Marcel Ciolacu miniszterelnök (jobbra) hétfőn délután egyeztetett az OMV vezetőivel (balra)
Fotó: Gov.ro
Kedvezőbb kereskedelmi feltételekért lobbiztak az OMV vezetői a Marcel Ciolacu miniszterelnökkel folytatott hétfő délutáni megbeszélésen. Az osztrák kőolajipari társaság Alfred Stern elnök-vezérigazgató vezette delegációja elsősorban azt igyekszik kicsikarni a bukaresti hatóságoktól, hogy az eddig kialkudotthoz képest több, a fekete-tengeri Neptun Deep lelőhelyről kitermelendő földgázt exportálhasson külföldre.
2023. szeptember 18., 21:272023. szeptember 18., 21:27
2023. szeptember 18., 23:282023. szeptember 18., 23:28
Az osztrák többségi tulajdonban lévő OMV Petrom és a román állami Romgaz idén júniusban fogadta el a Fekete-tenger romániai kontintentális talapzatának legnagyobb földgázprojektjét, amelynek fejlesztési szakaszában a két vállalat 4 milliárd eurót fektet. A Neptun Deep földgázmező kiaknázása során mintegy 100 milliárd köbméter földgázt hoznak a felszínre, és becslések szerint 2027-ben indulhat be a kitermelés. A két társaság fele-fele arányban részesedik a projektben.
„Ha ebbe belemegy a román kormány, az rendkívül súlyos dolog lenne” – kommentálta az osztrákok kérését Rareș Bogdan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke. Az európai parlamenti képviselő emlékeztetett, hogy a Neptun Deep kiaknázása során 120-130 millió köbméter földgázt hoznak majd a felszínre naponta, ezáltal Románia jelentős földgázexportőrré válik, és Norvégia mellett a legnagyobb „energiajátékos” lesz az európai piacon.
Karoline Edtstadler, az Osztrák Néppárt (ÖVP) EU-ügyi minisztere pénteken ismételten hangoztatta Ausztria aggályait a schengeni övezet bővítésével kapcsolatban.
Emellett az OMV egyéb okokból is módosíttatná az offshore törvényt, amelynek értelmében a közvetlen és közvetett adók révén a román állam a kitermelt gázból származó jövedelem 60 százalékára jogosult, míg a haszon 40 százaléka a befektetőké marad. Az osztrák vállalat azt szeretné, hogy kevesebb szolidaritási adót legyen kénytelen befizetni az extraprofit után a román államkasszába, ahová a tavalyi adózási év után idén májusban 300 millió eurót utalt át. Bonyolítja a kőolajipari cég és Bukarest viszonyát, hogy az OMV idén tavasszal a párizsi kereskedelmi bírósághoz fordult annak érdekében, hogy a román állam módosítsa a befektetők számára kedvezőbb formában a tengeri földgázmezők kitermelését szabályozó törvényt.
Marcel Ciolacu a hétfői tárgyalások előtt kijelentette, elzárkózik a jogszabály módosításától. A szociáldemokrata (PSD) kormányfő elmondta, a vállalat és a román állam között vannak vitás kérdések, és megkérte az OMV elnökét, próbálják meg békésen rendezni ezeket. „Romániában létezik egy offshore törvény, amelyről nem alkudozom, és nem is áll szándékomban alkudozni” – szögezte le Ciolacu.
A megbeszélések után kibocsátott kormányközlemény szerint a tárgyaláson a miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy nem fog ártani az osztrák olajvállalat romániai megítélésének „Karl Nehammer osztrák miniszterelnök hozzáállása, amellyel továbbra is teljesen indokolatlanul ellenzi” Románia schengeni csatlakozását. A találkozón a miniszterelnök azzal érvelt, hogy „ez mindkét fél számára nem kívánatos lenne”. „Továbbra is támogatni fogjuk a Neptun Deep projektet, és az offshore törvény jelenlegi formája alapján haladunk előre. Ahogy Románia is folytatja a schengeni csatlakozással kapcsolatos érvelését, többek között az európai bíróságokon, ha Ausztria nem változtat az álláspontján” – idézte a kommüniké Ciolacut. A G4Media.ro hírportál szerint a megbeszélésen Ciolacu azt kérte az OMV vezérigazgatójától: vesse latba „gazdasági befolyását” az osztrák kancellárnál Románia schengeni tagfelvétele érdekében, mert „abban a légkörben, amit Nehammer vétója teremtett”, nem lehet az offshore-törvény módosítását napirendre tűzni Romániában.
