották a környezetvédelmi engedélyt, Bulgária még nem adta jóváhagyását a környezetvédelmi hatástanulmányra (amelynek tervét kétszer is módosíttatta az Espoo-i Egyezmény alapján), ugyanis a szófiai hatóságok szerint nem kaptak megfelelő garanciát arra, hogy a gázkitermelésnek nem lesz káros környezeti hatása a Fekete-tenger bolgár felségvizeire.
A román lelőhely szomszédságában található Khan Asparuh földgázmező a Neptun Deep-nél is ígéretesebb, több mint kétszer több energiahordozót, 220 milliárd köbmétert rejt. (Yves Le Stunff, a Total Energies EP Bulgaria vezérigazgatója 2023 nyarán úgy nyilatkozott, hogy évi 13 milliárd köbméternyit lehet majd kitermelni belőle). Ebben a bolgár nyíltvízi földgázmezőben június elején kizárólagos tulajdonossá vált az OMV Petrom bulgáriai leányvállalata, az OMV Offshore Bulgaria azáltal, hogy felvásárolta a francia Total Energies 51,14 százalékos részesedését, a szófiai kormány pedig több mint két évvel meghosszabbította az idén lejáró kutatási engedélyt, így Bulgáriának nem fűződik érdeke ahhoz, hogy adott esetben a románok kifogást emeljenek a projektjükkel kapcsolatban.
Öngyilkosságnak tartja a Greenpeace Románia a fekete-tengeri Neptun Deep gázmező kitermelésének beindítását egy háborús övezet közelében a sodródó tengeri aknákkal kapcsolatos kockázatelemzés és a kockázatcsökkentő intézkedések előkészítése nélkül.
Nem elhanyagolható kockázatot jelent ugyanakkor a Neptun Deep számára az Ukrajnában dúló háború, amely fokozott veszélynek kitett térséggé alakította a Fekete-tenger régióját. De ha attól még nem is kell annyira tartani, hogy a fegyveres konfliktus kiterjed a NATO-tagállam Románia felségvizeire, a háborúban álló felek által bevetett tengeri aknák jelentette veszély fennáll; a Románia partjaiig sodródó katonai eszközök közül néhány balesetet is okozott, erre a Greenpeace is felhívta a figyelmet, amikor síkra szállt a szerinte környezeti károkkal járó gázprojekttel szemben. A nemzetközi környezetvédő szervezet hazai kirendeltsége a gázkitermelés környezetvédelmi engedélyének visszavonására szólította fel a román hatóságokat, arra hivatkozva, hogy ez a „mérgező” beruházás veszélyezteti a Fekete-tengert.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) korábban amiatt kardoskodott, hogy a román államot előnyösebb feltételek illetik meg az offshore (nyíltvízi) és a nagy mélységű onshore (szárazföldi) kőolaj- és földgázlelőhely-kutatás és -kitermelés terén, az OMV pedig éppen a amiatt volt elégedetlen, hogy a hatályos jogszabályok úgymond előnytelenek a kitermelő vállalatok számára. A bukaresti parlament végül 2022-ben úgy módosította az offshore-törvényt (ezen belül az egyedi adózási rendszert), hogy a jövedelem 60 százaléka az államot, 40 százaléka pedig a befektetőt illeti meg. (Az amerikai ExxonMobil társaság évekkel korábban éppen a kedvezőtlen adózási környezetre hivatkozva vonult ki a Neptun Deep-ből). Bár az új jogszabály előnyösebb a befektetők számára, az OMV Petrom 2023-ban pert indított a román offshore-törvény ellen a Párizsi Nemzetközi Választottbíróságon, kifogásolva többek között a magas adóterheket és azt is, hogy a román államnak elővásárlási joga van a Fekete-tengerből kitermelt energiahordozóra.
A pereskedésen túlmenően azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Románia és Ausztria viszonya egyáltalán nem felhőtlen Bécsnek a teljes körű román Schengen-tagság megvétózása miatt; a csatlakozás további elhúzódása ismét kiválthat olyan bojkotthangulatot Romániában az osztrák tőkéjű vállalatok ellen, mint amilyenre 2022-ben már volt példa.
Kedvezőbb kereskedelmi feltételekért lobbiztak az OMV osztrák kőolajipari társaság vezetői a Marcel Ciolacu miniszterelnökkel folytatott hétfő délutáni megbeszélésen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!