Marcel Ciolacu miniszterelnök (jobbra) hétfőn délután egyeztetett az OMV vezetőivel (balra)
Fotó: Gov.ro
Kedvezőbb kereskedelmi feltételekért lobbiztak az OMV vezetői a Marcel Ciolacu miniszterelnökkel folytatott hétfő délutáni megbeszélésen. Az osztrák kőolajipari társaság Alfred Stern elnök-vezérigazgató vezette delegációja elsősorban azt igyekszik kicsikarni a bukaresti hatóságoktól, hogy az eddig kialkudotthoz képest több, a fekete-tengeri Neptun Deep lelőhelyről kitermelendő földgázt exportálhasson külföldre.
2023. szeptember 18., 21:272023. szeptember 18., 21:27
2023. szeptember 18., 23:282023. szeptember 18., 23:28
Az osztrák többségi tulajdonban lévő OMV Petrom és a román állami Romgaz idén júniusban fogadta el a Fekete-tenger romániai kontintentális talapzatának legnagyobb földgázprojektjét, amelynek fejlesztési szakaszában a két vállalat 4 milliárd eurót fektet. A Neptun Deep földgázmező kiaknázása során mintegy 100 milliárd köbméter földgázt hoznak a felszínre, és becslések szerint 2027-ben indulhat be a kitermelés. A két társaság fele-fele arányban részesedik a projektben.
„Ha ebbe belemegy a román kormány, az rendkívül súlyos dolog lenne” – kommentálta az osztrákok kérését Rareș Bogdan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke. Az európai parlamenti képviselő emlékeztetett, hogy a Neptun Deep kiaknázása során 120-130 millió köbméter földgázt hoznak majd a felszínre naponta, ezáltal Románia jelentős földgázexportőrré válik, és Norvégia mellett a legnagyobb „energiajátékos” lesz az európai piacon.
Karoline Edtstadler, az Osztrák Néppárt (ÖVP) EU-ügyi minisztere pénteken ismételten hangoztatta Ausztria aggályait a schengeni övezet bővítésével kapcsolatban.
Emellett az OMV egyéb okokból is módosíttatná az offshore törvényt, amelynek értelmében a közvetlen és közvetett adók révén a román állam a kitermelt gázból származó jövedelem 60 százalékára jogosult, míg a haszon 40 százaléka a befektetőké marad. Az osztrák vállalat azt szeretné, hogy kevesebb szolidaritási adót legyen kénytelen befizetni az extraprofit után a román államkasszába, ahová a tavalyi adózási év után idén májusban 300 millió eurót utalt át. Bonyolítja a kőolajipari cég és Bukarest viszonyát, hogy az OMV idén tavasszal a párizsi kereskedelmi bírósághoz fordult annak érdekében, hogy a román állam módosítsa a befektetők számára kedvezőbb formában a tengeri földgázmezők kitermelését szabályozó törvényt.
Marcel Ciolacu a hétfői tárgyalások előtt kijelentette, elzárkózik a jogszabály módosításától. A szociáldemokrata (PSD) kormányfő elmondta, a vállalat és a román állam között vannak vitás kérdések, és megkérte az OMV elnökét, próbálják meg békésen rendezni ezeket. „Romániában létezik egy offshore törvény, amelyről nem alkudozom, és nem is áll szándékomban alkudozni” – szögezte le Ciolacu.
A megbeszélések után kibocsátott kormányközlemény szerint a tárgyaláson a miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy nem fog ártani az osztrák olajvállalat romániai megítélésének „Karl Nehammer osztrák miniszterelnök hozzáállása, amellyel továbbra is teljesen indokolatlanul ellenzi” Románia schengeni csatlakozását. A találkozón a miniszterelnök azzal érvelt, hogy „ez mindkét fél számára nem kívánatos lenne”. „Továbbra is támogatni fogjuk a Neptun Deep projektet, és az offshore törvény jelenlegi formája alapján haladunk előre. Ahogy Románia is folytatja a schengeni csatlakozással kapcsolatos érvelését, többek között az európai bíróságokon, ha Ausztria nem változtat az álláspontján” – idézte a kommüniké Ciolacut. A G4Media.ro hírportál szerint a megbeszélésen Ciolacu azt kérte az OMV vezérigazgatójától: vesse latba „gazdasági befolyását” az osztrák kancellárnál Románia schengeni tagfelvétele érdekében, mert „abban a légkörben, amit Nehammer vétója teremtett”, nem lehet az offshore-törvény módosítását napirendre tűzni Romániában.
Ciolacu hétfőn – az OMV vezetőivel folytatott megbeszélést megelőzően – újságíróknak is megismételte: amennyiben Ausztria az igazságügyi és belügyminiszterek decemberi ülésén újfent Románia schengeni integrációja ellen szavaz, kormánya megtámadja a döntést az Európai Unió Bíróságán, és a kezdeményezésbe bevonja a Románia felvételét támogató európai partnerintézményeket is, az Európai Tanácsot, az Európai Parlamentet és az Európai Bizottságot.
Románia kártérítési pert indít Ausztria ellen, ha a bécsi kormány kitart a Románia schengeni csatlakozása ellen emelt vétója mellett – közölte pénteken közösségi oldalán Marcel Ciolacu román miniszterelnök.
Jelentős, több mint 40 milliárd eurós hatása lesz a Fekete-tenger Romániához tartozó kontinentális talapzatán található Neptun Deep földgázmező kitermelésének az ország gazdaságára – derült ki egy szakértői elemzésből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!