Ciolacu hétfőn – az OMV vezetőivel folytatott megbeszélést megelőzően – újságíróknak is megismételte: amennyiben Ausztria az igazságügyi és belügyminiszterek decemberi ülésén újfent Románia schengeni integrációja ellen szavaz, kormánya megtámadja a döntést az Európai Unió Bíróságán, és a kezdeményezésbe bevonja a Románia felvételét támogató európai partnerintézményeket is, az Európai Tanácsot, az Európai Parlamentet és az Európai Bizottságot.
Románia kártérítési pert indít Ausztria ellen, ha a bécsi kormány kitart a Románia schengeni csatlakozása ellen emelt vétója mellett – közölte pénteken közösségi oldalán Marcel Ciolacu román miniszterelnök.
Jelentős, több mint 40 milliárd eurós hatása lesz a Fekete-tenger Romániához tartozó kontinentális talapzatán található Neptun Deep földgázmező kitermelésének az ország gazdaságára – derült ki egy szakértői elemzésből.
Jövőre az országot gazdasági jellegű (magasabb adók és recesszió) és nem gazdasági jellegű (dezinformáció és fegyveres konfliktus) kockázatok is fenyegetik – fogalmazta meg a pénzügyi elemzőket tömörítő CFA Románia Egyesület.
Az Electrica Furnizare, Románia egyik legnagyobb áramszolgáltatója megállapította a jelenleg érvényes ársapka megszűnése, vagyis jelen állás szerint 2025. április 1-je után érvényes árait azon ügyfelei számára, akiknek szerződése az év végén jár le.
A szeptember végi 5,44 százalékról október végére 6,19 százalékra nőtt a GDP-arányos költségvetési hiány Romániában – jelentette be kedden a pénzügyminisztérium.
Három nappal az előző drágítás után kedden újra megemelte az üzemanyagok árát a romániai piacvezető, a Petrom. És ez már a sokadik áremelés volt ebben a hónapban.
A nem kormányzati ügyfeleknek nyújtott banki hitelek egyenlege 2024 októberében 0,7 százalékkal 416,063 milliárd lejre nőtt idén szeptemberhez képest – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
Az EU szociális védelmi kiadása 2023-ban elérte a 4,583 milliárd eurót, ami 6,1 százalékos növekedést jelent 2022-hez képest. Románia a tagállamok egyike, ahol a szociális védelemre fordított kiadások növekedése jelentősen meghaladja az uniós átlagot.
Rendszeressé vált Magyarországon a romániai körülményekkel – bérekkel, nyugdíjakkal, életszínvonallal – való összehasonlítgatás, amelynek során kormánypárti politikusok előszeretettel küldözgetik ellenzéki társaikat a határ túloldalára.
A Bukaresti Értéktőzsde mínuszban nyitotta a hétfői kereskedést, az összes index esett, miután az elnökválasztás első fordulójának eredményei alapján, hatalmas meglepetésre az oroszbarátként számontartott Călin Georgescu került az első helyre.
A Zöld ház program közel 130 ezer kedvezményezettjének energiatároló rendszerekre van szüksége, mert nem tudják az általuk napelemmel megtermelt energiát az országos hálózatba juttatni, azaz akadályozva van prosumer státusuk.
Románia három városában drágább az élelmiszer, mint Bukarestben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataiból, amelyeket a Hotnews.ro vett górcső alá.
szóljon hozzá!